A vadkárinfó észrevételei a Magyar Vadászlap 2021. április 13-án „Kinek kár a vadkár?” címmel tartott 4. élő vitaestjén látottakhoz – hallottakhoz…

Szeretettel köszöntöm a vadkárinfó Olvasóit és Követőit!

Végignéztem a Magyar Vadászlap 2021. április 13-án  „Kinek kár avadkár?” címmel tartott 4. élő vitaestjét. Gratulálok a vitaest megtartásához és tekintettel arra, hogy olyan témát választottak, ami ennek a szakportálnak is a fő profilja, engedjék meg, hogy az alábbiakban leírjam az elhangzottakkal kapcsolatos észrevételeimet. Felhívom a figyelmét minden érintett olvasónak (vadászatra jogosultak, vadászok, földhasználók (mező- és erdő), vadkár szakértők, kamarák, védegylet, oktatási intézetek és agrártárca, hogy csak az olvassa végig az alábbiakat, akit igazán érdekel a téma és szeretnének is tenni (vagy beosztásuk megköveteli) a vadkár probléma minél előbbi megoldásáért/enyhítéséért, mert ez a bejegyzés elsősorban az idézetek és illusztrációk miatt nagyobb terjedelemmel bír.

A beszélgetés végéig két fő érzés uralta gondolataimat: az öröm, hogy olyan vadkárokkal kapcsolatos „részproblémák” kerültek elő – amelyekkel a vadkárinfó is már több, mint kettő éve foglalkozik – és a fájó hiányérzet, hogy „a betegséget észlelték, nevén nevezték (már ez is nagy dolog!), azonban a gyógyszer/megoldási javaslatok elmaradtak”. Azt, hogy „ennek a problémának a megoldásáért tenni kell”, már sokan – sokszor elmondták, azonban – amint a beszélgetésben is felszínre kerültek – azok továbbra is megoldatlanul velünk vannak.

A beszélgetést többször is meghallgattam és az ott elhangzott témák sorrendjében – nem szó szerinti idézéssel – a résztvevők nevének rövidítésével (bocs) összefoglalom a hozzászólás lényegét (ahogyan én értelmeztem) és közvetlen ezután leírom a vadkárinfó észrevételét és az esetlegesen ahhoz kapcsolódó és korábban már itt megjelent bejegyzés elérhetőségét. A  témákhoz magyarázat és a vadkárinfó/érintettek megoldási javaslatai a bejegyzésekben olvashatók.

A vitaest résztvevői:

Győrffi Balázs a NAK elnöke (Gy.B.), dr. Bleier Norbert (B.N.) a Gemenci Vadgazdálkodási Tájegység fővadásza, Nógrádi Csaba (N.Cs.) a Tuskósi Vadászegyesület elnöke.

A vitaestet vezette: Wallendums Péter (W.P.)  főszerkesztő

Észrevételek: vadkarinfo.hu (V.)

Az estet a köszöntések után W.P. néhány statisztikai adattal nyitotta meg:                             

Az elmúlt 20 évalatt a gímszarvas állomány 44 %-al nőtt, a vaddisznó 10 %-al csökkent, a vadkár 66 %-al emelkedett. 2019-ben a gímszarvas hasznosítási aránya 55 %, a vadgazdálkodási ágazat árbevétele 30 mFt, amelyből a vadkár 7,8 % volt.

W.P.: Ezek után  kérdés, hogy Magyarországon sok-e a nagyvad? Egyáltalán ökológiai vagy ökonómiai kérdés a nagyvadlétszám?

B.N.: Még néhány szám a nagyvadállomány létszámáról: tudjuk, hogy a becslési adatok kérdésesek, de az elejtési adatok és azokból is a trófeás elejtések többet mutatnak. Az utóbbi 30 évtől a hazai elejtések 15 ezerről 45 ezerre nőttek, megháromszorozódtak. A háttérben az  élőhely feltételeinek változása miatt helyenként állománysűrűség növekedés-, helyenként csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a másik fontos tényező is jelentkezett – mégpedig a terjeszkedés. Véleményem szerint is van állomány növekedés, de az nem minden területről mondható el.

