Amit a vadkárelhárító- és erdővédelmi kerítésekről tudni kell – vajon mikor „robban”a vadkárbomba?…

Az elmúlt hetekben nagyon sokan kérték tőlem, hogy foglaljam össze a vadkárelhárító- és erdővédelmi kerítésekkel kapcsolatos jogszabályi előírásokat és gyakorlati tapasztalatokat, mert sajnos az elmúlt két év történései szerint ahány községhatár – annyi szokás és értelmezés van ezen a téren.

Elöljáróban szeretném immár sokadszorra elmondani a kerítésekkel  kapcsolatos véleményemet és álláspontomat:

Ellenzek minden fajta- és minden területen megépített és megépítendő kerítést.  Sajnálatos módon – kollégáktól idézek – a „kerítések sokasága a lehető legrosszabb védekezés és válaszlépés az egyre növekvő vadkárokkal- és vadlétszámmal szemben”.”A kerítés építés önmagában a társadalmi együttműködés-képtelenség bizonyítéka. Nem rendszerben, nem közösségben gondolkodik aki bekeríti a sajátját, hanem “az enyém rendben, a többi meg le van…” elvet folytat.” Ezt a folyamatot – növekvő vadlétszám, növekvő vadkárok, sokasodó kerítések, csökkenő természetes élőhely (erdők) és egyre fogyó türelem a károsult gazdák részéről – a jelenlegi mentalitással és vadgazdálkodással radikális változtatás nélkül megállítani nem lehet! Kijelentem, hogy nem vagyok vad- és vadász ellenes és munkába lépésem óta (1971) csak vadászathoz és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységet végzek, azonban a „minden probléma okozóját” a vadeltartó képességet sokszorosan meghaladó vadlétszámot én is elfogadhatatlannak tartom!

Amennyiben a vadkárkérdést valóban szeretnénk megoldani,abban az esetben az első-sürgős- és legfontosabb lépést halogatás nélkül azonnal meg kell kezdeni…ez pedig a vadlétszám radikális csökkentése. Nagyon bátor ember az, aki felelősséggel ki mer jelenteni százalékokat és arányokat (felére-negyedére, stb.). Akkor mennyire?…amennyi a vadeltartó képesség és jelentősebb vadkárok sem erdőben-, sem a mezőgazdasági területeken nem keletkeznek. Miután elértük ezt a létszámot, sajnos csak az után lehet a kerítéseket egyre nagyobb arányban lebontani úgy, hogy újakat közben nem építünk. A kerítések lebontásával újra nőhet a területek (elsősorban erdők) vadeltartó képessége és ennek megfelelően fokozatosan emelkedhet a komoly károkat már nem okozó vadlétszám (és minőség is). Mindezt nem lehet 1-2 év alatt elérni, azonban sürgősen el kellene kezdeni, különben (akár már a vadászati világkiállítás évében) robbanhat a „vadkár bomba”! Ne történjen meg!

A szükséges és kívánt mértékben megemelt kilövések után az eredményt –hatást már a következő években ellenőrizhetjük a kötelezően leadott vadgazdálkodási jelentésekből, a vadászatra jogosultak vadkár kifizetéseiből. Az új törvényben van egy nagyon lényeges pont:

Vtv. 81/B.§ (4) A vadászatra jogosult a vadkár alap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.

Ez a jogszabály megtiltja (megnehezíti!?) a vadkárok zsebből való kifizetését, mivel ezeknek a tételeknek szerepelniük kell a költségek között és a jelentések beérkezése után azonnal elkészíthető a kifizetett vadkárok évenkénti alakulásának kimutatása, statisztikája.

.…hogy néhány „nagyobb zsebbel rendelkező „ vadászatra jogosult, ahol Ők a földhasználók is, megtehetik csendben „az egyik zsebből a másikba”történő vadkárérték áthelyezését…előfordulhat, de ne tételezzük fel ezt a lehetőséget és azt sem, hogy a nagyobb állami területek kezelői (egy helyen a vadászat és az erdőgazdálkodás)sem pontosan végzik a költséghelyek vezetését.

Annyira szem előtt van a vadászat és annyian figyelnek minden ezzel kapcsolatos „rezdülést”, hogy abban az esetben, ha valamelyik vadászatra jogosult „eltitkolná” a nagyobb, számára kívánatosabb (kényelmesebb,  gazdaságosabb és nagyobb bevételt biztosító) vadlétszámot, akkor ez minden bizonnyal nagyon rövid idő alatt kiderülne, nyilvánosságra kerülne és a Hatóság elrendelné a vadlétszám kötelező csökkentését a nagyon szigorú bírság mellett.

