Tisztelt Olvasóim!

A vadkarinfo.hu blog egyik legfontosabb célja a két fél „együttműködésének elősegítése”, amelyet véleményem szerint az egyik hozzám küldött szakmailag értékes hozzászólás közlése is elősegíthet. Mindezt azért teszem, mert nagyon fontos és aktuális témákról ír, saját véleményét őszintén elmondja (ez manapság ritkán történik), amelyek közül több is mélyen érintheti a vadászokat-földhasználókat- szakértőket – szakmai felügyeleti szerveket –  jogalkotókat és az eseményeket érdeklődve szemlélő közvéleményt is.

A hozzászólásban leírt vélemények közül többel én is egyetértek és úgy gondolom, hogy azok előbbre vihetik a vadgazdálkodás – vadkár kérdésének minél előbbi és minél korrektebb, a többség által is nagyon várt (elvárt) megoldását.

Sári Ferenc vadgazda:

„Ma egy agrárkamarai fórumon  vettem részt, épp onnét jöttem haza. Attól tartok, hogy a gazdatársadalomban a vadkár kérdése robbanás előtti helyzetet teremtett, melyet, ha nem kezel végre értelmesen valaki, a vadásztársadalmat alapjaiban söpörheti el. Nagyon nagy munka van a vadkár protokoll kidolgozásában, és ha jól értem Önnek is van benne jelentős szerepe, de én most úgy látom már az idő túlhaladta szükségességét, a problémákat nem fogja enyhíteni se. Megjegyzem, hogy a tartalmát nem ismerem, de a ma hallottak alapján sokan ismerik már a gazdák közül is és hááát…. nem növeli az elégedettséget.  Nem készteti együttműködésre a feleket jobban, mint eddig. Talán pontosítja a feladatokat és módszereket, de a ma hallottak alapján a gazdák legnagyobb  baja az időtényező. Ha elindulnak a kártérítés útján, azzal a betakarítás sikerét veszélyeztetik, különösen egyes érzékeny kultúrákban, mint a szőlő például. Ezen túl a gazdáknak – és tapasztalatom szerint sajnos néha a bíráknak is – értelmezhetetlen a vadkár jogi mibenléte és fogalma, mint vadfajok, kárformák, kárbecslési rendszer, területi és egyéb kötöttségek.

Véleményem szerint a vadkár kérdés egyetlen megoldása a vadállomány drasztikus gyérítése és később a szabályozása, de ebben az új protokoll mellett sem lesz érdekelt a vadászatra jogosultak jelentős, sőt sajnos szerintem túlnyomó többsége. Hiába adunk éjjellátó technikát a magukat vadásznak nevezett urak kezébe, vagy engedjük éjjel nappal vadászni a vadat, a képesség az ami ma hiányzik. A képesség élő erőben és elejtési tudásban egyaránt. Ahol most vagyunk egy folyamat csúcsa, ami 1997-ben indult, a vadászat költségeinek robbanásával, majd a pénz alapú tagfelvételekkel, majd ezen személyek túlsúlyba kerülésével, ezzel együtt a szakmai tartalom  kiüresedésével. Eszközei a vadászati képességhez igazított vadlétszám becslések,  melyeket ha szigorúan vizsgálnánk, akkor lehet, hogy fennállna a közokirat hamisítás  és köztörvényes bűncselekmény gyanúja is, de pusztán szakmai oldalról szemlélve is 20 éve a „félrebecsült” vadlétszám  minden hiba okozója. Ezért vannak most kerítések-  kerítések hátán, ezért van elviselhetetlen vadkár és vadlétszám  és ez lehet a vadászat és vad veszte is, mert ha mindig csak tüneti kezeléseket kap a probléma, akkor az összeomlás valami nagyon fájdalmas dolog lesz. Valami olyan, amivel egyből a ló túlsó oldalára pottyanunk, majd lökjenek oda a„sötétzöldek”, vagy felbőszült gazdák is akár. Azért az még is csak vicc, hogy van egy Vadgazdálkodási Adattárunk melynek legtöbb adata egy röhejes becslésre épül….de a nem állami tárasságoknál az elejtések is könnyen manipulálhatók és csak költői kérdésként teszem fel, manipulálják ha szükséges?!  Minden vadász sejti a választ azt hiszem…..