Gy.B.: Véleménye szerint az állomány növekedése lokális kérdés, nem minden területre jellemző, mert például a vadkárok ¾ része 3 dunántúli megyében keletkezett. Nem ért egyet a „vadirtással”, egy párbeszéden alapuló konszenzusban látja a megoldást. Szerencsésnek és kívánatosnak látja azt a vadgazdálkodói felállást, amikor a tagok között a helyi földhasználók is megtalálhatók és a nekik adott vadelejtési lehetőséggel csökkenhetnek a tényleges vadkárkifizetések. A jelenlegi vadlétszámbecslés szerinte csak „blöffhadjárat” és a becsült vadlétszám csak a jogosult kilövési terveihez igazodva kerül megállapításra, holott ennek éppen fordítva kellene megtörténnie! A valós számokat senki nem akarja bevallani, senki nem  ellenőrzi – nem is tudja –, a Hatóság elfogadja, holott mindenki tudja, hogy ezek a számok csak „blöffszámok”. Ez nem vezet jó irányba. Szerinte egy jogosulttól független „vadlétszám becslésre” lenne szükség – pl. a tájegységi fővadászokra – akik elvégeznék ezt a feladatot. Kis területenként előfordulhat, hogy aránylag pontosak ezek a számok, azonban még senki nem adta össze, hogy országosan ez milyen vadlétszámot jelenthet. A valódi vadlétszám ismerete nélkül nem lehet eredményes rövid- és hosszú távú stratégiát felállítani (lehet, hogy csak tendencia kellene?).

V.: Gratulálunk Elnök Úr! Ilyen őszintén és ilyen fórumon nem sokan nyilvánították még ki őszinte véleményüket a vadlétszám becslésről. Köszönjük.

N.Cs.:  Amennyiben nincs összhang a jogosult és a gazdálkodó között, abban az esetben nem lehet a vadkármegelőzést – elhárítást eredményesen megoldani. Nagyon fontos kérdés a villanypásztorok létesítése –üzemeltetése. Ez – szerinte – „finomhangolást” igényelne, mert a jelenleg megtalálható joghézagokba a gazdálkodók egy része „belekapaszkodik” és nem működik közre, inkább a bírósági utat választja. Egyértelműbb, a kerítéssel kapcsolatosan minden részletre kitérő jogszabály változtatás kellene, mert a kerítések az erdő után a mezőgazdasági területek gazdálkodását és élőhelyét is tönkre fogják tenni és a néhány kerítetlen táblát még a sokkal kevesebb vad is agyonrágja – agyontapossa.

V.: A vitapartnerek egybehangzóan úgy látják és elismerik, hogy a jelenlegi vadlétszámot senki nem tudja/nem akarja nyilvánosságra hozni, azok a számok, amelyekkel a vadászatra jogosultak és a hatóság is dolgozik, csak „blöffszámok”.Gy.B. kimondta, hogy „A valódi vadlétszám ismerete nélkül nem lehet eredményes rövid- és hosszú távú stratégiát felállítani. A nézői hozzászólások között is volt, aki elfogadható eredményt adó vadlétszám becslési módszerről kérdezett, de ilyet sem a beszélgetésből, sem a válaszból nem ismerhettünk meg. A közel ötven éves hivatásos vadászi-, fővadászi- és ágazat vezetői gyakorlati munkám alapján kijelenthetem, hogy vadgazdálkodói- és hatósági akarat esetén a megközelítően pontos vadlétszám (+ – 10 %) a képzéseken oktatott módszerekkel is minden területen megbecsülhető lenne!

V.: Vadgazdálkodási jelentés, vadlétszám becslés 2020.01.17. http://vadkarinfo.hu/…/vadgazdalkodasi…/

W.P.: Kinek mi a véleménye a jelenleg érvényes jogszabályokról?

