„Hány hónapot kell még várnunk a már két éve beígért vadkárfelmérési útmutató hivatalos megjelenésére?” kérdezte F. Sándor Zala megyei földhasználó

Vadkárinfo. hu olvasói közül egyre több türelmetlenségről árulkodó megkeresés érkezik a már nagyon várt vadkárfelmérési útmutató hivatalos megjelenésével kapcsolatosan. Nem szándékozom mindet felsorolni, azonban kiemelve három levelet, igyekszem válaszolni feltett kérdéseikre.

F. Sándor földhasználó Zala megye: Hány hónapot kell még várnunk a már két éve beígért vadkárfelmérési útmutató hivatalos megjelenésére? Az új vadászati törvény 2017. évi hatályba lépése óta minden  NAK -, OMVK-és agrárminisztériumi rendezvényen, ahol napirend volt a vadkár, csak ígérgetéseket kapunk az új (megjegyzem nem is volt eddig régi) vadkárfelmérési útmutató kiadására. Szakértő Úr! Olvastam, hogy Ön is részt vett a társadalmi szemlére kiadott tervezet elkészítésében, így talán több információval rendelkezik, ezért azt szeretném kérdezni, hogy Ön szerint mikor várható az útmutató megjelenése? Válaszát biztosan nagyon sokan várjuk. Üdvözlettel: F. Sándor

Vadkárinfo: Tisztelt F. Sándor! Köszönöm megkeresését és igyekszem a rendelkezésemre álló információk alapján kérdésére válaszolni úgy, hogy röviden leírom az útmutatóval kapcsolatos történéseket és a végén a megjelenéssel kapcsolatosan  „jóslásba” is bocsátkozom.

Az útmutatóra a Vtv. 81. § (4) már 1996. óta hivatkozik (A kár felmérését, becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési becslési szabályok szerint…), azonban ez a rendelet eddig még soha nem jelent meg. A 2017-ben hatályba lépett új Vtv. megjelenésekor a törvényalkotó kinyilvánította szándékát, hogy az útmutató hamarosan elkészül.

2017. év végén a minisztérium felkért szakembereket, szakértőket és tudományos munkatársakat az erdei – és mezőgazdasági vadkárok útmutatóit elkészítő csoportokban való részvételre. A megalakult csoportok 2018. áprilisában elkészítették az útmutatók tartalmi vázlatát és a csoporttagok megkapták a részfeladatokat, amely a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének, illetve a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének vezetésével, a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készült.

A csoportok által elkészített vadkárfelmérési útmutató tervezeteket 2018. november 30-án megkapta a NAK , az OMVK és az Agrárminisztérium, amelyeket a kamarák az agrártermelők és a vadászatra jogosultak szemszögéből megvizsgáltak és 2019. február végéig jelezték a munkacsoportok részére észrevételeiket és javaslataikat az útmutatók véglegesítéséhez.

A munkacsoportok 2019. májusában a véglegesített útmutatókat elküldték a NAK-nak , az OMVK-nak és az Agrárminisztériumnak remélve, hogy az anyagok rövid időn belül kikerülnek a szakmai nagyközönség elé.

Az útmutatók tervezetét mindenki megismerhette, azok terjedelme igen nagy. Törvény vagy miniszteri rendelet formájában  nem adható ki. Így gondolták az anyagok  tulajdonjogával rendelkező kamarák is és első lépésként megkezdték az útmutatók rövidítését (bocsánat…csonkítását), valamint tervezték a két útmutató (erdészeti és mezőgazdasági) egységes szerkezetben történő kiadását.  Ezzel a két „gondolattal” a  csoport egyik tagja sem értett egyet, mivel az útmutatók összességében egy folyamatot  tartalmaznak, a kár bejelentésétől a megegyezésig vagy bírósági határozatig, ahol minden oldalt a tagok alaposan megvitattak és csak ezután került az anyagba, ugyanakkor a két ágazat kárfelmérésének módszere egész más alapokon  nyugszik. A rendelkezésemre álló publikus információk a vadkárfelmérési útmutatókkal kapcsolatosan itt véget érnek..

