Letölthető az egységes vadkárfelmérési útmutatók tervezete!

A NAK szervezésében a 2019. 01. 16-án Kecskeméten megtartott „Agrárerdészeti rendszerek és az új vadkárbecslési útmutató” című szakmai rendezvényen Sárvár után a két csoport vezetője (Dr. Csányi Sándor igazgató, SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet – mezőgazdasági vadkárok- és Nagy Imre tudományos munkatárs, NAIK ERTI – erdei vadkárok) bemutatta a két felmérési útmutató tervezetét.

A szakmai rendezvény résztvevői

Dr. Csányi Sándor:
Bevezetőjében többek között beszélt a vadkárok alakulásáról, elmondta, hogy miért van szükség a felmérési útmutatóra és mire ad lehetőséget az útmutató használata. Az eszközök és módszerek ismertetésekor messzemenően figyelembe vették a már meglévő technikai eszközöket, programokat, de fontos szempont az, hogy azokkal minden szakértő rendelkezhessen. Minden növényre a terjedelem miatt nem készülhet útmutató, de a hasonló tulajdonságokkal rendelkezőknél használni lehet egy másik növény leírt kárfelmérési módszerét. Kiemelten fontos a szakértői munka személyi feltétele, amelyet a több éves gyakorlat és a megfelelő szakmai (mezőgazdasági- és vadgazdálkodási) képesítés jelenthet. A tervezetben megtalálható a szakértők képzésének és továbbképzésének ajánlott módja. Új és jogos igény a szakértők munkájának minősítése (ellenőrzése). A mellékletekben megtalálhatók a növényenként (növénycsoportonként) használható kárfelvételi Jegyzőkönyv és táblázatok tervezete.

A mezőgazdasági vadkár felmérési útmutató az alábbi fő részekből áll:

  1. Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató: Elvek és fogalmak
  2. Vadkárfelmérés eszközei és módszerei
  3. Termesztett növények kárfelmérése
  4. A szakértői és képzési követelmények
    A vadkárfelmérő szakértők képzése és továbbképzése
  5. Mellékletek

Az előadás végén a jelenlévők kérdéseket tettek fel, amelyekre Dr. Csányi Sándor válaszolt.

Nagy Imre:
Előadásában kiemelte, hogy az erdőkárok felmérése eltér a mezőgazdasági károk felmérésétől. Visszatekintett az elmúlt évek vadkár értékelésének múltjára, utalt a jelenleg érvényes jogszabályi előírásokra és az erdők értékére, mint a kárértékelés pénzügyi alapjára. Az erdei vadkároknál különböző esetek is előfordulnak, amelyek értékelésre is elkészültek a felmérés módszerei (pl. csemetekertek, karácsonyfa telepek, erdei talajok taposási kárai, stb.).

Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató fő részei:

  1. Az erdőben és az erdő jellegű fásszárú növénykultúrákban keletkező vadkárok
  2. Az erdei vadkárok osztályozása
  3. Az erdei vadkár fogalma a jogszabályokban
  4. Az erdő értéke, mint a kárértékelés pénzügyi alapja
  5. Az erdősítés jellegű faállományok kárainak terepi felvételezése a gyakorlatban
  6. Az erdei vadkár különleges esetei
  7. Az erdei vadkár értékelése a gyakorlatban
    Mellékletek

Az előadás végén több kérdés is elhangzott, azonban ezek főleg az erdőgazdák egyéni problémáinak megoldására irányultak.

Az előadásokon elhangzottakat nagyon hasznosnak ítélték meg a résztvevők.

Az MTI-nek korábban adott közleményében Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke elmondta: „a vadkár témakörét a módosított vadászati törvény új alapokra helyezte. Ezzel együtt azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére is. A tervezetet a NAK és az OMVK az agrártermelők és a vadászatra jogosultak szemszögéből megvizsgálja, és 2019. február végéig jelzik a munkacsoportok részére észrevételeiket.”

A vadászatra jogosultak, a földhasználók, az erdőgazdák és a vadkárszakértők is várják a véglegesített vadkárfelmérési útmutatók mielőbbi megjelenését, addig is azonban itt letölthető a két tervezet:


Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.