Gy.B.:  A jogszabályok készítésénél az volt a cél, hogy próbáljunk a megelőzésre koncentrálni és vonjuk be ebbe a földhasználókat is. Eljött az idő, hogy jó lenne az eltelt pár év tapasztalatainak figyelembe vételével egyes pontokat módosítani vagy a hiányokat pótolni pl. „országos tapasztalati leltár” alapján.

V.: Ennél a válasznál nem csodálat, hanem csodálkozás az, ami felmerült bennem. A vadkárinfó az új Vtv. és Vhr. hatályba lépését követő harmadik évben itt a szakportálon keresztül már megkérdezte az érintetteket (vadászatra jogosultakat, földhasználókat, szakértőket), hogy mondják el tapasztalataikat a vadkárokkal kapcsolatos jogszabályokról. Fél éves munkával az ellentmondásokat, hiányokat és a módosítási javaslatokat összegyűjtöttük és eljuttattuk a kamarákhoz, Védegylethez, tájegységi fővadászokhoz, valamint a Szaktárcához. Sajnálatos módon ezek a javaslatok sem külön-, sem a vadkárfelmérési útmutatókhoz kapcsolódóan nem valósultak meg. Ebben az ügyben levelet kaptam a Vadgazdálkodási Főosztály vezetőjétől. amelynak lényege az volt, hogy „megfelelő támogatottság esetén” foglalkoznak a kérdéssel. A NAK elnöke fogadott (Elnök úr megbízott két szakmai munkatársat a tárgyalásra, amelyek közül egyik betegsége miatt nem jelent meg, a másik fogadott, de a törvénymódosítási javaslattal kapcsolatosan semmilyen meghatalmazással – vélemény nyilvánítás, ígéret, stb. – nem rendelkezett (nesze semmi, fogd meg jól) – de azért a gesztus jólesett-, az OMVK egyáltalán nem foglalkozott ezzel az üggyel, a Védegylet javaslattal tovább küldte a Szaktárcához. Az elmúlt két év folyamán több bejegyzés is készült a továbbított törvénymódosítás sorsával kapcsolatosan, de a javaslattal eddig semmi nem történt. A szövegkörnyezetbe helyezett törvénymódosítás és az ehhez kapcsolódó bejegyzések elérhetőségei:

Törvénymódosítási javaslat  2019.11.06.: http://vadkarinfo.hu/…/torvenymodositasi-javaslatok…/

 Mi történt az elküldött javaslatokkal? 2019.12.16.  http://vadkarinfo.hu/…/mi-tortent-a-vadaszok…/

Hol tartanak a vadkárinfó által továbbított javaslatok? 2020.03.01.  http://vadkarinfo.hu/…/hol-tartanak-a-vadkarinfo-altal…/

Gy.B.: A vadkárbecslés és a vadkárbecslők egy más probléma. Találkozott olyan esettel, amikor két szakértő vadkárértéke között nyolcszoros! különbség mutatkozott és sajnos ez nem egyedi eset, csupán a különbségek szorzói mások. Ennek megelőzésére nagy munka árán készültek el a vadkárfelmérési útmutatók, amelyeket átadtunk a Tárcának és az év elején meg is jelentek.

V.: A szakértőkről és az elkészült protokollról a későbbiekben szólok.

W.P.: Megelőzés

B.N.: A jelentkező vadnyomást, vadkárt és a megelőzés sikerességét meghatározza a vad sűrűsége, az élőhely szerkezete és az erdősültség.

Gy.B.:  Kérdés: nem az adottságokhoz (vadeltartóképesség, vadtűrő képesség, erdősültség, élőhely szerkezet) kellene igazítani a vadlétszámot?

N.Cs.:  Nem a gazdálkodás mérlegéből kellene kiindulni? Nyereséges vagy veszteséges a vadgazdálkodás?