Tehát szerintem nem vadkár protokoll kell, hanem új jogszabályi alapok a vadászatban, mely sokkal nagyobb együttműködésre készteti a vadászt és gazdálkodót! Korábban már kifejtettem véleményem, hogy a vadlétszám akkor megfelelő, ha 10% alatt maradnak a vadkárok a mezőgazdasági területen. Ezért nem a vadlétszámot kell becsülni az állományszabályozáshoz, hanem a vadkárt.

Lássuk be jelenleg az a mondat, hogy “a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része”, meg hogy a gazdák döntenek a vadászati jogról nem több mint lózug. A legtöbb gazdát a vadászat onnantól érdekli csak, ha kára van. A jogszabály hibája talán ez is, hogy egy 1997-ben még teljesen érdektelen rétegre a földtulajdonosokra bízta a vadászati jogot. Populáris, hangzatos, de értelmetlen. Persze ebben a 3000 ha vadgazdálkodási egység minimum is közrejátszik. Ha ezt levinnénk 300 ha-ra akkor már lenne értelme, de így csak viták, harcok forrása, mert olyan embereket késztet érdekközösségekre, akik maguktól nem vadásznának/barátkoznának egymással. Felesleges érdekvonalakkal szabdalja a vadászatbaráti hagyományokat. 

Én két utat látok megoldásnak:

1.) Aminimális vadászterület méretek csökkentése 300 ha-ra (azért 300, mert ez ma az egy ember által birtokolható földterület korlát). Így valóban egy, vagy néhány nevesített gazda kezébe kerülhet a vad, annak hasznaival és költségeivel egyaránt, illetve a kisbirtokosok között is kevesebb szereplőnek kell majd feltétlenül együttműködnie. A gazda el tudja dönteni, hogy vadászik, vagy gazdálkodik, vagy képes fenntartani egy kellemes egyensúlyt a kettő között. Ebben az esetben a vadászati jogszabályok nagyobb változtatása nem feltétlen lenne szükséges és a nagybirtokosok (pl.: akár az állami, erdészeti vadászterületek) is megmaradhatnak jelenlegi nagy méretükben, mert a 300 ha méret nem kényszer, csak lehetőség.

Az ötlet nem új és a szakma a “nemzeti kincs” trófeás vadunkat hozzák fel ilyenkor ellenérvként, hogy vége lesz, de szerintem most sokkal rosszabb a helyzet e téren is. Az eltelt 20 év sem igazolt a nagy területek mellett semmiféle génmegőrzési pozitívumot. Ahol jól működő társaságok vannak, ma is szinte sok helyen a tagság felosztja a területet egymás közt a birtokviszonyok mentén, mint csoportok, körzetek. Megjegyzem tapasztalataim nagyvadasak.

A tájegységi fővadászrendszer oktalanul indult, de meglepően jól válogatott értelmes fiatal szakemberek lettek beválogatva. Akiket ismerek, mind jó választásnak gondolom. Az ő szerepüket erősíteném, de a hivatásos rendszer helyett felállítanék egy körzeti vadőrséget. Ugyanúgy 3000 ha területegységenként tartanék hivatásos vadászt (vadőrt), de azt a jogosultak költségére hasonlóan működtetem, mint az önkormányzatok által alkalmazott körjegyzőségeket. Munkaköri leírásukat, felszerelési kötelezettségüket jogszabályba rögzíteném, bértábla alapján egységesen bérezném őket, hatósági státuszt adnék nekik. Feladataikat elsősorban a szakmai irányításban és az ellenőrzésben határoznám  meg, felelősséget is helyezve a vállukra. Úgy, ahogy az erdészeti szakirányító esetében is a jogosultságuk elvesztésének pallosát helyezném föléjük, ha csalnak. Felettük megtartanám a tájegységi fővadászokat, mint felügyeleti, koordináló és oktatás szervező szervet.

