Szeretettel köszöntöm a vadkárinfó Olvasóit és Követőit!
Az utóbbi hetek történései között kiemelt figyelmet kapott a drónok (UAS) használatával kapcsolatos korábbi jogszabályok módosítása és az újak megjelenése. A vadkárok felmérésének módszerei és eszközei örvendetes fejlődésen mennek keresztül és örömmel tapasztalhatjuk, hogy egyre több szakértő veszi igénybe a károk mértékének „becslésénél” a drónok által elérhető egyre nagyobb pontosságú technológiát, de….
Az eszköz a vizsgálandó terület felett előre kijelölt útvonalon és magasságon repül, miközben a kamera nagy felbontású képei pontosan rögzítik a tábla állapotát (kármentes, növényhiányos – rágott – taposott területeket). A rögzített adatokból speciális szoftverrel és operátor segítségével a mezőgazdasági kultúrát – és vadkárformát figyelembe vevő módszerekkel az eddigi legrészletesebb és legpontosabb kiértékelést (becslést) lehet elvégezni.
A közelmúltban megjelent mezőgazdasági – és erdészeti vadkárfelmérési útmutatók által leírt mérési – és számítási módszerekkel, valamint az új drónos technológia együttes alkalmazásával lehetőség nyílik a vadkárfelmérés magasabb szintű – és egyre nagyobb pontosságú megvalósítására.
Az UAS vadkárfelmérésben való alkalmazásának többek között kettő fontos feltétele van:
A két feltétel – jogszabályok és módszer – közérthető, nem szakértői mélységű ismertetése:
2021-ben megváltoztak a pilóta nélküli légijárművekre, ismertebb nevükön a drónokra (UAS) és azok használatára vonatkozó szabályok Magyarországon. A 2021. február 10-től életbe lépett drón törvény szabályozza a magyarországi drónhasználattal kapcsolatos tevékenységeket. A magyar törvényeket és rendeleteket, valamint az EU által megfogalmazott szabályokat együttesen kell értelmezni.
Ebben a bejegyzésben nem szándékozom teljes részletességgel foglalkozni az alapfogalmakkal, a különböző kategóriákkal (drón-légtér-stb.) – regisztrációkkal – engedélyekkel – stb., csupán – a teljesség igénye nélkül -arra térek ki, hogy milyen feltételekkel használhatók a drónok vadkárfelmérési (gazdasági célú UAS) műveletekhez. A törvény szerint minden olyan drónt regisztrálni kell, ami nem játék, illetve minden magánszemélynek vagy jogi személynek regisztrálnia kell magát, aki játéktól eltérő eszközt működtet (nem játék: az EU irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé vagy meghaladja a 120 grammot vagy rendelkezik adatrögzítővel vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter).
Amennyiben a fentiek közül akár csak az egyik feltétel teljesül, kötelező a regisztráció!
A nyilvántartásba vételt (drón és üzemben tartó: 2.000 – 2.000,-Ft, ennek igazolása: 4.090,-Ft, adatváltozások bejelentése: 2.000,-Ft, törlés a nyilvántartásból: 1.000,-Ft), vagyis a drónok és az üzembentartók regisztrációját az Innovációs ésTechnológiai Minisztériumnál lehet megtenni az aktuális (természetes vagy jogi személy, stb.) formanyomtatvány kitöltésével és beküldésével (magyar lakosok Magyarországon).
A1/A3 alkateógriában – a C0 UAS osztályú drónokat kivéve – online képzés elvégzése, majd vizsga telejesítése szükséges (40 feleletválasztós kérdésből álló vizsgán megfelelés). A sikeres vizsga letételét követően úgynevezett kompetencia tanúsítvány kerül kiállításra, ezzel igazolható a képesítés.
A kezdeti időszakban a távpilóták képzésére vonatkozó A1/A3 online tanfolyamokat a KTI (Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.) bonyolítja le (ingyenes). Az A1/A3 vizsgákat pedig a KAV-nál (Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.) tehetik le (4.600,-Ft). A képzésre és vizsgára való jelentkezés a KTI és a KAV honlapján érhető el.
Január 1-től minden drónosnak az új szabályrendszer szerinti vizsgát kell tennie, tehát a korábban elvégzett képzések nem váltják ki az új tanfolyam elvégzését és a vizsgázást, illetve nincs lehetőség különbözeti vagy egyéb vizsga letételére sem. Más Európai Uniós tagállamban megszerzett képesítések elfogadhatók.