Gy.B.:  Azt azért jegyezzük meg, hogy nem a vadgazdálkodó gazdálkodási eredményéből kellene kiindulni, hanem a földhasználóéból. Az ő földjein történik a károkozás és elsősorbanaz ő eredményességét befolyásolja a vadkár.

B.N.: A vadlétszám kérdésénél a különböző „egyéb” „résztvevők, jelenségek” (pl.vad-gépjármű ütközés) miatt igazából a „vadhatás” a legfontosabb tényező, amely megmutatja azt, hogy a jelenlegi létszám sok-e vagy elfogadható.

W.P.: A vadkár az tulajdonképpen vadtakarmányozás?

N.Cs.:  Ez egy nehéz kérdés. Egy évi pl. 24 mFt-os vadkár + takarmányozás költségben a vadgazdálkodó csak télen etet (4 mFt-ot), a nyári „takarmányt” (20 mFt-ot) a vad a mg-i területeken veszi fel és vadkár címén kell kifizetni. Jelenleg nem ismerjük azt a vadlétszámot, ami nem okozna ilyen takarmányozási/vadkár költséget.

Gy.B.: Sok gazda inkább belemegy a valósnál kevesebb kártérítésbe, mint a bírósági perekbe. Több vadföldet kellene üzemeltetni, főleg az erdőben. Gy.B. határozottan kerítés ellenes! Ami jelenleg a magyar erdőkben található, az katasztrofális! Ez a sok kerítés koncentrálja a vadat a kerítetlen területekre és koncentrálja a konfliktust is.

V.: Elnök úr fenti mondatait újra csodáljuk, mert kimondta és ez megegyezik a vadkárinfó véleményével is! Az elviselhetetlen vadkár legnagyobb oka az erdőből való kikerítettség! Ehhez természetesen hozzájárulhat a vadtűrőképességet meghaladó vadlétszám, de a korábban is felsorolt okok miatt az ideális vad egyedszámot területenként elkülönítve jelenleg nem tudjuk meghatározni. A vadhatás az a mutató, amely jelenleg utalhat arra, hogy elfogadható vagy túltartott az állomány mennyisége.

V.: A kerítésekkel kapcsolatosan megjelent bejegyzések: 

Vadkárelhárító-és erdővédelmi kerítésekről 2019.03.21.  http://vadkarinfo.hu/2019/03/21/450/

Vadháló gyártóüzem átadó 2019.04.07.  http://vadkarinfo.hu/…/vadhalo-gyartouzem-atado-a-cont…/

N.Cs.:  Több villanypásztort üzemeltetünk, amit bekerítettünk azt szakszerűen kezeljük. A repcét például februártól csőszökkel őriztetjük. Ehhez nagyon együtt kell élni a hivatásos vadásznak és a gazdának. Tulajdonképpen akciótervet készítenek. Javasolja, hogy a földalapú támogatás 10 %-át adja át a gazda a vadgazdálkodás költségeire, mert a vad is hozzátartozik ahhoz a területhez, ahol a földjei vannak.

B.N.:  A vadkár meglétének vizsgálatához kell egy gazda – aki termelési célt állít fel – és ettől függ az, hogy az elfogyasztott (letiport) növény okozott-e neki minőségi vagy mennyiségi kárt, veszteséget.

W.P.: Vadkár protokoll. Hol lehet elhelyezni a jelenlegi jogrendben ezeket az útmutatókat? Jelenleg kötelező-e?

Gy.B.:  Ez egy forró pite! Az elkészítésének szándéka az volt, hogy legyen egy útmutató a vadkárok felméréséhez, amelyet minden oldalról megközelítve egy irányban mutasson. Nem tudom, hogy van-e ilyen? A megoldás az, hogy legyen egy ilyen, aminek lényege az, hogy „minimalizálja a konfliktust”. A vadkár gazdasági és érzelmi kérdés is, ezért nagyban függ a felek kapcsolati viszonyától is. Kritizálhatjuk a rendszert, de el kell érni azt a párbeszéd- és csiszolgatás alapján elkészült konstruktív módszert, amit mindkét fél elfogad és kötelező figyelembe vétellel vagy jogszabály formájában mindenki megelégedésére használhatunk. Elvárható, hogy ennek megalkotásában olyan emberek legyenek döntési pozícióban, akik mindkét oldal problémáját látják és értik, de nem próbálják egyik fél érdekeit a másik elé helyezni.

