Mikor jogos az elmaradt betakarítási költségek levonása a vadkárból?

Kedves Követőim és Olvasóim! Az elmúlt hetekben elsősorban a Vtv. és a Vhr. módosítására küldött javaslatok közlésével foglalkoztam és ezért elnézést kérek azoktól, akik más tartalmú kérdéseikre nem kaptak választ itt a vadkárinfóban (azért többeknek telefonon vagy írásban sürgős problémájukban adtam választ és tanácsot).

Most egy aktuális (a kukorica betakarítás is az) kérdéskörrel foglalkozunk:

a kárérték megállapítása során a számításoknál le kell vonni az elmaradt betakarítással kapcsolatos költségeket. Melyek az elmaradt költségek és mi befolyásolja ezek figyelembe vételét és nagyságát?

Hozzászólások:

V.T. (földhasználó): Nem tartom jogosnak, hogy a szakértő a kárszámításánál levonja az elmaradt kombájnozási költséget, amikor az úgyis bejárja az egész táblát! Mi indokolja ezt? Nem elég az a megemelt 10 % ? Erre kérek magyarázatot.

S.F. (földhasználó): Ne mondják nekem, hogy jogosan számítják be a betakarításkor elmaradó költségeket a kár számításánál. A kombájn így is – úgy is elmegy akkor ezt miért veszik le? Többször aratási nedvességgel veszik át a terményt és akkor miért számítanak fel elmaradt szárítási költséget. Olyan is előfordult már, hogy a kombájn az átvevő szállító autójába ürített és akkor nincs szállítási költségem a tárolóba! Ezek nem számítanak? Hol kell nekem elszállítani a terményt a Csepeli szabadkikötőbe ilyenkor? Megköszönöm, ha választ kapok ezekre.

O.P. (földhasználó): Nekem nagyon jó kombájnom van, ami alig csinál betakarítási veszteséget. Akkor miért vonnak le olyan magas százalékokat? Sokszor 5-6-7 %-ot is levonnak! Arra még nem gondolt senki, hogy ezek a százalékok sokszor túl magasak? Miért kell egy szakértők által mutogatott betakarítási veszteség táblázatot használni, amikor mindenki tudja, hogy azok csak egy alaphelyzetre vonatkoznak?

D.P. (vadászatra jogosult): Nagyon sok vita van a végleges károknál, mert a gazdák többsége nem akarja beismerni, hogy a károsított növények után sok fel nem merülő költség is van, amit le kell vonni a kárból. Volt már rá példa, hogy a szakértő a reklamáló gazdáknak adott igazat. Ez hogyan lehet?

Vadkárinfó:

A végleges vadkárfelmérések során a terméskiesés mértékének és értékének kiszámításánál a szakértőnek a fel nem merült költségeket egyenként fel kell sorolnia és ki kell számolnia, majd a kárértékből ezeket le kell vonni.

A betakarításnál a következő költségek merülhetnek fel:

  • Betakarítási veszteség aránya (%),
  • Kombájnozási (kaszálási) költség (Ft/ha) – ezt a költséget csökkenteni kell, ha a kár nagysága miatt nem kell/lehet aratni, de szükséges a szárzúzózás – (Ft/ha),
  • Szállítás a táblából a tárolóba (Ft/t),
  • Tisztítás (Ft/t),
  • Szárítás (Ft/t),
  • Ki- és berakodás (Ft/t),
  • Közúti szállítás az átvevőhelyre (Ft/t),
  • Amennyiben a számításoknál a Budapesti Értéktőzsdei árat veszik figyelembe, akkor felmerülhet az uszályba rakás költsége (Ft/t).
  • FONTOS! Amennyiben újravetés történt, akkor az itt felsorolt költségek összegét ezzel a költséggel csökkenteni kell!

Az elmaradt költségeket a mezőgazdasági gépi munkák adott évre vonatkozó Mezőgazdasági és Gépkísérleti Intézet által megadott költségek alapján kell figyelembe venni. Ezeket a költségeket évente frissítik. A saját gépi költségeket azért nem vesszük figyelembe, mert ott több költségcsökkentő tényező nem szerepel, így a kárértékből levont költségösszeg ezek miatt mindig alacsonyabb lenne.

