Mi történt a vadászok-földhasználók –vadkárszakértők által összeállított Vtv., Vhr., és Evt. módosítási javaslatokkal?…

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak, Olvasóim és Követőim!

Meglepően sokan fordultak az érintettek közül a vadkárinfóhoz kérdésükkel, hogy mi történt az elkészült törvénymódosító javaslatokkal? Ezúton szeretnék elnézést kérni azoktól, akik – jogosan – várták és várják üzenetük (módosító javaslataik) illetékes helyekre történő továbbítását és erről egy tájékoztató bejegyzés megjelenését. A késés oka az, hogy az utolsó lépés (december 13-ra kaptam időpontot) három nappal ezelőtt történt a NAK székházában. 

A november 21-én vadkárinfóban megjelent törvénymódosítási javaslatok óta eltelt történések időrendi sorrendben a következők:

2019. november 26-án levélben  küldtem el a módosító javaslatokat  az Agrárminisztériumba (Kovács Ferenc főosztályvezetőnek), a NAK-hoz (Győrffy Balázs elnöknek) és az OMVK-hoz (dr. Jámbor László elnöknek) amelyekben többek között ezt kértem tőlük (idézet a levelekből): 

„Csatoltan elküldöm a Vtv., Vhr. és Evt. módosítási javaslatait azzal, hogy figyelmébe ajánlom Önnek és egyben az (Osztálynak, Kamarának) a NAK és OMVK tagok alulról indult kezdeményezését.

Az érdekelt felek és személy szerint én is várom a két Kamara és a Minisztérium törvénymódosítással kapcsolatos lépéseit.

Tudom, hogy jelenleg nagyon sok személyt és energiát leköt a Kiállításra való felkészülés, de az érintett felek részéről is sürgetően fennáll a vadkárkérdés minél jobb – és megnyugtatóbb rendezésének igénye. A törvényhez – rendelethez hozzányúlni senki nem szívesen szeretne, de akarat és jogos igény esetén előbb vagy utóbb elvégezhető (lsd. napokban megjelent Vtv. módosítás).

A vadkárfelmérési útmutató megjelenését is lassan 3 éve várják az érintett felek. Szerény véleményem szerint egy NAK által kiadott módszertani útmutatóval, amelyre egy Vhr. rendelet kötelezően alkalmazandóan hivatkozik, egyszerűen megoldható és az útmutató lehet terjedelmes is (amely legfőbb oka a jelenlegi késésnek). Az tudott, hogy az útmutató is igényel néhány Vtv. és Vhr. pontban módosítást.

A vadkárfelmérési útmutatók – és a várható törvénymódosítások mellett a vadkárügy rendezésének elengedhetetlen háttere a megfelelő szintű szakértői továbbképzés és a szakértők minőségi ellenőrzésének megnyugtató megoldása, mert csak ezek együttes jelenléte jelentheti a (majdnem)teljes megoldást.”

Az elküldött levelekre az alábbi válaszok érkeztek:

OMVK válasza:

2019. 12. 15-ig nem érkezett válasz.

Az Agrárminisztérium válasza:


A NAK válasza:

Tisztelt Prencsok Úr!

Kedves János!

Elnök úr megbízásából, Dr. Bleier Norbert osztályelnök úrral együtt szeretnénk a vadkárok felmérésével és érvényesítésével kapcsolatban megküldött felvetéseket és javaslatokat szóban egyeztetni Veled. Az egyeztetésre 2019. december 13-án 9.30 és 12.00 óra között kerülhet sor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Budapest, XI. ker. Bartók Béla út 105-113. szám alatti székházában.

Megtisztelő jelenlétedre számítunk.

Üdvözlettel:

Szalai Károly Erdészeti szakértő Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igaz-gatóság

A megkeresésre adott válaszok összefoglalása:

Az OMVK válaszához nem kívánok kommentárt fűzni.

Az Agrárminisztériumtól a Kovács Ferenc főosztályvezető Úr által adott válaszból megtudhattuk, hogy a törvényalkotáshoz- módosításokhoz igénylik és várják is az alulról jövő, érintettek által összegyűjtött tapasztaltatokat, észrevételeket. Az általunk készített módosító javaslatokat is megköszönte és eljuttatta az illetékes osztályokhoz, ahol a jogszabályok felülvizsgálata során „megfelelő támogatottság esetén” figyelembe fogják venni a törvények alkotásánál és módosításánál. A levél hangneméből jó volt érezni, hogy ott fontos a tagság véleménye és képviselete.

A NAK Elnöke „látszólag” nem zárkózott el az elküldött javaslatok megtárgyalásától. A NAK székházában a december 13-i egyeztető tárgyalás megtartására megbízta a Kamara erdészeti Szakértőjét és a vadgazdálkodási Osztályelnököt (az Osztályelnök Úr telefonon kért elnézést, hogy betegsége miatt nem tudott részt venni a tárgyaláson).

A Szakértő Úr elmondta, hogy megismerték az elküldött módosító javaslatokat. A vadkárfelmérési útmutatók tervezete az utolsó fázisához érkezett és arra nem volt felhatalmazása, hogy ígéretet tehessen, hogy módosító javaslataink közül abba bármelyik pont is bekerüljön és arra sem, hogy a javaslatokat véleményezze. A tárgyalás eredményének összefoglalásaként elmondható, hogy a Kamara megismerte a tagság vadkárokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslatait, azonban annak közeli jövőbeni megvalósításáért semmilyen ígérvényt nem tudott megfogalmazni.

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak, Olvasóim és Követőim!

Munkám során kapcsolatban vagyok nagyon sok emberrel az egyszerű földhasználóktól vagy vadászoktól a legfelsőbb vezetésig, így a beszélgetések alkalmával lehetőségem van rengeteg információ megszerzésére és ezekből következtetések megfogalmazására.