V.: A vadkárinfó észrevétele: 4 évig vártuk, hogy elkészüljön egy útmutató, amely aránytalanul sok időbe-, nem kevés pénzbe került és most kezdődjön elölről? Kimondva – kimondatlanul van útmutató, amelyet nagyon sokan kritizálnak és olyan módon került megjelenésre, hogy a vadkárbecslésnél annak figyelembe vétele a szakértők számára nem kötelező, csupán indokolni kell az attól eltérően végzett kárfelmérést. Felteszem a kérdést: kinek jó egy újbóli nekifutás? A vadkárinfó véleménye: földhasználóknak, vadászatra jogosultaknak, szakértőknek, bíróságoknak biztosan nem!         

W.P.: Növények regeneráló képessége. A kárbecslés végrehajtása. Szakértői rendszer jó-e?

B.N.:  Kísérlet alapján voltak olyan napraforgófajták pl. 50 %-os károsítás után, hogy a végelszámolás pozitívba fordult. Ez bonyolult kérdés. A szakértők képzése – képesítése – felkészültsége -korrektsége jelenleg napirenden lévő kérdés. Az elkészített protokollban javaslat volt a szakértői feltételekre, mégpedig az, hogy a szakértőnek felsőfokú képesítéssel kell rendelkeznie vagy vadgazdálkodási- vagy szakmai téren, ami sajnos nem került bele a protokoll végleges tartalmába. Egyébként a vitás esetek többsége nem szakmai hiányosságok miatt jelentkezik, hanem azok emberi problémák.

N.Cs.: A becslés során minél több mérés legyen és kerülni kell a szubjektivitást.

V.: A szakértők képzésével-, a kárfelméréssel-, a szakértők ellenőrzésével kapcsolatos korábbi bejegyzések:

Állítsuk meg a vadkárbecslő maffiát 2019.12.29.  http://vadkarinfo.hu/…/allitsuk-meg-a-vadkarbecslo…/

A vadkár rendezés „vérző lábai” 2019.11.07. http://vadkarinfo.hu/…/vajon-fenn-is-megvan-e-a-vadkar…/

Felhívás …2019.10.31.  http://vadkarinfo.hu/…/felhivas-vadaszatra-jogosultak…/

Gy.B.:  A vadkárfelmérésben mindig lesz szubjektivitás. Néhány éve felkereste egy csapat, akik felajánlották a drónnal történő vadkárfelmérést, de akkor a rettenetes nagy ára miatt nem foglalkozott vele, annak ellenére, hogy már akkor látta, hogy a jövő útja csak ez lehet.  Most már egyértelmű, hogy a nagy táblák vadkáros területeinek pontos felmérése csak ezzel a módszerrel valósítható meg. Azt várja, hogy valamilyen eszközökkel a légifelvételes kárfelmérések elkezdődjenek és beépüljenek a mindennapi becslési munkába.

V.: Sajnálatos módon az Elnök úr egy szóval sem említette, hogy az elmúlt hetekben éppen a drónoknak a vadkárfelmérésben egyre gyakrabban történő használatának problémájával megkereste a vadkárinfó és erre választ nem kapott. A megkeresés lényege az volt, hogy a NAK is támogasson egy dróntechnológiai szakmai útmutató elkészítését. A peres ügyek azt mutatják, hogy ez a kérdés sürgős megoldásra vár.