A termény árát (ha van tőzsdei jegyzése) a Budapesti Értéktőzsde kárfelmérés napján érvényes elszámoló árának figyelembe vételével kell alkalmazni. Amennyiben egy terménynek nincs aznap ilyen ára, abban az esetben az (AKI)  Piaci Árinformációs Rendszerét ajánlatos használni. Amennyiben egyik sem áll rendelkezésre, abban az esetben a földhasználó által megkötött szerződésben szereplő árat, vagy a piaci átlagárat kell figyelembe venni.

A felsorolt költségek részletezése:

Betakarítási veszteség

A betakarítási veszteség (optimális időben elvégzett betakarítás esetén) néhány növénynél a következő:

  • kukorica, napraforgó : 4-6 %,
  • kalászosok (búza, rozs, árpa, tritikálé): 4-6 % ,
  • repce, lencse: 6-10 %.

A betakarítási veszteséget több tényező is befolyásolhatja (pl. az aratás időpontja, az arató gép típusa -kora, a domborzati- és talaj viszonyok, a vetemény érettsége , a gyommentesség, a gépkezelő pontossága, stb.)

Néhány kép a gyomosság miatt eltérő betakarítási veszteségre:

    Búzánál kicsi betakarítási veszteség

     Búzánál nagy betakarítási veszteség

      Napraforgónál kicsi betakarítási veszteség

  Napraforgónál nagy betakarítási veszteség

     Kukoricánál kicsi betakarítási veszteség

 Kukoricánál nagy betakarítási veszteség

A végleges kárfelmérés során az eljáró szakértőnek kell megállapítania a betakarítási veszteség arányát a vizsgált tábla állapotától függően.

Kombájnozási költség

A kombájnozási költség levonása csak abban az esetben indokolt, amennyiben a nagy kártétel miatt a gép nem végez betakarítást a károsított táblán.

Néhány fotó a betakarításra még alkalmas és betakarításra már nem alkalmas táblákról:

                                  A betakarításra még alkalmas tábla

               A kalászok hiányoznak, betakarításra nem alkalmas tábla

              A kalászok hiányoznak, betakarításra nem alkalmas tábla

                            Betakarításra még alkalmas kukorica tábla

                       Betakarításra már nem alkalmas kukorica tábla

            Betakarításra már nem alkalmas cső nélküli kukorica tábla

Elmaradt kombájnozási költséget csak azokban a táblákban (vagy tábla részekben, ha-ban kifejezve) lehet felszámolni, amelyekre nem ment rá a betakarító gép.

Szállítás a táblából a tárolóba

Abban az esetben nem kell ezt a költséget felszámolni, amikor a vevő a szerződésben leírt módon a tábláról szállítja el a terményt.

Tisztítás

Amennyiben a tisztítás megtörténik, abban az esetben ezt is figyelembe kell venni az elmaradt költségeknél.

Szárítás

Minden haszonnövénynek meg van adva a betárolási nedvességtartalma a Magyar Szabvány alapján pl.:

  • Búza :           14,5 % (MSZ 12541:2019),
  • Napraforgó:    8    %  (MSZ 6368:2016),
  • Kukorica:      14,5 %  (MSZ 12540:1998)- (a szabványt visszavonták, de alkalmazandó),       azonban néhány felvásárló 13 %-os nedvességtartalommal veszi át és ezzel számol, ezért a szárítást ekkor 13 %-ra végzik.

    Abban az esetben, ha szárítás történt, akkor azt a költséget is el kell  számolni.

Ki- és berakodás költsége

Amennyiben a termény tárolásra kerül, abban az esetben mindkét tételt el kell számolni.

Közúti szállítás az átvevőhelyre

Amennyiben az értékesítéshez a termelőnek el kell szállítania a terményt, abban az esetben ez a tétel is figyelembe veendő az elmaradt költségek között.

Amennyiben a számításoknál a Budapesti Értéktőzsdei árat veszik figyelembe, akkor felmerülhet az uszályba rakás költsége is.

Tisztelt Vadászatra jogosultak, Földhasználók, Követőim és Olvasóim!

A végleges vadkárfelmérés alkalmával a felsorolt elmaradt betakarítással kapcsolatos költségekkel lehet csökkenteni a térítendő vadkár értéket.

Továbbra is várom kérdéseiket és a Vtv. és Vhr. módosító javaslataikat.

Üdvözlettel: Prencsok János

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.