M. Ferenc Vadkárinfo kedvelő- és rendszeresen olvasó földhasználó, aki közel 1800 ha-on gazdálkodik, levelet írt a szerkesztőnek.

M.Ferenc : „ Somogy megyében lakom és már sok éve folytatok földművelést. Földjeim igen nagy területen határosak erdővel. Az új törvény bevezetése óta a szántó-erdőhatárokon ki kell hagynom 5 m széles területet vagy termelni kellene valami alacsony növényt, amiből a vad még kilátszik. Nagyon nagy gondot és szerintem kiesést is jelent nekem és más gazdának is ennek az előírt kötelezettségnek a betartása. Sok többletmunkát és plusz költséget jelent ezeknek a sávoknak a tisztán tartása és más növényt sem nagyon tudunk ezekben termelni. A vadásztársaság pedig megköveteli tőlünk ezeknek a területeknek a kihagyását. Sajnos minden évben igen nagy vadkárokat szenvedünk, a vadkárbecslők sajnos már hazajárnak a területeinkre.

Azt kérjük szakértő úr, hogy válaszoljon az alábbi kérdéseinkre:

1) Próbálta-e már valaki kiszámolni az 5 méterek miatti veszteségünket és ezt miért nem veszik figyelembe a vadkárbecsléseknél?

2) Az utak beleszámítanak-e az 5 m-be?

3) Tartós- és villanypásztor kerítés építése esetén is ki kell-e hagyni az 5 métert?

4) Az esetleges kármegosztás esetén milyen súllyal veszik számításba a földhasználók- és vadászatra jogosultak teljesített- vagy nem teljesített törvény általi kötelezettségét?

5) Végül szeretnénk tanácsot kérni az 5 méterek kihagyásával- és a vadászatra jogosulttal való jó viszony kialakításával kapcsolatosan.

Nagyon megköszönnénk és örülnénk sok érintett gazdával együtt, ha a Vadkárinfóban válaszolna levelemre.  Üdvözlettel: M. Ferenc gazdálkodó. „

Tekintettel arra, hogy a felvetett probléma a földhasználók többségét érinti, ezért megpróbálok válaszolni M. Ferencnek és ezzel együtt sok más gazdának is.

Elöljáróban szeretném elmondani, hogy sem vadász – sem földhasználó nem vagyok és egyik oldalt sem képviselem. A véleményem kialakításánál igyekszem továbbra is kívülállóként ismertetni a tényeket, jogszabályokat.

A hivatkozott jogszabály a következő:

79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

c) károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

Válaszok a kérdésekre:

1. kérdés: Próbálta-e már valaki kiszámolni az 5 méterek miatti veszteségünket és ezt miért nem veszik figyelembe a vadkárbecsléseknél?

Vadkarinfo: Nem találkoztam még sem tudományos-, sem egyszerűbb munkával az 5 méterek miatti veszteségek százalékos becslésével (ettől még létezhet).

Az 5 méterek miatti veszteségeket a MEPAR térképen találomra kijelölt erdők melletti tábláknál kihagyandó területek (folyóméter x 5 m szélesség) figyelembe vételével számolom úgy, hogy a vizsgált 7 szántó különböző hosszúságban érintkezik erdővel.

A térképeken látható szántók adatai táblázatba foglalva:

Terület	Terület		Erdőszegély
száma	ha	m	ha (össz. m x 5 m)	%
1	19	1300	0,65	3,42
2	10	700	0,35	3,50
3	13,5	500	0,25	1,85
4	15,7	1100	0,55	3,50
1	27,5	3800	1,9	6,91
2	23	2400	1,2	5,22
3	33,5	2600	1,3	3,88
Összesen	142,2		6,2	4,36

Látható, hogy az erdővel különböző hosszúságban érintkező területek kieső átlagos nagysága itt 4,36 %. Ez 10 ha-nál 0,4360 ha-t, 100 ha-nál 4,36 ha-t jelenthet.

A művelt területek különböző alakúak lehetnek. A legkedvezőbb és legkisebb kerülete a négyzetnek van és minél nyújtottabb a tábla, annál hosszabb a kerülete.

A kieső terület nagysága (ha és %) minden esetben elsősorban a tábla alakjától és a határos erdő hosszától függ. A legnagyobb kiesés az erdő mellett hosszan elnyúló keskeny- és a minden oldalról erdővel határolt táblánál van. 

Néhány példa arra, hogy 100 ha-os táblánál hány százalékot és hány hektárt jelent a tábla körül körben kihagyott 5 méteres nyiladék a különböző szabályos tábla alakok mellett.

Tábla területe	Oldalak	Kerület (m)	5 m-es sáv ter.	Kieső terület
100 ha	1000 x 1000 m	4000	20 000 m2	2,0 ha	2,00%
100 ha	2000 x 500 m	5000	25 000 m2	2,5 ha	2,50%
100 ha	3000 x 333 m	6666	33 333 m2	3,3 ha	3,30%
100 ha	4000 x 250 m	8500	42 500 m2	4,25 ha	4,25%

Az első kérdés második részére a válasz: sajnálatos módon a törvény szövegében a veszteség figyelembe vehetősége nem található, azonban az esetleges kármegosztásnál én figyelembe venném (veszem).

Nagy táblák esetén az 5 méterek kihagyása több hektár veszteséget is jelenthet a földhasználóknak.

1. kérdés: Az utak beleszámítanak-e az 5 méterbe?