Lakott területen kívül az általános szabályok szerint nem kötelező eseti légtér igénylése a drónozáshoz, de ismerni kell a No Dróne Zone területeket ( a) mindig tilos a drónozás vagy b) egy bizonyos időszakban korlátozott a légtér használat) és egyéb korlátozásokat. Ha lakott területen kívül, olyan helyszínen szeretnénk drónozni, ahol nincs No Dróne Zone, valamint teljesítettük a regisztrációs és képzési követelményeket, akkor azt külön engedély nélkül meg lehet tenni. Az eseti légtér legfeljebb 7 napra igényelhető (amennyiben szükséges – egyéb feltételek ismerete! – ).
Az előzőekben említett korlátozások ellenőrzésére kötelező egy mobilapplikáció használata, amely elérhető a Google Play és az Apple Store-ból is. Az applikáció egyúttal egy bejelentő felületként is funkcionál, a tevékenységünk – vagyis az, hogy a felszállás előtt ellenőriztük-e a légtérhasználat lehetőségét – utólag visszakereshető és ellenőrizhető. Az alkalmazás használata a repülés megkezdése előtt és a tevékenység közben folyamatosan kötelező (a használatért díj állapítható meg).
A drónozásra vonatkozó szabályok megsértőivel szemben a rendőrség , a légiközlekedési hatóság és a katasztrófavédelem járhat el.
A légiközlekedési bírság 100 mFt-ig terjedhet, de „A jogsértés veszélyességének mértékére kell meghatározni”. Szabálysértési tv. alapján pénzbírság szabható ki (5.000 – 150.000,-Ft-ig).
A drónos műveletekhez felelősségbiztosítással kell rendelkezni, attól függően, hogy milyen tömegű drónt szeretnénk reptetni.
A kötelező biztosítás 0,25 – 4,00 kg között 3 mFt fedezet biztosítási eseményenként és 6 mFt biztosítási fedezet dőszakonként.
A drónnal történő vadkárfelmérés a felsorolt feltételek és az egyéb helyen meghatározott részletszabályok betartásával folytatható.
b) A drónnal rögzített felvételek feldolgozásának – kiértékelésének módszertana és az ehhez elengedhetetlen speciális szoftver elkészítése.
A vadkárfelmérés célja (néhány kivételtől eltekintve – ahol cél a vadkárértéken felüli kártalanítás vagy a valós kárnál kevesebb térítési szándék), hogy a lehető legrövidebb időn belül, a legköltségtakarékosabban és a legpontosabban kerüljön megállapításra a vadkárérték.
Az ideális vadkárbecslő (elképzelt-elvárt) képzettsége: erdő-, mező-, kertészet-, vadászati jog- és vadgazdálkodás szakterületen való felsőfokú képesítés és gyakorlat, számítástechnikai- és a legújabb térinformatikai rendszerekben való jártasság. Sajnálatos módon olyan vadkárszakértő, aki rendelkezik ezekkel az elvárásokkal jelenleg talán nincs a szakmában. Elvárható azonban, hogy minden vadkárszakértő csak a képesítésének – kompetenciájának megfelelő megbízást – kirendelést vállaljon el és abban végezzen korrekt, objektív vadkárfelmérést.
A vadkárértéket elsősorban három fontos mért – számított – és becsült érték befolyásolja: a károsított terület nagysága (mennyiségi- és minőségi kár), valamint a rágáskár és termésátlag. Az utóbbi kettő „becslése” jelenti a kisebb problémát, mert az a megfelelően alkalmazott módszerrel és elégséges számú mintatérrel – termésmintával, esetleg kármentes területtel való összehasonlítással – aratással – elfogadható pontossággal meghatározható. Annál nehezebb a károsított terület nagyságának becslése, mivel elsősorban a nagyobb táblák esetében (50-100 ha-nál nagyobb) földi bejárással a megfelelő számú mintaterületeket felvenni és adatait rögzíteni időben-, gazdaságosan- és elvárható pontossággal szinte lehetetlen. A drónok egyre nagyobb mértékű elterjedése és a vadkárok felmérésére megfelelően kidolgozott dróntechnológia alkalmazása jelentheti a megoldást a vadkárosított területek mindkét fél által elvárt pontosságú meghatározására, az objektív kárérték megállapítására.
