Az alábbi megtörtént esetet azért írom meg, hogy az érdekeltekkel (földhasználók, vadászatra jogosultak, vadkárszakértők és jogalkotók) kérdésekkel-, hozzászólásokkal- és esetleges javaslatokkal megvitassuk a jelenlegi törvénnyel és rendelettel szabályozott eljárási rendet, tanuljunk belőle és szülessen javaslat néhány meglévő, de nem egyértelmű jogszabály módosításához.
A bejegyzés másik célja a két fél (vadászatra jogosult és földhasználó) vadkárokban való minél korábbi megegyezésének elősegítése. Minden építő jellegű hozzászólást, javaslatot megjelenítek, de nem kap teret a másik fél, a szakértők vagy a jogalkotók sértegetése-szidása.
A történet röviden időrendi felsorolásban:
Egy földhasználó 2018. évben szemes cirkot termesztett.
A 2018.03. 22-i keltezésű levelében értesítette a vadászatra jogosultat a szemes cirok termesztéséről.
Vtv. 79.§ (4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.
A földhasználó 2018. 08. 29-én kelt levelében bejelentette vadászatra jogosultnak a károk keletkezését és egyben kérte a jogosult megjelenését 2018. 09. 05-én egy előzetes kárfelvételre.
Az előzetes kárfelvételen megjelent a károsult képviselője, a vadászatra jogosult képviselője és egy növénytermesztő mérnök.
A kárfelvételről jegyzőkönyvet készítettek és ebben rögzítették az általuk becsült kárt.A vadászatra jogosult a kárt nem ismerte el, köztük egyezség nem született.
Vtv. 81.§ (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
Ezt követően a károsult 2018. 09. 10-én kérelmet terjesztett be az illetékes Jegyzőnél egyezségre irányuló vadkárbecslési eljárás lefolytatására.
Vtv. 81.§ (3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.
A Jegyző a 2018. 09. 12-én kelt Végzésében a keletkezett kár mértékének és értékének meghatározására kirendelt egy igazságügyi mezőgazdasági vadkárszakértőt.
Vtv. 81.§ (5) A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanulátadni a jegyzőnek.
A kirendelt szakértő 2018. 09. 18-án elvégezte a helyszínelést, majd 2018. 10. 17-i érkezéssel elküldte az elkészített szakértői véleményt a Kirendelőnek.
Vtv. 81.§ (5) …. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
A Jegyző 2018. 11.05-én egyeztető tárgyalást tartott, ahol a felek között egyezség nem született, mivel a vadászatra jogosult nem ismerte el a károsult vadkár térítésre való jogosultságát és a vadászatra jogosult egyben új kárszakértő kirendelését kérte.
Vtv. 81.§ (4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.
A Jegyző a 2018. 11. 10-én kelt Végzésében a keletkezett károk felmérésére újabb vadkár szakértőt rendelt ki (megkapta 11. 16-án).
A kirendelt szakértő az ügy áttanulmányozása után 2018. 11. 18-án levélben tájékoztatta a Kirendelőt, hogy a feladatot elvállalja, egyben kérte a már letétbe helyezett szakértői díj kiegészítését és tájékoztatást adott arról, hogy a kárfelmérést annak beérkezése után tudja elkezdeni. A szakértő levélben kérte a két felet az általa felsoroltak (dokumentumok, nyilatkozatok, stb.) elküldésére, valamint a korábban eljárt szakértőt az általa készített fényképekelküldésére.
A Jegyző a 2018. 12. 05-én keltezett végzésében kérte a vadászatra jogosultat a szakértői díj kiegészítésére, amelynek beérkezéséről a 2018. december 13-i levelében tájékoztatta szakértőt.
A karácsony előtti pár napban csapadékos időjárás volt, ezért a szakértő nem tudott időpontot kijelölni a helyszíni szemlére, ezt követően pedig a karácsonyi ünnepek voltak.
2018. 12. 29-i levelében szakértő 2019. 01. 03-ra kérte feleket a helyszíni szemlére. A vadászatra jogosult telefonon közölte, hogy azon nem tudnának részt venni és kérte annak 1 héttel való elhalasztását, 01.10-re.
A helyszíni szemlére végül 2019.01. 10-én került sor és a szakértői vélemény 2019. 01. 13-án postázásra került.
