Cirok végleges vadkárfelmérés megismételt jegyzői eljárásban januárban???

Az alábbi megtörtént esetet azért írom meg, hogy az érdekeltekkel (földhasználók, vadászatra jogosultak, vadkárszakértők és jogalkotók) kérdésekkel-, hozzászólásokkal- és esetleges javaslatokkal megvitassuk a jelenlegi törvénnyel és rendelettel szabályozott eljárási rendet, tanuljunk belőle és szülessen javaslat néhány meglévő, de nem egyértelmű jogszabály módosításához.

A bejegyzés másik célja a két fél (vadászatra jogosult és földhasználó) vadkárokban való minél korábbi megegyezésének elősegítése. Minden építő jellegű hozzászólást, javaslatot megjelenítek, de nem kap teret a másik fél,  a szakértők vagy a jogalkotók sértegetése-szidása.

A történet röviden időrendi felsorolásban:

Egy földhasználó  2018. évben szemes cirkot termesztett.

A  2018.03. 22-i keltezésű levelében értesítette a vadászatra jogosultat a szemes cirok termesztéséről.

Vtv. 79.§ (4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

A földhasználó 2018. 08.  29-én kelt levelében bejelentette vadászatra jogosultnak a károk keletkezését és egyben kérte a jogosult megjelenését 2018. 09. 05-én egy előzetes kárfelvételre.

Az előzetes kárfelvételen megjelent a károsult képviselője, a vadászatra jogosult képviselője és egy növénytermesztő mérnök.

A kárfelvételről jegyzőkönyvet készítettek és ebben rögzítették az általuk becsült kárt. A vadászatra jogosult a kárt nem ismerte el, köztük egyezség nem született.

Vtv. 81.§ (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye. 

Ezt követően a károsult 2018. 09. 10-én kérelmet terjesztett be az illetékes Jegyzőnél egyezségre irányuló vadkárbecslési eljárás lefolytatására.

Vtv. 81.§ (3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.

A Jegyző a 2018. 09. 12-én kelt Végzésében a keletkezett kár mértékének és értékének meghatározására kirendelt egy igazságügyi mezőgazdasági vadkárszakértőt.

Vtv. 81.§ (5) A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek.

A kirendelt szakértő 2018. 09. 18-án elvégezte a helyszínelést, majd  2018. 10. 17-i érkezéssel elküldte az elkészített szakértői véleményt a Kirendelőnek.

Vtv. 81.§ (5) …. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

A Jegyző 2018. 11.05-én egyeztető tárgyalást tartott, ahol a felek között egyezség nem született, mivel a vadászatra jogosult nem ismerte el a károsult vadkár térítésre való jogosultságát és a vadászatra jogosult egyben új kárszakértő kirendelését kérte.

Vtv. 81.§ (4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

A Jegyző a 2018. 11. 10-én kelt Végzésében a keletkezett károk felmérésére újabb vadkár szakértőt rendelt ki (megkapta 11. 16-án).

A kirendelt szakértő az ügy áttanulmányozása után 2018. 11. 18-án levélben tájékoztatta a Kirendelőt, hogy a feladatot elvállalja, egyben kérte a már letétbe helyezett szakértői díj kiegészítését és tájékoztatást adott arról, hogy a kárfelmérést annak beérkezése után tudja elkezdeni. A szakértő levélben kérte a két felet az általa felsoroltak (dokumentumok, nyilatkozatok, stb.) elküldésére, valamint a korábban eljárt szakértőt az általa készített fényképekelküldésére.

A Jegyző a 2018. 12. 05-én keltezett végzésében  kérte a vadászatra jogosultat a szakértői díj kiegészítésére, amelynek beérkezéséről a 2018. december 13-i levelében tájékoztatta szakértőt.

A karácsony előtti pár napban csapadékos időjárás volt, ezért a szakértő nem  tudott  időpontot  kijelölni a helyszíni szemlére, ezt követően pedig a karácsonyi ünnepek voltak.

2018. 12. 29-i levelében szakértő 2019. 01. 03-ra kérte feleket a helyszíni szemlére. A vadászatra jogosult telefonon közölte, hogy azon  nem tudnának részt venni és kérte annak 1 héttel való elhalasztását, 01.10-re.

A helyszíni szemlére végül  2019.01. 10-én került sor és a szakértői vélemény 2019. 01. 13-án postázásra került.