A drónos technológia alkalmazásának közérthető formában leírt lépései:
A vezérlő applikáció segítségével (mivel az eszközt nem kézzel irányítjuk) meg kell tervezni az UAS útvonalát, a repülés paramétereit (magasság, sebesség, stb.) valamint a kamera beállításait.
A drón gazdasági használatának személyi- és egyéb feltételei az a) pontban olvashatóak.
A felszálló drón a megadott magasságon elkészíti a felvételeket, amelyek száma a terület nagyságától függően akár több száz/ezer fotóból is állhat. A nehézséget az jelenti, hogy a térképek mérete egyenként akár 2 Gigabyte és 300 millió képpontot is tartalmazhatnak.
Következő lépésként el kell végezni a drón által készített több száz/ezer darab nagy felbontású, átfedéssel készült fényképfelvétel összeillesztését és georeferálását (pl. AGRONmaps alkalmazással), így egy koordinátahelyes digitális térképet kapunk, amelyen jól látható a tábla felülnézeti ortomozaikja és ezen már méréseket is lehet végezni.
Digitalizált térkép (Fotó: AGRON)
Ezeknek a feldolgozási lépéseknek a végrehajtásához térinformatikai és képfeldolgozási szakismeret és gyakorlat, speciális szoftverek és megfelelően erős számítógép szükséges.
Az elkészült digitális térképből speciális fotogrammetriai szoftverekkel ki kell szűrni/vágni a nem vadak által okozott terület részeket (pl.vetéshibák, vízállásos részek, stb.), amelyhez már szükséges az eljárt vadkárszakértő segítsége.
A leválasztás után terület – elkülönítéssel képesek vagyunk kijelölni a nem vadkáros és a vadkárral sújtott területeket és meghatározni azok kiterjedését.
A képek képpontjainak szétválasztásához képosztályozó modulokat használunk (pl. a QGIS SPC Semi-Automatic Classification Plugin, version 6.0.0).
Ezek a számítógépes programok keretrendszerül szolgálnak speciálisan erre acélra készített programoknak, melyeket lefuttatnak egy adott területen. A vadkár felmérés (pontos becslés), mint cél egy fogalom, de ahhoz számos úton juthatunk el. Nem mindegy a kultúra, a növekedési fázis, az aktuális időjárás és a kártétel jellege sem. Más-más esetek más-más programokat, vagy feldolgozási metódusokat igényelnek. Nem ugyanaz a szkript fut le egy korai túráskár meghatározásakor, mint például egy őszi vadkár felmérés során kukoricában. Nincs két tábla, nincs két azonos eset, nincs két azonos folyamat. Fontos megjegyezni, hogy a technológia leginkább a taposás-, döntés- és a túráskárok esetén használható hatékonyan. Eredménye nagy pontosságú becslésnek tekinthető, mely képes a tábla minden 10 négyzetcentiméterét vizsgálni és növényszinten láthatóvá tenni. Az alapelv az, hogy ami a képeken látható azt és az ahhoz kapcsolódó paramétereket mérni lehet. Ilyen például az is, amikor látjuk az egyes képpontokat, amik kirajzolják a növénykultúrát, de képpontonkét meg is tudjuk határozni azok kamera szenzortól való távolságát. Ennek köszönhetően pedig egy digitális felületi modellt kapunk, ami megmutatja a tábla nagy felbontású domborzati viszonyait. Ettől a ponttól kezdve pedig lehetőség van az egyes szinteket (pl. alacsonyabb részeket) elkülöníteni, mert ezek a taposási, döntési kár területei, amit így azonnal számszerűsítani tudunk. Mivel a térképek egyfajta digitális leképezései a táblának, így koordinátahelyesnek mondhatók. Ettől a ponttól kezdődően azon hosszúság és területmérések végezhetők.
A működési elve az, hogy tanulóterületeket jelölünk ki a képen, ahol megmutatjuk az algoritmusnak, hogy milyenek a taposott terület képpontjai és milyenek a kármentes részek képpontjai. Ezt követően az algoritmus szétosztályozza a kép pontjait az általunk megadott kategóriákra (taposott, kármentes).