2.) Másik javaslatom a vadkárok és vadállomány kezelésre, hogy azokon a területeken és attól a pillanattól ahol a vadkár átlépi a 10 % határértéket, a tájegységi fővadász szemléje,engedélye és irányításával a gazda maga legyen köteles és egyben jogosult megszervezni a kárelhárítást. Ha nem bízunk a tájegységi pártatlanságában, akkor igazságügyi szakértői véleménnyel átléphetővé tenném. Ennek keretében a gazda vadászhatna saját  maga vagy vendégei által. Ebbe szerintem belefér az is, hogy az elejtett vadon a tulajdont megszerzi, azt sajátjaként, mint terményét megtarthatja, értékesítheti. Engednék e körben lőni minden nőivarú egyedet, vaddisznó kant, selejt trófeás vadat és dúvadat is az általános idények és vadászati szabályok betartásával. A hibás trófeás elejtést viszont nagyon durva, elrettentő szankcióval illetném (a vadásztársaság hivatásos vadásza bizonyára úgy is figyelné, lenne felügyelet). Ha egy területen (táblán)a vadkár 10 % alatt marad, ott a vadászat joga és eredménye is a vadásztársaságnál maradna a jelenlegi feltételrendszer változatlan meghagyásával. A vad által okozott kár azonban a gazdán maradna. EZ VALÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉNYSZERT TEREMTENE vadász és gazda között. Legtöbb helyen a vadászok megoldanák a problémát, de a gazda semmiképp sem lenne kikerülhető. Ha a helyi vadásztársaság nem képes a megoldásra, lenne ezer+1 jelentkező a feladatra még. Szóval ez egyszerű és tiszta helyzetet teremtene. Nincs jegyzői, kárszakértő és bírósági eljárás, csak nyugodt termelés és vadászat.

Ezzel együtt azonban megtiltanék és lebontatnék minden vadkárelhárító kerítést (egyes fajspecifikus kivételekkel), de az erdei kerítéseket és az általános gabonanövények esetében biztosan mindet. A kerítések lebontásával hirtelen hatalmas vadeltartó képesség növelést érnénk el, amitől azonnali vadkár nyomás csökkenés is remélhető.”

Vadkárinfo: A bejegyzés várhatóan sok érintettet késztet vélemény nyilvánításra, amelyek minden bizonnyal egyetértést is és nemtetszést is ki fognak váltani. Számomra az a fontos, hogy ezzel is segítsük a vadkár ügy két felet érintő minél megnyugtatóbb megoldását.

Prencsok János

A bejegyzéshez nagyon sok hozzászólás érkezett, ezekből egy csokor:

J.P.  Amióta mérhetetlen számú vadkár kerítés van erdőbe mezőbe azóta jelentkezik a vadkár a fent maradt területeken érzékenyen,nehéz megtalálni az utat az igazság felé olyan kecske és káposzta esete,csak itt a kecske sosem fog jól lakni sohasem mindig éhesebb lesz.

R.Cs. elgondolkodtató , de feltétlen előremutató . ezek alapján már el lehet indulni.

M.J. Lehet , hogy üldözési mániám van…de esetleg nem arra megy a játék, hogy csak azok vadászhassanak akiknek földjük van? Nem akarok belemenni abba, hogy a f.sz vezetőink és a galerijük mennyi földet birtokolnak ….. már a “csak én vadászhatok ” érzés is kell nekik? Mostanában már szinte mindenhol a vadászokat szidják. Most meg jön ez…! Mik vannak….

Sz.J. Jól gondolod

A.P. Már éppen itt lenne az ideje valami értelmes illetve jól értelmezhető törvényre ami esetleg a gazdálkodókat is segítené nem csak az lenne a válasz egy egy vadkár bejelentésekor a fővadász úrtól hogy a vad a magyar államé és pereljem a magyar államot

N.L. Na itt lenne vège a vadgazdàlkodàsnak. Indulna a gyilkolàs. Lassan a bogarak utàn is vadkàrt kell majd fizetnünk, ès a vegyszert is majd mi megvàsàroljuk a gazdànak

O.Gy. Ja.Lásd Ausztria mezőgazdaságilag művelt területeinek nagy része:disznó 0,szarvas 0,pár fácán pár őz.