Én bízom abban, hogy MINDEN VADÁSZATRA JOGOSULT a saját- és a területükön gazdálkodó földhasználók érdekében TELJESÍTENI FOGJA a vadászati hatóság által kiadott és legkésőbb 2020. március 1-től érvényes ÚJ MEGEMELT KILÖVÉSI TERVEKET! 

A fentieket fontosnak tartottam elmondani azért,mert kényszerből (amíg nem történik változás ezen a területen) ezzel éppen ellentétesen cselekszem, amikor a jelenleg érvényben lévő kerítésekkel kapcsolatos jogszabályokat és gyakorlati tapasztalatokat ismertetem. Kénytelenek vagyunk ezt tenni, mivel az erdőt és a mezőgazdasági termelvényeket jelenleg nagyon sok térségben kerítések nélkül megvédeni már nem lehet!

Rátérek a jogszabályok ismertetésére: 

14.§ A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató,épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.

29/A.§(4) Vadászterületen – a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, azerdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve – a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászatra jogosult hozzájárulásával, és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.

     

Vadkárinfó: A jogszabály szövegéből és szelleméből is kitűnik, hogy a kerítés építését a földhasználó kezdeményezi, a vadászatra jogosult hozzájárul és a vadászati hatóság engedélyezi. A törvény a mezőgazdasági területen építendő tartós kerítések költségeinek megosztásáról sem itt, sem máshol nem rendelkezik, ezért valószínűnek tartom, hogy megosztás csak a két fél írásos megegyezése esetén lehetséges. 

Az erdészeti létesítmény

15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna,tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény.

(5) Az erdészeti létesítmények közül

c) az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladóidőre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljábóllétesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével –létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.A kiadott engedély öt évre szól.

Engedélyköteles erdei kerítés:

Nem engedély köteles az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítések:

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

Vadkárinfó: Itt két fontos információ szerepel:

1. Vadkárelhárító kerítés csak akkor létesíthető, ha az itt felsorolt vadkár elhárítási módszer nem elégséges az erdőtelepítés-erdőfelújítás védelmére. Kérdezem, hogy az erdészeti hatóság hány esetben rendelt el vadállomány apasztást? Nem járult hozzá a vadállomány jelenlegi mértékűre növekedéséhez és a rengeteg kerítés építéséhez az egyszerűbb és könnyebb megoldás (így ütközni sem kellett néhány vadgazdálkodóval) „vadkárelhárító kerítés építésének az engedélyezése”? Mindenki lelkiismerete szerint adjon választ magának.
2. A vadkárelhárító kerítés nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe. Első olvasatra, amennyiben az erdőgazdálkodó vadkárelhárító kerítést épít, annak költségeit a vadászatra jogosultnak kell viselnie…erdész is vagyok, tudom, hogy az üzemtervben előírt újraerdősítést (felújulás, felújítás, telepítés) végre kell hajtani…de…nem szabadna ezzel a kerítés építéssel visszaélni és sok esetben teljesíthetetlen költségek viselésébe kényszeríteni sok vadgazdálkodót! Ebben az esetben is a két fél megegyezését kellene előtérbe helyezni és én 50-50 %-os költségviselést javasolnék abban az esetben, amikor már csak a kerítés a megoldás a vadkár megelőzésére. Megegyezés hiányában (bármennyire fájó is), de visszatérnék az előző ponthoz: próbálják meg az állomány apasztását és ne a kerítés építését!

(7) Az erdőgazdálkodó az erdészeti  létesítmény (4) vagy (5) bekezdés szerinti létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, valamint rendeltetése megváltoztatásának megvalósulását az erdészeti hatóság részére 30 napon belül bejelenti.

Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok

4. § (1)Erdőben tervezett kerítés építésének engedélyezése iránti kérelemben megkell jelölni a kerítés célját, és a fenntartás tervezett időtartamát. A kérelemhez csatolni kell a kerítés műszaki megvalósításának leírását, műszaki vázrajzot, amely legalább két oszlop közt, a kapuk és az átjárók szerkezeti felépítését ábrázolja, valamint a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát.

Vadkárinfó: Ezek a fenti pontok leginkább az erdőgazdákat érintik.

Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen

60. §

(1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen

c) az erdősítés állapotát,

d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy

e) az erdő felújulását, természetes felújítását

akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.

(2) Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdősítések befejezését nem veszélyeztetheti.

(3) Az erdészeti hatóság az (1)bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.