Az osztályozás jól visszaadja a vadváltók képpontjait. Az AGRONmaps szoftver például kizárja a művelőnyomokat és víznyomásokat a mérésből.
Az osztályozott képek képpont statisztikáiból megkapjuk az egyes osztályokba tartozó képpontok számát és ezt a képpont méretével megszorozva pedig az általuk képviselt területet.
A dróntechnológia is becslésnek tekinthető, azonban ez a minden területrészletet tartalmazó adatrögzítés és képfeldolgozás az eddigi módszerek közül legközelebb áll a vadkáros terület nagyságának meghatározásához és pontossága – objektivitása egyértelművé teszi létjogosultságát és minél szélesebb körben való alkalmazását.
Az UAS felméréssel készült felvételek feldolgozására és kiértékelésére sajnos még nincs kidolgozott szakmai módszertan és ajánlás.
A vadkarinfo szakportál tolmácsolásával itt szeretném felhívni az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztály, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Erdészeti Egyesület és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara figyelmét arra, hogy a vadkárokban érdekeltek (a két fél, szakértők, bíróságok) számára elengedhetetlenül szükség lenne a drónos felméréssel készült felvételek feldolgozására és kiértékelésére megalkotott szakmai útmutató elkészítésére és ajánlására.
A dróntechnológiai útmutató hatása:
Ezt az útmutatót egy, a Minisztérium által felkért munkacsoport (vadkár szakértők és térinformatikai szakemberek) rövid idő alatt el tudná készíteni ugyan úgy, mint a most megjelent vadkárfelmérési útmutatókat is (ugyan úgy, de nem annyi idő alatt). Ezt a feladatot nagy felkészültségű szakemberek örömmel vállalnák (előzetes információk szerint vannak olyan megfelelő infrastruktúrával rendelkező szakemberek, akik vállalnák ezt a munkát).
Bízom abban, hogy ez az egyre sürgetőbbé váló és jogosnak tekinthető igény meghallgatásra – elismerésre – elfogadásra kerül és lépések történnek ennek mielőbbi megvalósítására.
A nagyon várt útmutató elkészítéséhez a vadkarinfo – az olvasói- és követői nevében is – eredményes munkát kíván!
U.i.: A bejegyzés elején örömmel írtam arról, hogy egyre több vadkárfelmérésnél használnak a vadkárszakértők drónokat, de…
Egy konkrét eset bemutatásával érzékeltetem egy „szakszerűtlen drónos technológiával” elvégzett vadkárfelmérés utólagos ellenőrzéssel kapott megdöbbentő – eltúlzott eredményét:
– A kirendelt vadkárszakértő nagy területeken elvégezte az előzetes – és a végleges vadkárfelmérést mintaterületekkel és drónnal. Az elkészült felvételek összeillesztését és georeferálását egy vállalkozásra bízta, majd az elkészült digitális térképen a képpontok osztályozását Ő végezte el egy más feladathoz készült képfeldolgozó szoftverrel, nem megfelelő erősségű számítógéppel.
A megállapított kárértéket eltúlzottnak vélte a vadászatra jogosult, így az ügy bíróságra került.
A bíróság kirendelt egy olyan szakértőt, aki a mezőgazdasági vadkárfelmérés mellett jártas a térinformatika tudományában is. A szakértő az átvett anyag birtokában újra elvégezte a felvételek feldolgozását – kiértékelését, amelynek eredménye a következő lett:
Sajnos az elmúlt időszakban nagyon sok hasonló eset történt, ahol valamelyik fél (vadászatra jogosult vagy földhasználó) a drónos vadkárfelmérés szakszerűtlen elvégzése miatt jelentős kárt szenvedett (drónt legtöbb esetben nagy területek kárfelméréséhez használunk és egy 100 ha-os táblánál pl.5 %-os tévedés vagy hibázás már 5 ha-on lévő kárérték többletet vagy hiányt jelenthet).
A vadkárokban érintettek a dróntechnológiai útmutató felhasználásával olyan objektív szakvéleményeket szeretnének, amelyek méréseik alapján az eddigi legpontosabb vadkárértéket állapítanak meg és amelyek mindkét fél számára elfogadhatók.
(Forrás: Légtér; AGRON; M.G.)
Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim. Továbbra is várom hozzászólásaikat, kérdéseiket és javaslataikat.
Üdvözlettel: Prencsok János