Vadkarinfo: a törvény szövege így szól: „közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén „ Sajnos a törvény szövegébe nem került be egy értelmezést segítő mondat : „az út bele számít – vagy nem számít bele az 5 m-be”, ezért az én véleményem az, hogy bele kell számítani a helyrajzi számos utakat, mivel a szántó ezzel találkozik és nem a más művelési ágú erdővel.

3. kérdés:Tartós- és villanypásztor kerítés építése esetén is ki kell-e hagyni az 5 métert?

Vadkarinfo: Mindkét kerítés építésénél szükséges 1 m a nyomvonal részére és 2-3 m az ellenőrzés útvonalához. Célszerű az erdő szélétől kihagyni legalább 4-5 métert a kerítések gondtalan üzemeltetéséhez és ellenőrzéséhez.Véleményem szerint ezen felül nincs szükség szélesebb nyomvonalra.

1. kérdés: Az esetleges kármegosztás esetén milyen súllyal veszik számításba a földhasználók- és vadászatra jogosultak teljesített- vagy nem teljesített törvény általi kötelezettségét?

Vadkarinfo: A törvény előírja a földhasználók- és vadászatra jogosultak kötelezettségeit. Véleményem szerint itt sem volt alapos a törvényalkotás, mert konkrétan nem ad utalást sem a vadkár felmérést végző szakértőknek, sem az esetlegesen eljáró bírónak arra vonatkozóan, hogy melyik kötelezettség milyen súllyal értékelhető a kárfelmérések során. A legegyszerűbb és szakmailag legmegnyugtatóbb az a megoldás lehetne a legjobb, amikor a felmérést végző szakértő szakmai felkészültségére, a helyszín tanulmányozására és a felek kötelezettségének a vizsgálatára lehetne hagyatkozni a kármegosztás megítélésében, erre pedig a szakértő a leghivatottabb. Hallgatólagosan talán fellelhető ez a bíróság döntését megelőzően, azonban a megoldást ennek a jogszabályban való rögzítése jelentené.

A mérlegelésnél fontos lehet a kieső terület nagysága, a földhasználó „egyéb” vadkármegelőző tevékenysége és az, hogy a vadászatra jogosult épített-e villanypásztort. Villanypásztor építése esetén (amelynek minden költsége a vadászatra jogosultat terheli, csupán az üzemeltetés közös feladat) már más értéket képviselhetnek a felek általi megelőzés-és elhárítás arányaiban. Érthetőbben: a kieső 5 m-ek (főleg magasabb % esetén) nagyobb súllyal veendők figyelembe villanypásztor kerítés nélkül, mint villanypásztor mellett.

• kérdés: Végül szeretnénk tanácsot kérni az 5 méterek kihagyásával- és a vadászatra jogosulttal való jó viszony kialakításával kapcsolatosan.

Vadkarinfo:  Az 5 méterek kihagyásának kérdését is (mint, minden más vadkárelhárítási feladatot) ajánlatos a két félnek előzetes egyeztetés után még a vetés előtt tisztázni és elosztani (lehetőség szerint írásban) egymás között. Az eddigi tapasztalatok alapján a legolcsóbb- és legpraktikusabb megoldás az, ha az 5 m is elvetésre kerül. A két fél megegyezése esetén a növény addig maradhat a sávban, amíg a magassága nem zavarja a vadászatot (előfordult már,hogy abban az évben nem is kellett levágni, mert az egyéb megelőzések mellett nem jelentkezett nagyobb károsítás, így az a rész is betakarításra kerülhetett). A növényvédelem miatt a gyomosodás sem olyan intenzív. A sáv levágása is történhet különböző életciklusban (korábban szárzúzóval vagy kaszával, később silózva megfelelő nagyságú és fajtájú növénynél), ami még hasznosítható is.

A bevetett terület esetén az abban tartózkodó vad nem a megmaradó részt károsítja és esetleg jobb lehetőség adódik az elejtésére is.

Jó kapcsolat esetén a vadászatra jogosult valamilyen formában „méltányolhatja” a földhasználó nagy területű terméskiesését, amely például a terhek arányos vállalásában is megnyilvánulhat.          

Nem lehet elégszer elmondani és kihangsúlyozni, hogy hosszú távon csak a két fél együttműködése esetén valósítható meg a sikeres vadkármegelőzés!

Megjegyzés: A korábbi vadászati törvényben a tényleges vadkármegelőzés a vadászatra jogosult kötelezettsége volt, a földhasználónak „csak” értesíteni- és valamivel közreműködni kellett (mondjuk egy-két Vadóccsomag kiakasztásával). Ez véleményem szerint nem volt igazságos, aránytalan volt a teherviselés. Az új vadászati törvény a vadkár megelőzést a vadászatra jogosult mellett már a földhasználónak is kötelezővé teszi, mégpedig a „károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni; Ezen kívül még több pontban is megfogalmazódik a földhasználó új kötelezettsége. Itt is el kell mondanom, hogy véleményem szerint az új törvény a földhasználó részére sokkal nagyobb teherviselést ír elő, mint a vadászatra jogosultnak. Ezért is fontos az, hogy a két fél hosszú távon próbáljon meg együttműködni és a cél az kel, hogy legyen: minél kisebb veszteséggel megoldani a vadkárok megelőzését. Ehhez a munkához kívánok mindkét félnek eredményes munkát.

Üdvözlettel:  Prencsok János