Cs.G. Ha már a levélíró említi 1997-et.
A bajok valóban ott kezdődtek.
Szerinte azzal, hogy elszaladtak a költségek és emiatt aztán alkalmatlan emberek lettek vadászok.…Tovább

O.Gy. A vadtól elvett területekért cserébe viszont tessék már valamit visszajuttatni a vadnak tisztelt gazdálkodó urak!Szerintem így lenne fair.

S.S. Teljesen egyetértek a cikk írójának a véleményével! Sajnos a mai magyar vadgazdálkodásból kihalt a szakmaiság! Jelenleg nagyrészt azok gyakorolják a vadgazdálkodási jogot akinek inkább csak vadászni kellene! Sem szakmai felkészültségük sem motivációju…Tovább

R.K. Érdekes gondolatok. Engem a 10% kárhányad ragadott meg, amit a cikk szerzője többször is említ, mint határértéket. De minek a 10%-a? A teljes területnek, az összes termésnek, vagy minek? Vegyünk egy konkrét példát. Adott egy nagyvadas terület, mondjuk …Tovább

Á.B. Tisztelt S. Såndor ! Sok mindent lehet írni erröl a problėmåról !.. lehet vådaskodni mind a kėt oldalról ! De ön megfogalmaszta azt a lėnyeget amit ėn közel 40 ėves vadåszat utån ėn is tapasztalok szinte minden hol !!Sújos szakmai hiånyossågok , ami…Tovább

I.J.  P.J. írását az “átgondolatlannak “tűnő részekkel együtt is megfontolandónak, sőt az elinduláshoz használhatónak tartom ! Minden a tulajdonjog, a használati jog, és az ezekhez kapcsolódó kötelességek” megegyezésen”, és nem a hatalom erőfölényén alapuló diktátumán alapján kell,hogy rendeződjön ! Ez azonban sokkal hosszabb időt, és alaposabb előkészítést igényelne.Ez alatt az idö alatt,viszont az írásban egyesek szerit” átgondolatlannak”tartott részekre helyben az oda legjobban alkalmazható megoldásokat is nagy valószínűséggel meg lehetne találni! KÉRDEZEM: melyik vadászat jogosult szánt vagy szán erre időt, és energiát.? A vadon kívül pillanatnyilag kinek fűződik ehhez VALÓS érdeke ?

Zs.D.Tenni kell a vadkárelhárítás érdekében!Nem csak beszélni róla!

A.P. bár kemény pénzekkel jár!!!

G.D. Nagyon, nagyon elgondolkodtató, és sok igazság van benne!

S.B.  Vagy intenzív mezőgazdaság,vagy vadgazdálkodás.Akettő együtt nem megy a szarvas fura jószág.Az nem tesz különbséget a kúltúrnövény és atermészetes táplálék között.Még azt is tudja mikor lehet rá vadászni.Meg milyen lőtávról lehet őt elérni.Ezeket a tényezőket figyelemne kell venni.

F.M. Azért ebben az írásban van néhány eszement ötlet is. „Ennek keretében a gazda vadászhatna saját maga vagy vendégei” Jelen törvények keretében mi gátolja a gazdát,hogy vadásszon,szerintem minden vadásztársaság felveszi a gazdákat, ha megfelel a törvén…Tovább

R.H. Nagyon nagyon sok igazság van benne de ez ki tartsa tiszteletben A 87% a nem tartja tiszteletben akkor is miről beszélünk

A.P. Már éppen itt lenne az ideje valami értelmes illetve jól értelmezhető törvényre ami esetleg a gazdálkodókat is segítené nem csak az lenne a válasz egy egy vadkár bejelentésekor a fővadász úrtól hogy a vad a magyar államé és pereljem a magyar államot

M.A.  Tisztelet a kivételnek, de nem kéne kiszántani az árokpartokat, hagyni kellene annyi helyet hogy a vadőr, vadász autóval körbe tudja járni az adott tetületet, megkéne engedni hogy magas leseket lehessen lerakni a földjére! De vannak vadriasztó szerek …Tovább