V.: A drónok használatával kapcsolatos eddig megjelent bejegyzések:

Első drónos bejegyzés 2021.02.25  http://vadkarinfo.hu/…/magasabb-szintre-emelheto…/

Második drónos bejegyzés 2021.03.16.  http://vadkarinfo.hu/2021/03/16/a-dronnal-torteno-vadkarfelmeressel-kapcsolatos-reakciok-alulrol-es-felulrol/?fbclid=IwAR3yypQlEvDeyuxELX85Wwh6LlZlTITvoP3eYQ_i0EG4GpkZcoSjGdZIX8w

Harmadik drónos bejegyzés 2021.03.28. http://vadkarinfo.hu/…/a-dronnal-torteno…/

A harmadik drónos bejegyzésben ismertettem a Vadgazdálkodási Főosztályra, Kovács Ferenc főosztályvezető úrnak is elküldött levélre történő nem reagálást. Utólagosan kiderült, hogy a hozzá küldött levél egy másik korábbi levélhez hasonlóan téves (info helyett ifo) E-mail címre került elküldésre, amit nem kapott meg. A levelezési rendszer sajnos nem jelezte a vadkárinfónak, hogy nem sikerült kézbesíteni azokat, ezért vélte úgy a feladó, hogy azok megérkeztek a címzetthez és ennek ellenére nem kapott választ. Ezért elnézést kérünk és miután a drónos leveleket másik E-mail címen sikerült továbbítani, így várjuk az azokkal kapcsolatos választ.

Az érdekeltekkel együtt nagyon várjuk a dróntechnológiai útmutató elkészítésével kapcsolatos híreket.

 W.P.: A vad az államé. Járható út-e az, hogy az állam egy vadkáralapból finanszírozza a vadkárokat?

Gy.B.: Politikailag nem elfogadható, hogy a nép pénzét egy vadászatra jogosult vadgazdálkodására (vadkártérítésére költsük).

B.N.:  A vadkárkérdés jelenleg kétszereplős probléma. Nem lát belátható időn belül esélyt arra, hogy ebbe egy harmadik fél is (pl. állam, stb.) bekerülhetne még akkor sem, ha egy felmérés szerint ezt a földhasználók nagy része is lehetségesnek tartaná.

Gy.B.:  A rendszer hiányossága többek között az is, hogy egy vetésen károsító libacsapatból- vagy napraforgón csipegető galambcsapatból melyikért tartozik kárfelelősséggel a vadászatra jogosult és melyikért a Természetvédelmi Hivatal.

V.: Galambkárok 2019.08.16.   http://vadkarinfo.hu/…/miert-nem-lehet-megallapitani-a…/

W.P.:  Azzal zárta a beszélgetést, hogy remélhetőleg a jogalkotók az itt elhangzott gondolat morzsákból „felcsipegetnek” néhány cseppet és ha lépések lesznek ennek megvalósításáért, akkor érdemes volt itt ülniük.

A következő beszélgetést a vad által okozott károkról, köztük a vad – gépjármű ütközésekről tervezzik.

V.: Ehhez, az 5. vitaesthez a vadkárinfó az alábbi korábban megjelent bejegyzéseket ajánlja:

Vad-gépjármű ütközés 2020.07.27.  http://vadkarinfo.hu/…/vad-gepjarmu-utkozesmi-a-teendo…/

Vad által okozott károk 2019.04.27.  http://vadkarinfo.hu/…/vad-altal-okouott-karok-vad…/

A résztvevők a beszélgetés végén néhány hozzászóló kérdésére is válaszoltak.

Végezetül idézem a vadkárinfó korábban elkészített javaslatait (a protokoll már megjelent) a vadkárokkal kapcsolatos részfeladatok rövid távon történő megoldására és a felek között fennálló ellentétek enyhítésére, amelyet elküldött az ebben illetékeseknek is.