Eddig a történet, az egyezségi tárgyalás megtartására a bejegyzés megírásáig nem került sor.

Az egyértelmű mindenki számára, hogy egy szeptemberben betakarítandó növény januári végleges vadkár felmérésekor nem lehet a helyszíni szemle alkalmával objektív vadkárértéket megállapítani, akár jegyzői-, akár bírósági kirendelés történt. A szakértők a helyszín esetleges tanulmányozása mellett  a rendelkezésre álló dokumentumok, vallomások, fényképek, stb. alapján alkotnak véleményt. 

Ennek az esetnek a megvitatásával arra szeretnék választ keresni, hogy  a jegyzői eljárásban az újabban kirendelt szakértő milyen okok miatt kerülhetett csak januárban a károsított területre.   

A lefolytatott  közigazgatási eljárásban három  nagyon fontos jogszabályt szeretnék kiemelni és a véleményeket, javaslatokat elsősorban ezekkel kapcsolatosan kérem és várom:

  1. Vtv. 81.§ (5) A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanulátadni a jegyzőnek.

A haladéktalanul hány napot jelent? Mikor sérti meg ezt a jogszabályt a kirendelt szakértő? Esetünkben a 09. 18-án  történt helyszínelés után 10. 17-én (29. nap) érkezett meg a Kirendelőhöz a szakértői vélemény. Az aratás az egész évi munka realizálása, ezért abban az időszakban minden nap számít. A lábon álló növényeket a vad minden nappal jobban károsíthatja. Jöhetnek esős napok, túlérhet a termény (nő a betakarítási veszteség, romlik a minőség) és lehetne sorolni az okokat ami miatt fontos a megfelelő időben elvégzett betakarítás.  

  • Vtv. 81.§ (4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett.

Kérdés az, hogy hányszor lehet kérni újabb szakértő kirendelését?  Az előzőekben leírtam, hogy mennyire fontos a betakarításkor a megfelelő idő. Minden egyes megismételt eljárás – még a jogszabályokban leírt napok betartása esetén is – hetekkel késleltetheti a betakarítást. Miért szükséges újabb szakértő kirendelése? A megegyezésre való hajlandóság hiánya esetén így is – úgy is bíróságra kerül az ügy. Abban az eljárásban nagy valószínűséggel a kirendelt második szakértő mond véleményt az első eljárás szakmai- és etikai megfelelőségéről.   

  • Vtv. 81.§ (4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

Az elsőnek kirendelt szakértő helyszínelése után miért kell bizonytalan ideig várni a betakarítással (jelenleg meghatározatlan napig), arra várva, hogy a szakértői véleményben megállapított kárt a jegyzői egyeztetésen vajon elfogadja-e mindkét fél? A további károk elkerülése miatt a földhasználónak is és a vadászatra jogosultnak is érdeke, hogy esetleg már másnap elkezdje (elvégezze) az aratást, a kár tovább ne fokozódjon. Megnyugtató lehetne a feleknek  például, ha tudnák, hogy maximum 5 napon belül sor kerül az egyeztető tárgyalásra.

Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók, erdőgazdák, vadkár szakértők és jogalkotók! Ebben a három kérdésben kérem megtisztelő hozzászólásukat, véleményüket és javaslataikat. Mindenki érdeke az, hogy előzzük meg a vadkárt és amennyiben mégis bekövetkezik, akkor a lehető legrövidebb időn belül szülessen korrekt egyezség a két érintett fél között.

Bízom abban, hogy ennek a megtörtént esetnek a bemutatásával és a hozzászólásokkal segíteni tudunk a vadkárokban érintett feleknek.

                                                                                                          Prencsok János

                                                                                                          vadkár szakértő

6 comments

    comments user

    Fülöp Szilárd Says :

    január 25, 2019 at 1:56 du.

    Ez az eljárási rend tökéletesen bemutatója mennyire értelmetlen az egész. A gazdát semmi nem védi, a vadászt meg minden. Ebben a jogi kuplerajban addig húzza az időt amíg nem szégyelli.
    Én mint hozzá nem értő kívülről ezt látom és újra oda “lyukodok ki”, hogy a terület állapotának mind részletesebb dokumentalasa {értsd 3d pontfelho} elemi érdeke mindenkinek. De leginkább a gazdának! Az, hogy egy karszakerto 1etlen helyen mutat 1etlen czollstockot meg néhány vacak oldaliranyu fotót siralmas.