N.L. Na itt lenne vège a vadgazdàlkodàsnak. Indulna a gyilkolàs. Lassan a bogarak utàn is vadkàrt kell majd fizetnünk, ès a vegyszert is majd mi megvàsàroljuk a gazdànak

A.P. tudtommal nagyon nehéz dolog volt eddig is egy forintot is ki préselni a vadásztársaságtól ezután sem lessz másképp de amit a gazdák földjéröl eszik és kárt csinál annak hasznát csak a vadásztársaság látja de mikor újra kell a hozzájárulása …Tovább

N.L. Ezzel csak a közös együtt müködèsre szeretem volna rà mutatni. Sokszor a gazda nem tesz semmi a vadkàr megelözèsèrt, mikor bekövetkezik a kàr akkor jelentkezik. Pedig a törvènyben 50-50% a megelözès. Míg a gazda a vadàszterületen 30 ha-on gazdàlkodik addig a tàrsasàgok 3-4-5-6-7 ezer hektàron. Együtt működès!!!!

A.P. nincs együttműködés mind addig amíg nem tekintenek eggyenrangu partnernek márpedig erre felénk csak addig kellett a földtulajdonos amíg aláírta a vadászati jogra utaló nyomtatványt

Ч Ч Ezt az egy mondatát tartom értelmesnek , a többit akár egy gazda is írhatta volna ! Mert ebben az írásban is a vadászok felelőssége van csak kidomborítva a gazdáké nincs ! Nonszensz a 300ha-os minimál terület felvetése is ! De ez a mondat nagyon betalált :” Ahol most vagyunk egy folyamat csúcsa, ami 1997-ben indult, a vadászat költségeinek robbanásával, majd a pénz alapú tagfelvételekkel, majd ezen személyek túlsúlyba kerülésével, ezzel együtt a szakmai tartalom kiüresedésével.”

O.Gy. A vadtól elvett területekért cserébe viszont tessék már valamit visszajuttatni a vadnak tisztelt gazdálkodó urak!Szerintem így lenne fair.

S.S. Teljesen egyetértek a cikk írójának a véleményével! Sajnos a mai magyar vadgazdálkodásból kihalt a szakmaiság! Jelenleg nagyrészt azok gyakorolják a vadgazdálkodási jogot akinek inkább csak vadászni kellene! Sem szakmai felkészültségük sem motivációjuk nincs az érdemi vadgazdálkodáshoz. A vadászat státuszszimbólum! Ez az oka annak, hogy a szakma helyett a pénz dominál. Apropó pénz! Sok vt. úgy működik, hogy nem ad el vadászati lehetőséget, “mert nincs nekünk sem! Meg különben is mink befizettük a beugrót meg a tagdíjjat oszt majd mink lelűjük ingyen!! Ne jöjjön ide senki se!!” ( Alibaba és a negyven rabló VT.)Amikor kiürül a kassza vesznek fel új tagot, hogy ideig órág túl tudjanak élni! Ez azokra a vadásztársaságokra jellemző ahol “ vadtartásra” rendezkedtek be! Az állománybecslést papíron elvégzik, de igazából fogalmuk sincs róla milyen létszámú vad van a területükön, mivel kéne gazdálkodniuk! A vaddisznó ékes példája annak, hogy mekkora károkat tud okozni az állománybecslés hiánya, vagy a szándékos alulbecslés. Manipulálják a számokat, hogy legyen vad, jó sok! Ennek következménye a terület vadeltartó képességének töbsszörösére duzzadó vadlétszám, az elviselhetetlen vadkár, a sakálinvázió ,és az ASP. Tisztelet a kivételeknek de a trófeás vadállomány korösszetétele, ivararánya és minősége sok helyen köszönő viszonyban sincs az optimálistól! Miért? Mert a szakmát lenyomja a pénz! A szakmai irányítással megbízott vadászmesterek nagy részének nincs szakmai végzettsége!( de van új nissan navara-ja)A hivatásos vadászok véleményére nem adnak, sok helyen szolgaként kezelik őket!!! Egy pár vt.-nél megfordultam az elmúlt években, és ott láttam tartamos gazdálkodást = bevételt ahol a szakmai vonal jelen van! Vadgazda technikus vadászmester, vadgazda mérnök elnök emberileg és anyagilag megbecsült hivatásos vadászok stb. Az az igazság, hogy ezt a tevékenységet ( vadgazdálkodás) szeretni is kell, nem csak érteni hozzá!!! Ha nem szeretem és nem is értek hozzá, abból lesz az ami most van sok helyen! Nincs vad, nincs bevétel vagy sok a vad de gyenge minőségű, sok a vadkár stb. Amit személy szerint én hiányolok a vadgazdálkodással kapcsolatos fórumokról az a VADBAN OKOZOT kár kérdése! Az apróvadas területek szerintem sok helyen a “0”- órában vannak, és ennek egyik oka az intenzív mezőgazdasági termelés. A talajmunkák és a kaszálás évről-évre súlyos vámot szed az apróvad szaporulatából, de valahogy ez a téma nem kap olyan prioritást mint a vadkár kérdése! Vajon miért?

