A napokban elkezdődik a napraforgó aratása és a tányérokat ebben az időszakban már csapatostul ellepik a galambok. Egyre több helyen próbálkoznak a gazdák a vadászható galambok által okozott károk vadászatra jogosultak által történő megfizettetésével, azonban ez több okból szinte lehetetlen. Az alábbiakban megpróbálom bemutatni egyszerűen és mindenki által érthetően a jogszabályok szó szerinti idézése nélkül (néhány lényeges pont kivételével), hogy miért nem lehet a különböző galamb fajok (313 faj és sok-sok alfaj) által okozott károkat minden kétséget kizáróan – de még nagy valószínűséggel sem – fajonként elkülönítve megállapítani.
A címképen felül házigalambokat-, alul pedig a különböző vadon élő galambok közül látunk néhányat (balról jobbra):
Balkáni gerle, örvös galamb, vadgalamb, kék galamb (védett) és alul vadgerle (védett). Ezek közül csak a balkáni gerle és az örvös galamb vadászható, a többi nem.
A galambok két időszakban okozhatnak jelentősebb károkat : tavasszal az elvetett-csírázó magok kiszedésével és nyáron-ősszel a gabonamagvak érésekor.
A legjelentősebb (és akár hektárban is mérhető) galambok által okozott károk tavasszal keletkeznek, amikor elsősorban a borsó- és napraforgó táblákban kiszedik az elvetett, majd csírázásnak induló magokat. Ebben az időszakban megjelennek a vetéseken a külterületeken- és városokban élő vadgalambok, a vadászható balkáni gerlék és örvös galambok, a házigalambok, de a fácánok is.
A képen a tavaszi vetéseken megjelenő fácán és a galambokból néhány faj (alfaj) látható.
A különböző fajok – alfajok által okozott károk elkülönítése és nagyságának (kár mértéke fajonként) megállapítása az alábbi okok miatt nehéz (szinte lehetetlen). Külön kell választani a vadászható és védett fajokat (a házi- galamb és a legtöbb nálunk található vadgalamb nem védett, azonban csak engedéllyel lőhető ).
Vadászható fajok
A fácán által a mezőgazdaságban okozott kárt vadkárnak nevezzük és a Vtv. szerint kell lefolytatni a vadkár térítési eljárást.
A két galamb faj vadászható, de károsításuk nem vadkár és ezért a kártérítési eljárást a Ptk. szerint kell lefolytatni.
Védett fajok (pl.)
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
74.§
(1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve – kivételes esetben – a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
(3) * A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, vagy a használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról.
(4) * A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) jogerős bírói ítélet megállapította, hogy jogsértően nem engedélyezte megfelelő riasztási vagy kárelhárítási módszer alkalmazását;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Vadkárinfó: Nesze semmi fogd meg jól! Van lehetőség védett állatfaj által okozott károk térítésére, de ki fogja végigjárni a fentebb leírt utat? Aki ezt megteszi, az megérdemli, hogykártérítést kapjon!
Nem védett fajok
Kérésre a vadászati hatóság adhat ki engedélyt a gyérítésükre.
Elérkeztünk oda, hogy a vetést károsító galambokat el kell különíteni egymástól és meg kell állapítani, hogy melyik csoport milyen arányban – mértékben károsította a vetést. Ha valaki kiül a vetés szélére (feltételezve, hogy belátja az egész táblát és távcsővel megállapítja a fajt és jegyzeteli, hogy hány darab és mennyi ideig csipegetett a táblán, akkor már lehet egy támpont a vizsgálathoz. Például úgy, mint ahogy az alábbi képen is látható:
A megvizsgált begy tartalma ebben az időszakban szinte minden galambnál megegyezett.
Amennyiben találni olyan szakértőt, aki 2-3 héten keresztül kinn ül a tábla szélén és a fent leírt helyszíni vizsgálatot elvégzi – csak így kaphat olyan eredményt, hogy a fácán és a galamb csoportok hány százalékban felelősek az okozott kárért – abban az esetben már lehet egy bizonytalan adat. Utólagosan a „nyomok” alapján ezt megállapítani nem lehet. Ezután megkereshető a vadászatra jogosult (fácán vadkár és galamb által okozott kár) és a természetvédelmi hivatal (védett galambok által okozott kár). A házigalambok gazdája biztosan nem ismert és ugyan úgy az egyéb, nem védett galambok felelőse sem. A következő lépés a két fél vadkár megelőzési kötelezettségének a vizsgálata. Külön a Vtv. és a természetvédelmi törvény általi kötelezettség.
Mielőtt tovább folytatnám ezt a lehetetlen próbálkozást, el kell mondani, hogy véleményem szerint a bizonyíthatóság követelményének megfelelő kárfelelősséget, így kártérítésre kötelezettet a galambok vetésben okozott károsítása miatt megállapítani nem lehet.
A másik nagyobb galambkárosítás a gabonák érésekor történik. Ebben az időszakban a galamb csapatok ellepik a táblákat és ott eszik a különböző magokat. Sajnos itt is hasonló probléma jelentkezik, hogy a különböző fajok általi károsítást nem lehet felelősséggel elkülöníteni és itt még a táblán belüli kár mérték megállapítása is nagyon körülményes lenne.
Megismertük a problémát, mit lehet tenni a galambkárok megelőzésére – csökkentésére?
Javasolt megelőzési módok:
Örvös galamb és balkáni gerle teríték.
Balkáni gerle és örvös galamb.
2) A földhasználó és a vadgazda egyeztetve különböző hanggal riasztó készülékeket és műmadarakat helyez ki a táblákba.
Hanggal riasztó készülékek.
Hanggal riasztó készülékek és műmadarak kihelyezése.
3) A két fél egyeztetve – felváltva személyes megjelenéssel és riasztással tartja távol a galambokat.
Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók és olvasóim!
A bejegyzésben leírtak-bemutatottak összegezése után véleményem az, hogy a galambok által okozott kárfelelősséget – károkért felelőst bizonyítható módon megállapítani nem lehet. Egyetlen megoldás a két fél közös és összehangolt kármegelőzési tevékenysége. Ehhez minden érintettnek jó munkát és sok sikert kívánok.
Üdvözlettel: Prencsok János