Javaslatok a vadkárokkal kapcsolatos részfeladatok rövid távon történő megoldására és a felek között fennálló ellentétek enyhítésére

Bevezető

Vadgazdálkodásunkban az egyik legnagyobb megoldásra/enyhítésre váró probléma a napjainkban is egyre növekvő vadkárok- és vad által okozott károk kezelése. A vadkár és az e miatti vadászatra jogosultak – földhasználók közötti érdek/ellentét belátható időn belül meg nem szüntethető, azonban megfelelő eszközökkel (jogszabályok, vadkárfelmérési útmutatók kötelező alkalmazása, szakértők képzése, nyilvántartásba vétele és minőség ellenőrzése, stb.) elviselhetővé tehetők. Kijelenthető, hogy országos mértékű problémáról beszélünk, amelyet a vadkárok csökkentése-, az egyre elégedetlenebb lakosság megnyugtatása-, a vadászatra jogosultak erőn felüli anyagi megterhelése- és a két fél közötti ellentét enyhítése miatt megnyugtató módon sürgősen kezelni kell.

A vadkár kérdésével kapcsolatosan a legfontosabb részfeladatok kezelése – megoldása szükséges: törvénymódosító javaslatok, vadkárszakértők képzése és minőség biztosítása, vadkárfelmérési útmutatók készítése, ágazati vadkárszakértők nyilvántartásba vétele és szakmai felügyelete.

  1. Törvénymódosító javaslatok

Azúj vadászati-és erdőtörvény hatályba lépését követően a gyakorlati alkalmazásuk során az eltelt időszakban megmutatkoztak azok az ellentmondások és hiányosságok, amelyek feltétlen módosítást igényelnének. A vadkárinfó szakportál összegyűjtötte a vadászatra jogosultak, földhasználók és vadkárszakértők észrevételeit és módosító javaslatait, amelyet elküldött az Agrárminisztériumnak és a két Kamarának. A megjelent vadkárprotokoll is feltétlenül igényel jogszabály módosítást, kiegészítést. A gyakorlatban történő alkalmazáshoz ezért célszerű és fontos lenne a protokoll és a törvénymódosítások egy időben való megjelenése.

  • Vadkárfelmérési útmutatók

A vadkárfelmérési útmutatók elkészítése, megjelentetése elvárt feltétele az egységes-, korrekt-és utólagosan is ellenőrizhető vadkárfelmérések végzésének. A protokoll megjelenését minden érdekelt fél nagyon várta,  hiszen ennek alkalmazását a Vtv. 1966. év óta már kötelezővé tette az eljáró szakértők számára. A protokoll első tervezetét társadalmi szemle során már sok hónappal ezelőtt megismerhették és véleményezhették az érintettek, majd ezt követően további módosítások után a végleges tervezetet 2020. februárjában a két Kamara és a Miniszter úr is aláírta. A 3-4 évvelezelőtti „beharangozás” és ígéretek után minden érintettnek nagyon fontos volt az útmutatók megjelenése.

  • Ágazati vadkárszakértők nyilvántartásba vétele és kizárása

Az ágazati szakértők nyilvántartásba vételét és a névjegyzék vezetését jelenleg a Pest Megyei Kormányhivatal végzi. A javaslat a következő:

Az ágazati szakértők nyilvántartásba vételét-, a névjegyzék vezetését- és a beérkező minőség biztosítási határozatok/javaslatok (figyelmeztetés, felfüggesztés, kizárás, stb.) végrehajtását/rögzítését az Agrárminisztérium hatáskörébe kellene áthelyezni. A jelenlegi nyilvántartásba vétel végzettségi követelményei szigorítást-, míg a gyakorlati idő (vadkárfelmérési tevékenység) növelést igényelnek. Amennyiben az Agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületek szakértői névjegyzékéből a Vadgazdálkodási Főosztályhoz kerül a „vadgazdálkodás és vadászat” szakterület (és csak ez), abban az esetben egy erre kijelölt osztály minimális átszervezéssel/bővítéssel el tudná látni ezt az új feladatot. Ebben az esetben megfelelő helyre kerülhet a vadkárszakértők nyilvántartásba vétele, annak vezetése és tevékenységük ellenőrzése is.

