Az egyik földhasználótól a következő kérdés érkezett:

Gazdálkodó vagyok. Sajnos a kapcsolatom nem a legjobb a vadászokkal. Minden évben valamelyik károsult növényemmel rosszul jártam, mert ígéreteikkel addig húzták az időt, amíg aratás után már nem tudtuk megbecsültetni a kárt. Mit tanácsol, hogyan csináljam az idén, hogy vadkár esetén, amire sajnos nagy az esély, hogy megint lesz vadkár, időben kerüljön becslésre ? A kezdeményezésének nagyon örülünk a gazdálkodó barátainkkal, mert végre mi is hozzájuthatunk olyan ismeretekhez, tanácsokhoz, amikkel talán ezután megkapjuk a vadkárok miatti bevétel kieséseinket. Nagy tisztelettel: B. Tibor gazdálkodó

Tisztelt B. Tibor! Válaszomat a következő mondattal kezdem és fogom befejezni:

HOSSZÚ TÁVON CSAK A KÉT FÉL EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL LEHET A VADKÁROKAT MEGELŐZNI, CSÖKKENTENI ÉS A FIZETENDŐ KÁRÉRTÉKBEN MEGEGYEZNI!

Sajnos gyakran jelentkező problémát írt le, sok gazdálkodó járt hasonlóképpen, ezért Önnek is és másoknak is a következőket ajánlom:

Amennyiben még nem ismeri, abban az esetben keresse meg a vadászatra jogosultat és ismerje meg  a vadkárokkal kapcsolatos felelős személynek a nevét és elérhetőségeit.

Őszi vetésű növények esetében (pl. repce, gabona) már a vetés előtt (augusztusban) írásban (fontos ! : minden vadkárral kapcsolatos lépésről készüljön dokumentum – jegyzőkönyv vagy feljegyzés – ) küldje el a kapcsolattartónak, egyben kérje, hogy találkozzanak és beszéljék meg a közös vadkárelhárítási tevékenységüket, ki, milyen faladatot vállal és ezt rögzítsék.

A növények beállta után (teljes kelés) közösen (ehhez még nem szükséges szakértőt hívni) végezzenek állapot felmérést : tőszámlálás és fénykép felvételek (ekkor rögzíteni lehet az esetlegesen egyéb okok miatti tőhiányt vagy hiányos foltok mennyiségét – ha-ban vagy százalékban-). Ez azért fontos, mert tavasszal a kötelező (ha van kár, a gazdának is és a vadászatra jogosultnak is nagyon fontos) előzetes kárfelmérés során a hiányos foltok oka ismert legyen (ha nem vadkár). Ősszel, a tél folyamán és tavasszal is a két fél megállapodása szerint folytatni kell a védekezést – vadkárelhárítást.

Azt, hogy erre milyen módszerek, eszközök és vegyszerek vannak, egy másik alkalommal fogom ismertetni, esetleg ajánlani.

Amennyiben a védekezés ellenére mégis tapasztalható a vad megjelenése és kezdődő károsítása, abban az esetben írásban kell „értesíteni” a vadászatra jogosultat erről (a felek kötelezettségeiről és egymás közötti levelezéséhez mintákat talál a Jogszabályok menüpont alatt).

Tavasszal (ha keletkezett vadkár)  előzetes vadkárfelvételt kell végezni. Ehhez már ajánlott a szakértő bevonása (nagyon jó kapcsolat esetén – azt hiszem  Önöknél az írása alapján ezt még nem valószínű – nem szükséges, de jegyzőkönyv ebben az esetben is készüljön).

A tavaszi vetésű növényeknél szintén el kell küldeni a vetéstervet és egyeztetni kell a vadászatra jogosulttal a kölcsönös vadkármegelőzési tevékenységet.