Vadkárinfó: Itt felhívnám a figyelmet különösen az e)pontban leírtakra: „az erdő felújulását, természetesfelújítását akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.” Azt mindenki elismeri, hogy a jelenlegi vadlétszám sokkal több a megengedettnél…hány kezdeményezés történt az erdészeti hatóság részéről a vadállomány apasztására és a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére? A hibázás véleményem szerint nem csak a vadászoknál történ t(történik), hanem az erdészetnél is, amely hagyta ennek a most már tarthatatlan helyzetnek a kialakulását (jó, nem hagyta, de nem akadályozta meg a rendelkezésére álló eszközeivel). Szeretném kihangsúlyozni, hogy az általam megfogalmazott mondatok nem valakik agy valamik ellen, hanem valamiért íródtak és íródnak ezután is. Ez a valami pedig a vadkárok elviselhető szintre való csökkenésének megvalósulása!

(5) A vadászterületen, a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítésekor, figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.

Vadkárinfó:A vadászati hatóság a tartós kerítés építésének engedélyezésekor elsősorban azt vizsgálja, hogy a kerítés nem akadályozza-e a vad vonulásának megszokott irányát és útját.

Van vad, amelyiknek sikerül az áttörés…

Van, amelyiknek nem…

(6) A vadászterületen engedély nélkül létesített kerítés esetén a vadászterületen kerítés létesítését engedélyező hatóság határoz a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.

Vadkárinfó: Sajnos ezt a pontot nem teljesen értem? Aki érti, kérem, hogy írja meg nekem…

4. §

A Rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A Vtv.17.§ (2) és 29/A. § (4) bekezdése alkalmazásában a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül:

a) a mezőgazdasági növénykultúra védelmében, valamint állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor,           továbbá

b) a rét, legelő hasznosítású gyepterületen, a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott módon – létesített természetes alapanyagú kerítés kivételével az olyan, mezőgazdasági művelés alatt álló szomszédos földterületeket térben elválasztó, lehatároló építmény, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.”

Vadkárinfó: ennek a pontnak a lényege: a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül a mezőgazdasági növénykultúra védelmében, valamint állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, továbbá az olyan,mezőgazdasági művelés alatt álló szomszédos földterületeket térben elválasztó, lehatároló építmény, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.”

Tartós telepítésű kerítések:

78. § (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:

f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója gondoskodik;

g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;

Vadkárinfó: A villanypásztor telepítésének teljes költsége a vadászatra jogosultat terheli, azonban az üzemeltetést közösen kell folytatni. A költségek megosztásának különböző módjait lehet alkalmazni, amelyet célszerű a megépítés előtt írásba foglalni (benne azt, hogy mi történik ha valamelyik fél a közös működtetést nem- vagy nem megfelelően végzi).  A villanypásztor működtetése mellett keletkezett károk térítése ugyan úgy történik, mintha nem lenne villanypásztor (kivéve, ha az írásos megállapodás másként rendelkezik).

Néhány ideiglenes építésű villanypásztor.

A látszat ellenére a kitaposott oldal van „kerítésen belül” és az út van „kinn”…

Vadkárinfó:Figyelmébe ajánlom a villanypásztort építőknek a következő megoldást:

A Közútkezelők használatában állnak a fenti képen látható netlon hálók. Első évben kísérletként akár barter-megoldással el kell kérni néhány kilométer hosszú hálót (tavasszal a vadászatra jogosult szedi le, őszig a betakarítás végéig használja, majd tél elején visszaállítja az utak mellé – nem tulajdonítják el, mert csak kinn használandó és ott mindenki láthatja) és a villanypásztor mögé 1 m-re fel kell állítani. Ahol ez használatra került, ott szinte teljesen megelőzte a vadkár keletkezését. Vaddisznós kertben ezzel a megoldással meg lehetett valósítani pl. kukorica megvédését az érésig, majd annak szakaszos átadását a vadnak és a szarvasok sem mentek be az elkerített részbe.

Tisztelt vadkárinfo látogatók! Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel, elolvasták bejegyzésemet. Nagyon remélem, hogy sok mindenkinek tudtam segíteni és őszinte véleményemmel (még akkor is, ha esetleg néhány gondolatban nincs teljesen igazam) gondolkodásra és főleg cselekvésre ösztönzöm azokat, akik tenni tudnak a vadkárgondok mielőbbi és mindkét fél számára megnyugtató megoldásáért.

Mégegyszer: nem valami ellen, hanem valamiért vagyunk!

Üdvözlettel:  Prencsok János