Itt kell megjegyezni, hogy ebbe az ellenőrzési körbe úgy kerülhetnek az igazságügyi szakértők (tevékenységüket hiba lenne elválasztani az ágazati szakértőktől), hogy a 2016. évi XXIX. törvény 5.§ (2) bekezdését egy új ponttal kellene bővíteni: az igazságügyi szakértők nyilvántartásba vételének feltételei: …” h) ágazati szakértőként nyilvántartásba vették.”   

  • Vadkárszakértők tevékenységének ellenőrzése

Sajnálatos módon – amit az elmúlt hónapok történései is megerősítenek- számos szakértői működést kifogásoló panasz érkezik a minisztériumba, a kamarákhoz és a tájegységi fővadászokhoz. A vadászatra jogosultak körlevélben felhívást kaptak, hogy küldjék el a panaszokat igazoló dokumentumokat, amelyeket egy kijelölt csoport összegyűjt és a megfelelő helyre továbbít (MISZK vagy a Minisztérium). Ez a „gyűjtő munka”  befejeződött és senkit nem vizsgáltak.

Mindenki által elismerten a vadkárszakértőknél is szükséges egy minőségbiztosítási bizottság működtetése, amely panaszok esetén a konkrét ügy mellett megvizsgálja a szakértő tevékenységét. Ebbe a bizottságba különösen fontos a legjobb szakemberek delegálása, mert az egyes esetek szakmai véleményezése mellett emberek sorsáról is dönteniük kell. A bizottság működésével kapcsolatosan fontos a kívánt személyi-, anyagi- és technikai feltételek biztosítása. A cél az, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban-, minél képzettebb tagok felállításával- és minél alacsonyabb működési költséggel kezdhesse meg tevékenységét a bizottság.

Jelen pillanatban a felsorolt elvárásoknak az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület lehet a legalkalmasabb úgy, hogy a meglévő 48 fő (55 fő lehet) kiegészítésre kerülhet 7 fő kimondottan magasan képzett és/vagy 15-20 évnél több gyakorlattal (és felsőfokú végzettséggel) rendelkező vadkár szakemberrel, akik a meglévő tagokkal együtt 15-en egy „vadkár alcsoportban” végezhetik tevékenységüket. Ezt az alcsoportot lehet nevezni minőségbiztosítási bizottságnak is és ez a bizottság jelentésében javaslatot tehet a vizsgált szakértővel kapcsolatosan a névjegyzéket vezető vadgazdálkodási osztálynak, ahol döntenek az esetlegesen alkalmazható szankcióról. A Testületnél a bizottság felállítása esetén csupán az Ügyrendet kell kiegészíteni az alcsoport tevékenységét illetően, minden más adott.       

  1. Vadkárszakértő képzés, továbbképzés

A vadkárszakértő képzés/továbbképzés intézményi (tantárgyak és óraszám)- és jelentkezési feltételeit már a protokoll megjelenésével egy időben kellett volna szabályozni, hogy a már nyilvántartásba vett szakértők és az újak is megismerjék a tevékenység folytatásához szükséges-és megkövetelt feltételeket. Hangsúlyozni kell, hogy úgy a mezőgazdasági vadkár-, mint az erdei vadkár felméréshez elvárásnak kell lennie a felsőfokú szakirányú képesítésnek és a felsőfokú vadgazdálkodási végzettségnek.   A javaslatok elsősorban a vadkárokkal kapcsolatos részfeladatok rövid távon történő leghatékonyabb- és leg költségtakarékosabb-, szakmailag indokolt megoldására és a felek között fennálló ellentétek enyhítésére készültek.

Tisztelt Vadgazdálkodók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim! Bízom abban, hogy ezzel a bejegyzéssel sikerült biztatást adnom a jogalkotóknak a vadkárokkal kapcsolatos szükségszerű hiánypótlások megszüntetéséhez és ezzel a két fél között még fennálló ellentétek enyhítéséhez.

Üdvözlettel: Prencsok János (vadkárinfó)

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.