Az alábbiakban leírom a vadkárfelmérési útmutatókkal és törvénymódosítási javaslatokkal kapcsolatban – a rendelkezésemre állóinformációk birtokában – a kialakult és feltételezett helyzetértékelésemet:

Három évvel ezelőtt elkészült az új vadászati törvény, amely egyesek szerint már „tökéletes” lett, mások szerint „úgy rossz, ahogy van”. A hatálybalépéssel egy időben az illetékesek ígéretet tettek arra, hogy a törvény nagy hiányosságát pótolandó „hamarosan” kiadásra kerülnek a mezőgazdasági- és erdészeti vadkárfelmérési útmutatók is.

2018. év elején a Minisztérium felállította az útmutatók elkészítésére felkért szakértői munkacsoportokat (mg-i és erdészeti), amelyek 2018. novemberében a Megbízóknak leadták az útmutató tervezeteket, amelyek elfogadásra is kerültek.Ezután az anyagok néhány hétre kikerültek társadalmi szemlére, majd a beérkezett észrevételek figyelembe vételével módosításra és jóváhagyásra került az utolsó tervezet.

Ezt az anyagot a NAK 2019. év elején átadta egy erdészeti szakértőnek azzal a megbízással, hogy „rövidítse le” olyan méretűre, amely már megjelentethető jogszabályban. Az első „lerövidített rész„ nem nagyon találkozott a tervezetet készítők tetszésével. Ezután a két „Csoportvezető” jóváhagyásával szeptember hónapban elkészültek a majdnem eredeti terjedelmű és tartalmú felmérési útmutatók, amelyeket jelenleg csupán „stirizálni” kell és ezt követően kikerülhet egy utolsó társadalmi szemlére valamikor a 2020-as év első hónapjaiban. Ebben az anyagban valószínű, hogy csupán a két fél vadkármegelőzési kötelezettségével- és a továbbképzéssel-minőségi ellenőrzéssel kapcsolatos „ajánlások” fognak szerepelni. Az anyagok megjelenési formája a Kamarák által kiadásra kerülő valamilyen „módszertani útmutató” lehet, amelyekre a miniszteri végrehajtási rendelet utalhat. Legjobb esetben a kiadás és hatályba lépés „csak” 2020. év első félévében várható.  

Az elmondottak figyelembe vételével véleményem az, hogy a vadkárokkal kapcsolatos módosítási javaslatok a felmérési útmutatókkal együtt, azok kívánatos kísérőiként a jövő évben nem kerülnek „terítékre”. Amennyiben ez a „sajnálatos jóslat” megvalósul, abban az esetben a 2021-es Kiállítás, majd az azt követő választási időszak (már nem, most nem, még nem) miatt vadászati törvénymódosítás 4-5 év múlva lehet esedékes.

Véleményem szerint a Kiállításon is követendő példaként el lehetne mondani, hogy Magyarországon a jogalkotók naprakészen „figyelemmel kísérik” az új vadászati törvény gyakorlati használhatóságát és az alulról kezdeményezett módosítási javaslatokra gyorsan, hónapokon belül reagálás történik. (csak két példa: 1)  vadászatra jogosultakat „fölösleges „vadkáralap létesítési kötelezettség terheli, ugyanis a jogerőre emelkedett vadkárértéket e nélkül is meg kell térítenie, mert különben a Hatóság felfüggeszti működését;

2)  a földhasználókat a vadkárokon felül „törvény miatti károk” is sújthatják, amennyiben betartják a jogszabályokban előírt 15,3, 5,…stb. kötelezően előírt napokat, így az ideális aratási idő után akár 1-2 hónappal kerülhet csupán sor a betakarításra)  

Megköszönöm a szakértőknek, a vadászoknak és a földhasználóknak,  a néhány ezres főre nőtt vadkárinfó kedvelőinek a módosító javaslatok megküldésében és összeállításában végzett munkát és bízom abban, hogy a helytálló javaslatok a Kamarák bekapcsolódásával belátható időn belül a kedvezőtlen jelek ellenére is módosításra és kiegészítésre kerülnek.

A vadkárinfó működésének célja az volt és jelenleg is az, hogy az érdekelt felek vadkárügyekkel kapcsolatos kérdéseire vagy problémájuk megoldásához javaslatot és tanácsot adjak. Időközben megismertem néhány olyan kollégát és szakembert, akik szívesen segítenek és részt vesznek ebben a közösségi munkában. Működés közben a vadászok – gazdák részéről felmerült törvénymódosítási javaslatok – kívánságok összegyűjtését és az illetékesekhez való továbbítását a rendelkezésre álló eszközeivel a vadkárinfó felvállalta, teljesítette. Nem vadászom és földhasználó sem vagyok, segítő szándékú tevékenységemet csak semlegesként az életemet végigkísérő „szakmaszeretet” miatt folytatom. A módosító javaslatok eljutottak az „illetékesekhez”, így az ezzel kapcsolatos tevékenységünket ezért itt befejezzük. Amennyiben a két kamara tagjai (esetleg a KAMARÁK vezetésével) megfelelő„súllyal és támogatottsággal” ezt a „kezdeményezést és harcot” folytatni szándékoznak és ott szükség lehet a vadkárinfó részvételére és segítségére, abban az esetben újra bekapcsolódhatunk a magunk eszközeivel.

Sok sikert kívánunk a két kamara tagjainak céljaik eléréséhez!

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak, Olvasóim és Követőim!

A vadkárinfóban folytatjuk a megkezdett munkát és minden hozzánk fordulónak a vadkárokkal kapcsolatos ügyükben – ha tudunk – segítünk és tanácsokat adunk a megoldásukhoz.

Üdvözlettel: Prencsok János

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.