Kemény telet jósolnak sok hóval, ezért sürgősen végezzük el a gabonák és a repce állapotfelmérését (az etalon állomány rögzítése – fejlettség, tőszám – még a hótakaró előtt) a tavaszi előzetes kárfelvételekhez…

Kedves Olvasóim és Követőim!

Az időjárás előre jelzések szerint nagyon kemény telünk lesz – sok hóval -, ezért minél előbb végezzük el az őszi vetésű gabonák és a repce állapotfelmérését!

Tavasszal az őszi vetések előzetes vadkárfelmérései során már nem tudjuk megállapítani és főleg bizonyítani azt, hogy milyen volt a vetésminősége ősszel az esetleges nagymérvű túrási – taposási vadkárok előtt, a hiányok-foltok vadkár vagy technológiai-, esetleg kelési hiba következményei.

Az őszi gabonákat keléstől egészen tavaszig a kérődző nagyvadfajok legelhetik (a legelés ter­més­átlagot befolyásoló hatásáról tudományos kísérletek eredményei még nem állnak rendelke­zés­re – lsd. juhokkal legeltetés !?). Jelentős lehet a gím­szarvasnak a puha talajon okozott taposási kára és a vaddisznó túrási kára, ahol a túráskár szinte minden esetben az előző évi kukoricából a földben maradó szemekre-csövekre irányul. (Megjegyzés: amennyiben vadkárveszélyes táblában kukorica után nem őszi vetésű növény kerül a földbe, ajánlatos a tarlót minél tovább meghagyni, hogy a vad a felszínen szedje össze a földre került szemeket és ne legyen ott ezért a következő tavasszal jelentős túráskár.)  Ahol csak minimális esélye is van az esetleges vadkárosításnak, ott ajánlatos elvégezni a teljes kelés utáni állapotfelmérést, a hektáronkénti tőszám megállapítását. Ehhez nem feltétlenül szükséges szakértőt hívni, elégséges lehet a két fél egy – egy képviselőjének a jelenléte. A tábláról fényképfelvételeket kell készíteni és a felmérés eredményéről Jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mindkét fél aláír. Amennyiben valamelyik fél nem elégszik meg a közös felméréssel, akkor szakértőt kell hívni, de nem szükséges a Jegyzőt bevonni az állapotfelmérésbe (ahol háborús viszonyok vannak, ott tanácsos jegyzői eljárásban szakértőt kirendeltetni előzetes kárfelvételhez).

Nagyon szép repce tábla fejlett és szinte hiánytalan tőszámmal. A hektáronkénti tőszám megállapítása 1 x 1 m-es keret segítségével történhet. A mintaterületeket szisztematikus módszerrel kell kijelölni (előre meghatározott irány és távolság).

Kárformák repcében

Rágás- és taposási károk…

Őszi állapotfelvétel és tavaszi előzetes kárfelmérés. A képek magukért beszélnek.

Kárformák gabonákban

Búza túráskár.

Búza taposási- és rágáskár.


Mintaterület értékelése.

Volt rá példa, hogy olyan táblában kezdődött a szarvasok kártétele, ahol eddig még soha nem fordult elő sem szarvas-, sem vadkár. A károsítást a gazda főleg hóborításkor észlelheti (a gazda nem jár ki naponta, főleg akkor, amikor abban a táblában még soha nem volt kár, ezért 1-2 hét alatt nagyszámú szarvas igen jelentős károkat okozhat). Ilyen esetben jobb, ha a hó lesöprésével megtisztított mintaterületen számoljuk a tőszámot, mert erős károsítás esetén a tavaszi előzetes becsléskor már nagyon nagy tőszámhiány is lehet, így nem lesz elfogadható etalon értékünk.



Mintaterületek értékelése hóval borított táblában.

A gabona vetésekben is keret- vagy 1 m-es mérőeszköz segítségével végezhetjük a felmérést.

Tavaszi szarvas “támadás” a gabona vetésen…

Tavasszal az előzetes taposási- és rágáskárok felvétele során kár lehet az őszi (tél eleji) tőszám és a tavaszi tőszám különbözete (amennyiben nem volt más kár, pl. fagykár), valamint a mintaterületben talál tkárosított tövek mennyisége. A kár mértékét %-ban vagy(és) ha-ban állapíthatjuk meg, amely alapadatul szolgál a végleges kárfelmérésnél.

Figyelem!                                                                                                                                                                 

Vannak olyan vadveszélyes helyen lévő táblák, ahol a gabona és a repce elsősorban ősszel-, télen- és tavasszal szenved komolyabb vadkárokat. Ezeknél a tábláknál sokat segíthet a villanypásztor, amelyet a kukorica- és napraforgó táblákról való lebontás után ide lehet felállítani. Elegendő április – májusig üzemeltetni, akkor újra át lehet vinni a kapásokhoz. Gazdaságos vadkárelhárítást végezhetünk ezzel a módszerrel!

Tisztelt Földhasználók és Vadászatra jogosultak!

Ahol a kikelt őszi veteményekben még nem végezték el az állapotfelmérést és ezek a táblák kárveszélyes helyen vannak, a konfliktusok elkerülése érdekében minél gyorsabban rögzíteni ajánlatos a jelenlegi állapotot.

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim.  Továbbra is várom kérdéseiket, hozzászólásaikat és javaslataikat.

Üdvözlettel: Prencsok János

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.