A.P. Már éppen itt lenne az ideje valami értelmes illetve jól értelmezhető törvényre ami esetleg a gazdálkodókat is segítené nem csak az lenne a válasz egy egy vadkár bejelentésekor a fővadász úrtól hogy a vad a magyar államé és pereljem a magyar államot

N.J. Na itt lenne vège a vadgazdàlkodàsnak. Indulna a gyilkolàs. Lassan a bogarak utàn is vadkàrt kell majd fizetnünk, ès a vegyszert is majd mi megvàsàroljuk a gazdànak

O.Gy. A vadtól elvett területekért cserébe viszont tessék már valamit visszajuttatni a vadnak tisztelt gazdálkodó urak!Szerintem így lenne fair.

S.P. Igen, vannak az írásban ilyen zavaros, átgondolatlan dolgok.

I.O. Az okozott, megállapitott kár mértékének 10 %-át viseli a gazdálkodó!

S.P.  Pont nem ez volt a kérdés…

I.O.én a felvetett kérdést és azért fogalmaztam úgy ahogy.Pontosítva: a gazdálkodó nem a gazdálkodási egységének 10% -os mértékéig /150 ha – 15 ha, 300 t – 30 t/ viseli a vad által okozott kárt, hanem a valós kár 10%-át köteles viselni. …Tovább

J.P.  Az elképzelt 10% nyilván nem lehet minden vadkárügyben határ, azonban maga az “elviselhetőség” fogalma (a kötelező fenntartási 10 % felett) bevezetése-alkalmazása nagyon meggondolandó…😯

I.O.  Véleményem szerint – mint gazdálkodó és vadász is – a szántóföldi növények esetében a 10% elfogadható. A zöldségfélék és ültetvények az más kérdés, abban a témában nyilvánitsanak véleményt az érintettek. Szántóföldi kulturáknál 10% az ön…Tovább

J.P. Kedves István! A kötelező 10 % nem a kár mértékének 10 %-a, hanem a kár értékének! Ez bizony nagyon nem mindegy! 100 ha 10 %-a 10 ha (10 ha x 80 q kukorica = 10 ha x 80 q/ha x 4000 Ft/q=3.200.000 Ft…nem ezt kell lenyelni, hanem ennek a 10 %-át = 320.000 Ft-ot…😉

I.O. Teljesen egyről beszélünk, talán nem egyértelműen fogalmaztam. Megpróbálom egyértelműsiteni: a vad által okozott kárértékének /forintositott/ 10%-a a gazdálkodó un. önrésze, mely kár mértéket tűrni kötelezett. A kár nagyságrendileg lehet néhány ezer Ft, de akár több millió Ft is, független az érintett területi aránytól.A tv.értékben rendelkezik.Remélem igy már egyértelmü, hogy én hogyan gondoltam és igy már azonos hullámhosszon vagyunk.