Visszatekintve az elmúlt két év történéseire, véleményem az, hogy a vadkárfelmérési útmutatók 2019. évi megjelenésére csupán minimális esélyt látok.

Amennyiben rajtam  állna, én a két útmutatót  (benne az eljárási rend, a felmérés módszere, kötelező továbbképzés,  szakértők  felülvizsgálata) mindenki számára hozzáférhetően  kiadnám a kamarák gondozásában és egy miniszteri rendeletben kötelezővé tenném azok alkalmazását. Két – három év múlva a szerzett tapasztalatok alapján lehetőség lenne az útmutatók esetlegesen indokolt javítására, módosítására, bővítésére…(de nem rajtam áll).

Tekintettel arra, hogy két kérdező hasonló témát érint, ezért ezekre együtt válaszolok:

N. Zoltán vadászatra jogosult Tolna megye: Arra szeretnénk választ kapni, hogy mikor adják már ki végre azt a vadkárfelmérési útmutatót, amiből megtudhatjuk a vadkárok becslésének hivatalos és szakszerű módszerét. Minden évben nagyon sokat fizetünk a vadkárokért és sajnos el kell viselnünk a vadkárbecslők  meglehetősen különböző becslési módszereit, de a lényeg az, hogy a legtöbb esetben sokkal többet kell fizetnünk a valóságos kárnál (egy bírósági pert már meg isnyertünk, nekünk volt igazunk, túlbecsülték a kárt).  Egyébként a vadkárbecslők felkészültségét és „munkáit”  ki ellenőrzi? Köszönöm, ha választ kapok. Tisztelettel: N. Zoltán

Sz. Péter hivatásos vadász vadgazdamérnök: Tisztelt Szakértő Úr! Elolvastam az interneten és az Ön blogjában is megtalálható vadkárfelmérési útmutató tervezetet. Szeretnék én is vadkárbecslő lenni, ezért különösen figyelmesen olvastam a tervezetben javasolt képzést és az ehhez szükséges végzettségeket. Tavasszal láttam az Állatorvostudományi Egyetem által meghirdetett vadkárbecslési szakértői feladatokra felkészítő továbbképzési felhívást. Az útmutatóban található ajánlott végzettségi feltételek és az egyetem által leírt felvételi követelmények enyhén szólva is igen messze vannak egymástól. Várhatóan az elfogadásra kerülő vadkárfelmérési útmutatóban a továbbképzéseket illetően a minisztérium is elő fogja írni az általa szükségesnek tartott felvételi követelményeket és esetleg a képzés-továbbképzés intézményét is. Aki ezután (vagy a jelenlegi szakértők, akiknek továbbképzést írhatnak elő) vadkárbecslő szeretne lenni, biztosan nem mindegy, hogy milyen továbbképzésen vesz részt (szakmailag és anyagilag), esetleg hiába fizet sok százezer forintot. Megköszönném, ha ezzel kapcsolatban kifejtené véleményét. Üdvözlettel: Sz. Péter remélhetőleg egy leendő vadkárbecslő

Tisztelt N. Zoltán és Sz. Péter! Először is szeretném megköszönni, hogy kérdéseiket feltették nekem, mivel nagyon sok érintett vár az ezekre adott (remélhetőleg megalapozott) válaszomra.

N. Zoltán a bejegyzésem első részében választ kapott az útmutatók megjelenésével kapcsolatos „jóslatomban”. Sajnálatos módon el kell ismernem, hogy „sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak” bibliai mondás igaz a szakértők – szerencsére-  kisebb hányadára is. A bírósági – és a szájhagyomány útján terjedő esetek igazolják azt, hogy sajnálatos módon készülnek szakmailag nem megalapozott és elfogadhatatlan jegyzőkönyvek – szakértői vélemények.  Erre biztatásul azt tudom mondani Önnek (Önöknek), hogy a jövőben megjelenő vadkárszakértők szakmai továbbképzésére  vonatkozó „előírás” hatályba lépése után minden vadkárszakértőnek kötelessége lesz azt elvégezni és azután csak a megadott módszerrel lehet felmérést végezni. Ez az egyik „megtisztulási” forma.