    Bocsánat, bocsánat, bocsánat – megint

    SilaS

      comments user

      Prencsok János Says :

      január 25, 2019 at 2:42 du.

      Tisztelt Hozzászóló!
      Köszönöm, hogy elmondta véleményét. Sajnos az eljárás teljes körű ismerete nélkül nem várható minden részletre kiterjedő és objektív vélemény nyilvánítás. A bejegyzés kiegészítéseként annyit, hogy az első kirendelt szakértő egy korrekt, szakmailag elfogadható és utólag is ellenőrizhető mintateres kárérték megállapítást végzett, nagy számú fotóval mellékelve (ebbe a bejegyzésbe nyilván nem lehet mindet feltenni), így ezzel választ kapott az alaptalan ezzel kapcsolatos megjegyzésére. A szakértő által megállapított kárértéket egyik fél sem vitatta, de ennek a bejegyzésnek nem is ez volt a célja, hanem az ott leírtak. Az ön által is jogosan kifogásolt “időhúzás”, amelyre a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak…hát ezt szeretnénk kizárni, erre kérem a hozzászólók módosító javaslatait. Üdv. P.J.

    comments user

    Dombóvári Dénes Says :

    január 26, 2019 at 9:47 de.

    Ebben, es a megismetelt vadkarfelmereses esetekben, (főleg, ha ennyire elhuzódik, a teljes területen megsemmisül a termes a késői betakarítás miatt) a kár mertéke a teljes terület átlag termése kell, hogy legyen.

      comments user

      Prencsok János Says :

      január 26, 2019 at 10:03 de.

      Köszönöm a hozzászólást. Az ismertetett esetben az első kirendelt szakértő helyszínelésekor még nem “semmisült” meg az összes termés, lehetett szakmailag megfelelő vadkárfelmérést végezni, ez meg is történt és megállapításra került a vad által okozott kár értéke. Abban az esetben, amikor 100 %-os a kár, valóban a tábla átlagtermését kell a számítások alapadataként (átlagtermés) figyelembe venni. Üdv. P.J.

    comments user

    csilléry miklós Says :

    január 26, 2019 at 8:29 du.

    Tisztelt Prencsok János!
    Kusza ügy, a terület fokozottan vadveszélyes, a fotók szerint se vadkerítés, se erdő felőli vadsáv kialakítása nem védte a kultúr növényt. Az igü-i. szakértő 08.18-án már a második szakértő volt (a növénytermesztő is nevezhető szakértőnek), ha a jelen esetben nem erkölcsös is, de 30 napos határidőre készítette el a szakvéleményt. Véleményem szerint a második helyszíni szemle után készült szemlejegyzőkönyv birtokában a jegyző hatósági felügyelet biztosítása mellett a károsultat a termény betakarítására kellett volna felszólítsa és a szakértői vélemény utáni egyezség hiányát követően a károsultnak, mint reális kártérítési lehetőséget a bírósági eljárás megindítását javasolni.
    üdv CS. Miklós

      comments user

      Prencsok János Says :

      január 27, 2019 at 8:36 de.

      Tisztelt Csilléri Miklós!
      Köszönöm hozzászólását. Néhány eddig nem ismert részlet: a károsult a 09.18-i szemle után 2 nappal, learatta a táblákat, így nem kellett a Jegyzőnek ezután hatósági felügyeletet biztosítania. Minden ezt követő eljárásban (egyeztető tárgyalás, második kirendelt szakértő, esetleg bíróság által kirendelt szakértő) a rendelkezésre álló dokumentumokat – köztük a szakértői véleményt – kell figyelembe venni a kárérték megállapításánál. Egyetértek Önnel abban, hogy az igazságügyi szakértő készített egy szakértői véleményt (amely a második kirendelt szakértő véleménye szerint is megfelelt a szakmai követelményeknek) ezért az (a fényképek, dokumentumok, stb. vizsgálata után) alkalmas a vad által okozott kárérték meghatározására. Ezzel a kiegészítéssel együtt köszönöm hozzászólását, azonban hiányolom (mint a beérkezett eddigi hozzászólásból is) észrevételét a bejegyzésben felsorolt érvényben lévő jogszabályokkal kapcsolatosan. Üdvözlettel: Prencsok János

Hozzászólás a(z) Dombóvári Dénes bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.