Ezután a betakarítás idejéig folytatni kell a vadkár elhárítást, rendszeresen ellenőrizni kell a táblákat és amennyiben jelentkezik a vad károsítása, arról újból értesíteni kell a vadászatra jogosultat. Abban az esetben, ha az addig alkalmazott védekezési módszerek, eszközök és vegyszerek nem bizonyultak elég hatásosnak, abban az esetben kérni kell a vadászatra jogosultat a villanypásztor megépítésére (ez az Ő „kötelezettsége”, az üzemeltetését kell közösen végezni ). Amennyiben még ez a védekezés sem hozott megnyugtató eredményt, akkor közös egyeztetés után más módszereket és eszközöket is szükséges alkalmazni (pl. őrzés, hangriasztás, stb.).

A termesztett növényfajtájától függően az utolsó kártételtől számított 15 napon belül, (kártérítési igény esetén) a tervezett betakarítás előtt kb. 2 héttel írásban kell a vadászatra jogosultat a kártérítési igényéről értesíteni és az átvételtől számított 5 napon belül meg kell történnie az egyezségi kísérletnek a vadkárérték megfizetéséről. Kisebb károk esetén (pár tízezer forint) nagy valószínűséggel meg tud egyezni a két fél. Nagyobb károk esetén (százezrek-milliók) már tanácsos  szakembert hívni, aki lehet falugazdász, növénytermesztő mérnök, stb., de igazán a vadkárszakértő közreműködése lehet megnyugtató mindkét fél számára. Fontos, hogy a kárfelmérés és az utána következő egyeztetés 5 napon belül megtörténjen. Mindenki számára a lehető legjobb megoldás, ha már itt egyezség születik a két fél között. További eljárással kapcsolatos költségek és napok kerülhetők el, nem növekszik a kár, nem nő a betakarítási veszteség és csak a betakarításig kell a vadkárelhárítást folytatni, ami mindkét félnek a legjobb megoldás.

Amennyiben nem születik megegyezés és Ön nem közvetlenül a bíróságtól kéri kára megtérítését, akkor 5 napon belül az illetékes jegyzőtől írásban vagy szóban kérheti az Önök közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A szakértőt a jegyző 3 munkanapon belül rendeli ki. A szakértőnek a kárfelmérést a kirendeléstől számított 5 napon belül kell lefolytatnia. A szakértőnek a kárfelmérésről készített szakértői véleményt „haladéktalanul” át kell adnia a jegyzőnek. Sajnos ez a „haladéktalanul” megjelölt szó nagyon pongyola megfogalmazás, senki nem tudja, hogy hány napot jelent pedig a betakarításkor minden nap számít! A jegyző összehívja a feleket (sajnos nincs meghatározva, hogy hány napon belül) és a szakértői vélemény alapján a kár megtérítésére vonatkozóan egyezség létrehozását kísérli meg a felek között. Amennyiben nem születik egyezség, abban az esetben bármelyik fél 3 napon belül kérheti másik szakértő kirendelését a szakértői díj letétbe helyezése mellett, de addig, amíg a szakértő nem végez a felméréssel,  a betakarítást nem lehet elvégezni (vajon hányszor lehet ezt „eljátszani”?…kirendelés – kárfelmérés – egyezségi tárgyalás) . Amennyiben a második (lehet,hogy harmadik a kárigény bejelentésekor közreműködő szakértő esetén) kárfelmérés után a felek között egyezség születik, abban az esetben a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Abban az esetben, ha a felek között nem jön létre egyezség nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését.  A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Amennyiben a vadkárügy peresítésre kerül és a bíróság újabb szakértőt rendel ki a kárérték meghatározására, abban az esetben az eljáró szakértő már nem fogja látni a károsított területet, azonban rendelkezésére fog állni 1-2-3- vagy több szakértői vélemény és ezek-, illetve más dokumentumok alapján már tud véleményt alkotni.

Amennyiben Ön együttműködik a vadászatra jogosulttal, a tanácsolt módon teljesíti a vadkármegelőzési kötelezettségeit, betartja a javasolt és szükséges lépéseket, abban az esetben remélhetőleg megelőzi a jelentős vadkárok keletkezését és már az első lépésben meg tud egyezni a vadászatra jogosulttal a vadkártérítés összegében. Kívánom, hogy így legyen Önnél is és más gazdálkodónál is. Üdvözlettel: Prencsok János