Eddig a történet, az egyezségi tárgyalás megtartására a bejegyzés megírásáig nem került sor.
Az egyértelmű mindenki számára, hogy egy szeptemberben betakarítandó növény januári végleges vadkár felmérésekor nem lehet a helyszíni szemle alkalmával objektív vadkárértéket megállapítani, akár jegyzői-, akár bírósági kirendelés történt. A szakértők a helyszín esetleges tanulmányozása mellett a rendelkezésre álló dokumentumok, vallomások, fényképek, stb. alapján alkotnak véleményt.
Ennek az esetnek a megvitatásával arra szeretnék választ keresni, hogy a jegyzői eljárásban az újabban kirendelt szakértő milyen okok miatt kerülhetett csak januárban a károsított területre.
A lefolytatott közigazgatási eljárásban három nagyon fontos jogszabályt szeretnék kiemelni és a véleményeket, javaslatokat elsősorban ezekkel kapcsolatosan kérem és várom:
Vtv. 81.§ (5) A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanulátadni a jegyzőnek.
A haladéktalanul hány napot jelent? Mikor sérti meg ezt a jogszabályt a kirendelt szakértő? Esetünkben a 09. 18-án történt helyszínelés után 10. 17-én (29. nap) érkezett meg a Kirendelőhöz a szakértői vélemény. Az aratás az egész évi munka realizálása, ezért abban az időszakban minden nap számít. A lábon álló növényeket a vad minden nappal jobban károsíthatja. Jöhetnek esős napok, túlérhet a termény (nő a betakarítási veszteség, romlik a minőség) és lehetne sorolni az okokat ami miatt fontos a megfelelő időben elvégzett betakarítás.
Vtv. 81.§ (4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett.
Kérdés az, hogy hányszor lehet kérni újabb szakértő kirendelését? Az előzőekben leírtam, hogy mennyire fontos a betakarításkor a megfelelő idő. Minden egyes megismételt eljárás – még a jogszabályokban leírt napok betartása esetén is – hetekkel késleltetheti a betakarítást. Miért szükséges újabb szakértő kirendelése? A megegyezésre való hajlandóság hiánya esetén így is – úgy is bíróságra kerül az ügy. Abban az eljárásban nagy valószínűséggel a kirendelt második szakértő mond véleményt az első eljárás szakmai- és etikai megfelelőségéről.
Vtv. 81.§ (4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.
Az elsőnek kirendelt szakértő helyszínelése után miért kell bizonytalan ideig várni a betakarítással (jelenleg meghatározatlan napig), arra várva, hogy a szakértői véleményben megállapított kárt a jegyzői egyeztetésen vajon elfogadja-e mindkét fél? A további károk elkerülése miatt a földhasználónak is és a vadászatra jogosultnak is érdeke, hogy esetleg már másnap elkezdje (elvégezze) az aratást, a kár tovább ne fokozódjon. Megnyugtató lehetne a feleknek például, ha tudnák, hogy maximum 5 napon belül sor kerül az egyeztető tárgyalásra.
Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók, erdőgazdák, vadkár szakértők és jogalkotók! Ebben a három kérdésben kérem megtisztelő hozzászólásukat, véleményüket és javaslataikat. Mindenki érdeke az, hogy előzzük meg a vadkárt és amennyiben mégis bekövetkezik, akkor a lehető legrövidebb időn belül szülessen korrekt egyezség a két érintett fél között.
Bízom abban, hogy ennek a megtörtént esetnek a bemutatásával és a hozzászólásokkal segíteni tudunk a vadkárokban érintett feleknek.
Ez az eljárási rend tökéletesen bemutatója mennyire értelmetlen az egész. A gazdát semmi nem védi, a vadászt meg minden. Ebben a jogi kuplerajban addig húzza az időt amíg nem szégyelli.
Én mint hozzá nem értő kívülről ezt látom és újra oda “lyukodok ki”, hogy a terület állapotának mind részletesebb dokumentalasa {értsd 3d pontfelho} elemi érdeke mindenkinek. De leginkább a gazdának! Az, hogy egy karszakerto 1etlen helyen mutat 1etlen czollstockot meg néhány vacak oldaliranyu fotót siralmas.
Tisztelt Hozzászóló!
