Javában folynak az aratások és ezzel együtt végzik a gabonákban keletkezett károk felmérését is.

V. Sándor vadgazdálkodó levélben fordult hozzám, mivel úgy gondolták, hogy a vadászterületükön lévő 35 ha őszi búza vadkárfelmérése során több helyen a széldöntést is vadkárként állapította meg a kirendelt szakértő, amivel jelentősen megnőtt a vadkártérítési kötelezettségük.

Kérése – részlet a levélből – a következő volt:

V. Sándor vadgazdálkodó: „Kérjük, hogy röviden írja le az őszi búzában keletkezett vadkárok felmérésének módszerét, különös tekintettel a széldöntések és a vad által okozott károk megkülönböztetésére, hogy legalább utólag tanulhassunk az esetünkből.”

Vadkárinfó: Tisztelt V. Sándor! Köszönöm a bizalmat, amiért levelével hozzám fordult és igyekszem kérését teljesíteni. 

Elöljáróban el kell mondanom, hogy a korábban eljárt szakértők munkáját bejegyzéseimben soha nem bírálom, azokat nem vizsgálom felül, csupán annyit teszek, hogy leírom az általam szakmailag jónak tartott eljárást, kárfelmérési módszert, helyenként a kár bejelentésétől a jegyző által lefolytatott egyeztető tárgyalásig. Ezek után mindenki eldöntheti, hogy az ő esetében történhetett-e valamilyen eljárási- vagy módszertani hiba.

Néhány mondat a megdőlt gabona aratásáról:

Sajnálatos módon ebben az évben az ország minden részén keletkeztek (és a még álló gabonákban napjainkban is keletkeznek) széldöntések.

Léteznek nagyhozamú, erősebb szárú hibridek, de az orkánszerű nagy szélrohamnak már ezek sem tudnak ellenállni. Ilyenkor legfontosabb a megdőlt állomány lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása.  A gabona betakarításakor szükséges beállításokkal nagyon fontos tisztában lenni és helyesen alkalmazni ezeket, hiszen ellenkező esetben már a termény levágásakor komolyabb veszteséget okozhatunk.

Jó szolgálatot tehet ebben a kalászemelő alkalmazása,

mert a megdőlt növény alá kerülve azt megemeli. Viszont a nem teljesen dőlt állományban is akkor hatékonyak, ha dőlésiránnyal szemben haladunk betakarításkor. Több irányban dőlt vagy teljesen elfeküdt, összekuszálódott állományban már a kalászemelő sem mindig tudja optimálisan ellátni feladatát, de ugyanez a helyzet, ha a megdőlt állomány nagyon egyenetlen terepfelszínen fekszik. Alkalmazása előtt minden esetben alaposan mérlegelni kell, hogy hatása kedvező lesz-e.

A mélyen vezetett és ráadásul megbillentett vágóasztallal általában nagyobb veszteség nélkül felszedhető a menetiránnyal szemben megdőlt gabona. Egyenetlen felszínű vagy köves talajokon azonban a megbillentett vágószerkezet köveket és földet szed fel, ami meghibásodásokhoz, ezáltal pedig magas javítási költségekhez és időkieséshez vezethet.

Térjünk vissza a széldöntéshez és a vadkárokhoz.

            Széldöntés egy irányba                            Széldöntés több irányba

Széldöntés után a kalászok minden esetben megtalálhatók a száron, vad rágás- és tiprás nem látható.

                                                Széldöntés és vadkár

A vad a már megdőlt gabonát tiporja és rágja a kalászokat. Itt a vadkár mértékének megállapítása igen nehéz és komoly feladat a szakértők számára.

                                         Vadkáros táblák

Előzetes vadkárok gabonában:

                            Taposási- és túrási vadkárok 

A  kár mértékének- és a termésátlagnak a megállapításához alkalmazott  módszert igyekszem leegyszerűsíteni és azt mindenki által érthetővé tenni.

Előzetes  vadkárfelmérés:

Az őszi gabonákat keléstől egészen tavaszig a kérődző nagyvadfajok legelhetik (a legelés ter­més­átlagot befolyásoló hatásáról tudományos kísérletek eredményei még nem állnak rendelke­zés­re – lsd. juhokkal legeltetés !?). Jelentős lehet a gím­szarvasnak  puha talajon okozott taposási kára és a vaddisznó túrási kára, ahol a túráskár szinte minden esetben az előző évi kukoricából a földben maradó szemekre-csövekre irányul.

Túrási és taposási károk felmérésénél megállapításra kerül a túrási-és taposási károk mértéke (% és ha). Az előre megtervezett mintavételi területeken 1 m² méretű keretléccel számolással megállapítjuk az átlagos tőszámot és a vad károsítása miatti tőhiányt, így a kár (%-ot és ha-t).

Előzetes vadkár mértéke (%) = (hiányzó tőszám (db) x 100) / tényleges tőszám (db)

Előzetes vadkár nagysága (ha) = vizsgált terület (ha) x előzetes kár (%)

Végleges vadkárfelmérés:

A lerágott -letiport kalászokban keletkezett kárt az aratást megelőző végleges kárfelmérés során kell felmérni. A kárfelmérést aratás előtt itt is 1 m²nagyságú előre megtervezett számú- és helyű mintaterületeken, keret­tel végezzük.

Végleges vadkár mértéke (%) = (károsított tő (db) x 100) / összes tő (db)

Károsított ter. nagysága (ha)* = vizsgált ter. nagysága (ha) x végleges kárfelmérés mértéke (%) / /100

*Az előzetes mennyiségi vadkár területével csökkenteni kell a tábla területét és a maradéknak az így meghatározott részt (%-a) lehet a végleges kár nagyságának kiszámításakor figyelembe venni.

Vizsgált terület (előzetes +végleges) kár mértéke (ha) = Előzetes kár (ha) + végleges kár (ha)

A nem károsított rész termésátlagának meghatározásánál 1 folyóméteres mintaterületeken először meghatározzuk a folyóméterenkénti átlagos kalász­szá­mot (kalász/m), majd minden mintaterületről válogatás nélkül begyűjtünk 15-15 db ép ka­lászt.

Termésátlag számítása (kg/ha) = átlagos kalász tömeg (kg) x átlagos kalász szám (m) x 1000 /  kalászszám (db/m2)

A betakarítási- és tisztítási veszteség az őszi búza és tritikálé, őszi árpa  és a rozs esetében is: 4-6%.

Vadkár értékének számítása:

Vadkár mennyisége (t) = károsított nettó terület (ha) x termésátlag (t/ha) – (betakarítási + tisztítási veszteség {x%})

Vadkár bruttó értéke (Ft) = vadkár mennyisége (t) x értékesítési ár (Ft/t) – elmaradt költségek

Vadkár nettó értéke (Ft) = vadkár bruttó értéke (Ft) – 10 % önfenntartási érték

Az eljáró szakértőnek javaslatot kell tennie a vadkár esetleges megosztására a jegyzőkönyvben rögzített körül­mé­nyek (két fél törvényben meghatározott kötelezettségének teljesítése) figyelembevételével, amely a 10 % önfenntartási érték levonása után alkalmazandó.

Tisztelt V. Sándor! Igyekeztem kérésének eleget tenni és bízom abban, hogy Önöknek és másoknak is tudtam segíteni a búzában keletkezett vadkárok felmérésével- és a széldöntések elkülönítésével kapcsolatosan felmerülő kérdések megválaszolásában. Üdvözlettel: Prencsok János