A mai napon B. Zoltán egy vadásztársaság elnöke az alábbi (nagyon aktuális és mindkét felet érintő) levéllel keresett meg és az alábbi kéréssel fordult hozzám:

B. Zoltán: „Tisztelt Szakértő Úr! Május elején egy jegyző által kirendelt szakértő közigazgatási eljárásban társaságunk területén gyepekben vaddisznó túrások miatt vadkárbecslést folytatott. A becslési jegyzőkönyvben leírtakkal kapcsolatosan erős kétségeink vannak, nem értjük az eljárásban alkalmazott jogszabályokat, módszereket és álláspontunk szerint a kárfelelősség is csak részben a miénk. Tekintettel arra, hogy az előzőekben leírt okok miatt nem tudtunk megegyezni, ezért a gazda bírósághoz akar fordulni. Nagyon megköszönnénk Önnek, ha egy bejegyzésben leírná nekünk és a károsultnak is a gyepekkel kapcsolatos jogi álláspontot és a becslési módszert. Ennek ismeretében remélhetőleg meg tudnánk egyezni a károsulttal.

Egyébként nagyon örülünk a blogban leírt bejegyzéseknek és úgy, ahogy nekünk is, biztosan másoknak is tudott – és fog tudni hasznos tanácsokkal szolgálni a vadkárokkal kapcsolatosan.Válaszát megköszönve, üdvözlettel B. Zoltán.”

Vadkarinfo: Tisztelt B. Zoltán! Köszönöm levelét. Sajnos nagyon sok vadászatra jogosultnak és földhasználónak (elárulom, hogy még szakértőnek is) okoz gondot a vadászati törvény és a Ptk. vadkárokkal kapcsolatos ügyekben történő találkozása, azok megfelelő értelmezése és főleg használata.

A gyepekben-, belterületekben-, gyümölcsösökben- és az egyéb, vadászterülethez nem tartozó területekben vad által okozott károkat nem a Vtv., hanem a Ptk. 6:563.§ (1) szerint kell vizsgálni és meghatározni. Tekintettel arra, hogy a felsorolt kárhelyek önmagukban is igen terjedelmes értelmezést és magyarázatot igényelnek, ezért azokat külön-külön bejegyzésben fogom elemezni. Igyekszem minél rövidebben és főleg érthetően leírni a legfontosabb tudnivalókat.

Gyepek

A Vtv. , az FM rendelete és a Ptk. vad által okozott károkkal kapcsolatos legfontosabb pontjai:

A földművelésügyi miniszter 24/2017. (V. 17.) FM rendelete : (2) A Vtv. 75.  § (2)  bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a  szántóföldön, a  gyümölcsösben és a  szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

Vtv. (vadászati törvény) 75/A. §

75. § „ (1) A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

 (5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.”

A földterületek művelési ág szerint szerepelnek a tulajdon lapokon és a gyepet elkülönítik a szántótól, így a gyepben vad által okozott kárt a törvény nem nevezi „VADKÁRNAK” (Vtv. 75. §) ,ezért a kárt a Vtv. 75/A. §-ban megjelölt Ptk. vad által okozott károkkal kapcsolatos jogszabályainak hatáskörébe helyezi, amely a következő:

 Ptk. 6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]
„(1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.

  (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A Ptk. idézett jogszabálya szerint tehát a gyepterületen a vadászható vad által okozott károkért az a vadászatra jogosult felelős, akinek területén a károkozás bekövetkezett. Nehezíti a helyzetet az, ha a károsított tábla nem a vadászterület része, vagy kettő – esetleg több vadászterület határán fekszik, mert akkor a felelősség azé, ahonnan a vad kiváltott. Ennek meghatározása viszont nagyon nehéz, mert a vad nincs számozva és minden kétséget kizáróan ezt teljes bizonyossággal megmondani nem lehet.

A (2) pontban leírt ellenőrzési kör és az elháríthatatlan ok a vadgazdálkodásban nem ismert, nem meghatározott- vagy megfogható fogalmak és az sem ismert, hogy ezeket ki – milyen módon, minek alapján ellenőrzi és dönt ezek hiányáról vagy meglétéről?

Fontos! A gyep művelési ágú területeken vad által okozott károk vizsgálatánál nem vesszük figyelembe a Vtv. törvényben és rendeletben vadkároknál előírt határidőket, kötelezettségeket, azok teljesítését és a 10 % önfenntartási értéket sem, mivel erre vonatkozó jogszabály a Ptk.-ben nem található!   

Vadkár értékének számítása:

Túrási kár esetén kárként az 1 évi széna kiesés (2-3 kaszálás) és a gyep helyreállításának és újratelepítésének költsége vehető figyelembe.

Vadkár értéke ( Ft) = ( helyreállítás ktsg. + újratelepítés ktsg. (Ft) ) + ( Vadkár mennyisége (t)  × Értékesítési ár (Ft/t) ) + (egyéb költségek) – elmaradt költségek  (Ft)

Megjegyzés: telepített gyepnél lehet szarvas általi taposási (vetés után) és rágás kár is, ahol a kitaposott területet (ha) és a kieső széna mennyiséget (nem rágott és rágott területek hozamainak különbsége t/ha) kell figyelembe venni.

A gyep művelési ágú területek vad általi károsításának kérdése a többi belterületi károkhoz viszonyítva aránylag egyszerű és elfogadhatóan rendezettnek tekinthető. A két fél kölcsönös megegyezési szándéka esetén egy korrekt kárfelmérés után a kár rendezése várhatóan megegyezéssel zárulhat. Bízom abban, hogy a bejegyzésben felsorolt ide vonatkozó jogszabályok megismerése és alkalmazása esetén a levélíró is megegyezik a földhasználóval a kártérítésben, mert mindig ez a cél és nem utolsó sorban még 18 évet egymás mellett kell gazdálkodnia a vadgazdának is és a földhasználónak is.

Üdvözlettel:  Prencsok János