Köszönöm, hogy elmondta véleményét. Sajnos az eljárás teljes körű ismerete nélkül nem várható minden részletre kiterjedő és objektív vélemény nyilvánítás. A bejegyzés kiegészítéseként annyit, hogy az első kirendelt szakértő egy korrekt, szakmailag elfogadható és utólag is ellenőrizhető mintateres kárérték megállapítást végzett, nagy számú fotóval mellékelve (ebbe a bejegyzésbe nyilván nem lehet mindet feltenni), így ezzel választ kapott az alaptalan ezzel kapcsolatos megjegyzésére. A szakértő által megállapított kárértéket egyik fél sem vitatta, de ennek a bejegyzésnek nem is ez volt a célja, hanem az ott leírtak. Az ön által is jogosan kifogásolt “időhúzás”, amelyre a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak…hát ezt szeretnénk kizárni, erre kérem a hozzászólók módosító javaslatait. Üdv. P.J.
Ebben, es a megismetelt vadkarfelmereses esetekben, (főleg, ha ennyire elhuzódik, a teljes területen megsemmisül a termes a késői betakarítás miatt) a kár mertéke a teljes terület átlag termése kell, hogy legyen.
Köszönöm a hozzászólást. Az ismertetett esetben az első kirendelt szakértő helyszínelésekor még nem “semmisült” meg az összes termés, lehetett szakmailag megfelelő vadkárfelmérést végezni, ez meg is történt és megállapításra került a vad által okozott kár értéke. Abban az esetben, amikor 100 %-os a kár, valóban a tábla átlagtermését kell a számítások alapadataként (átlagtermés) figyelembe venni. Üdv. P.J.
Tisztelt Prencsok János!
Kusza ügy, a terület fokozottan vadveszélyes, a fotók szerint se vadkerítés, se erdő felőli vadsáv kialakítása nem védte a kultúr növényt. Az igü-i. szakértő 08.18-án már a második szakértő volt (a növénytermesztő is nevezhető szakértőnek), ha a jelen esetben nem erkölcsös is, de 30 napos határidőre készítette el a szakvéleményt. Véleményem szerint a második helyszíni szemle után készült szemlejegyzőkönyv birtokában a jegyző hatósági felügyelet biztosítása mellett a károsultat a termény betakarítására kellett volna felszólítsa és a szakértői vélemény utáni egyezség hiányát követően a károsultnak, mint reális kártérítési lehetőséget a bírósági eljárás megindítását javasolni.
üdv CS. Miklós
Tisztelt Csilléri Miklós!
Köszönöm hozzászólását. Néhány eddig nem ismert részlet: a károsult a 09.18-i szemle után 2 nappal, learatta a táblákat, így nem kellett a Jegyzőnek ezután hatósági felügyeletet biztosítania. Minden ezt követő eljárásban (egyeztető tárgyalás, második kirendelt szakértő, esetleg bíróság által kirendelt szakértő) a rendelkezésre álló dokumentumokat – köztük a szakértői véleményt – kell figyelembe venni a kárérték megállapításánál. Egyetértek Önnel abban, hogy az igazságügyi szakértő készített egy szakértői véleményt (amely a második kirendelt szakértő véleménye szerint is megfelelt a szakmai követelményeknek) ezért az (a fényképek, dokumentumok, stb. vizsgálata után) alkalmas a vad által okozott kárérték meghatározására. Ezzel a kiegészítéssel együtt köszönöm hozzászólását, azonban hiányolom (mint a beérkezett eddigi hozzászólásból is) észrevételét a bejegyzésben felsorolt érvényben lévő jogszabályokkal kapcsolatosan. Üdvözlettel: Prencsok János
Fülöp Szilárd Says :
január 25, 2019 at 1:56 du.Ez az eljárási rend tökéletesen bemutatója mennyire értelmetlen az egész. A gazdát semmi nem védi, a vadászt meg minden. Ebben a jogi kuplerajban addig húzza az időt amíg nem szégyelli.
Én mint hozzá nem értő kívülről ezt látom és újra oda “lyukodok ki”, hogy a terület állapotának mind részletesebb dokumentalasa {értsd 3d pontfelho} elemi érdeke mindenkinek. De leginkább a gazdának! Az, hogy egy karszakerto 1etlen helyen mutat 1etlen czollstockot meg néhány vacak oldaliranyu fotót siralmas.
Bocsánat, bocsánat, bocsánat – megint
SilaS