Az igazságügyi vadkárszakértőknél már most is van lehetőség a „gyanús” szakértői véleményt készítőkkel szemben fegyelmi eljárást indítani. Ott a Fegyelmi Tanács (ha szükséges vizsgálóbiztos bevonásával) kivizsgálja az ügyeket és akár kizáró fegyelmi határozatot is hozhat.

Az ágazati vadkár szakértőknél jelenleg még nincs ilyen vagy hasonló bizottság, de a vadkárfelmérési útmutató itt is tett javaslatot és remélhetőleg ez irányban is történnek lépések.

Sz. Péternek a következőket tudom válaszolni:

A mezőgazdasági vadkárfelmérési útmutató részletesen kifejti a szakértők végzettségével és képzésével kapcsolatos szakmailag indokolt követelményeket. Ez a tervezet most is megtekinthető az interneten (és itt is). Tekintettel arra, hogy kérdése az útmutatóban javasolt-  és az Állatorvostudományi Egyetem felvételi követelményeiben leírtakra is vonatkozik, ezért erre is válaszolok:

Az útmutatóban javasolt ágazati szakértő képzettségi- és gyakorlati feltételek:

  • az agrár és a vadgazdálkodás területéről rendelkezzen szakmai végzettséggel;
  • legalább ötéves mezőgazdasági szakmai és vadgazdálkodási gyakorlat, vagy a 3 fél­éves,- vadkárfelmérő végzettséget adó felsőfokú szakirányú továbbképzés el­végzése;
  • kérelmére az ágazati szakértői névjegyzékbe felvették.

Javasoljuk, hogy a vadgazdálkodási szakmai végzettség felsőfokú legyen.

A fentebb leírtak mezőgazdasági vadkárbecslőkre vonatkoznak, de az erdészeti vadkárfelmérőkre is vonatkoztatni lehet (kell).

Állatorvostudományi Egyetem felvételi követelményei:

  • Agrártudományok (agrármérnök, erdőmérnök, kertészmérnök, vadgazda mérnök, mezőgazdasági mérnök, állatorvos), gazdaságtudományok, természettudományok, jogi, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevél.

Az igazságügyi szakértők nem a Vtv. hatáskörébe tartoznak, teljes egészében az Igaz­ság­ügyi Minisztérium és az igazságügyi szakértőre vonatkozó törvény szerint tevé­keny­ked­nek. A névjegyzéket is az Igazságügyi Minisztérium vezeti.

Az Állatorvostudományi Egyetemen a képzés  2019. májusában megindult. A képzés az illetékes minisztérium engedélyével folyik.

Nyilván sokan vannak,  akik úgy gondolkodnak, mint Ön és szintén vadkárbecslők szeretnének lenni. A véleményemet kérte, ezt elmondhatom: a 48 éves gyakorlatban eltöltött tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy 30 napos képzés után megfelelő felsőfokú szakmai végzettség nélkül (agrár, erdészeti és vadgazdálkodási) vadkár felmérést végezni senkinek nem ajánlott! Ehhez kapcsolódik az is, hogy véleményem szerint egy agrármérnök ne menjen az erdőbe-, egy erdőmérnök ne menjen a mezőre megfelelő, a másik irányú továbbképzés- és gyakorlat nélkül.

Tisztelt Sz. Péter! Azt hiszem, hogy az idézett felvételi követelmények maguktól beszélnek, ezért én azt tudom ajánlani, hogy az Ön helyében várnék, mert a továbbképzéseket illetően a minisztérium elő fogja írni az általa szükségesnek tartott felvételi követelményeket és esetleg a képzés-továbbképzés intézményét is.  

Végezetül itt is szeretném elmondani, hogy kerüljön kihirdetésre bármilyen jó és precíz vadkárfelmérési útmutató, annak használatával a nagy károknál nagy kárértéket, a kisebb károknál kisebb kárértéket lehet megállapítani…és akkor újból ott vagyunk az alap problémánál: a nagy károk oka a túltartott vadállomány! Ide nem egy bibliai mondás, hanem egy egyszerű közmondás kívánkozik: Falra hányt borsó! Üdvözlettel: Prencsok János

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.