Tisztelt vadkarinfo követők – olvasók, földhasználók, vadgazdák és mindenki, akik valamilyen formában érintettek a vadkárok kérdésében!
A vadkárok jogi szabályozásával kapcsolatos felhívásomra egyre több reagálás történik, amit az érintettek ( kamarák és jogalkotók) nevében is köszönök. Külön köszönet azoknak a blogoknak – szakmai csoportoknak, akik oldalukon rendszeresen megjelentetik a vadkarinfo bejegyzéseit és ezt a kezdeményezést is támogatják.
Jogos észrevétel, hogy megkönnyíteném a hozzászólásokat a hivatkozott jogszabályok kivonatának e helyen történő közlésével, amit most meg is teszek:
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról1
V. Fejezet
FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT264
A vadkár
Vtv.75. §265 (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.
(2) Vadkárnak minősül
a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá
b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.
(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
(4) Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, a (2) bekezdés szerinti természetes önfenntartási érték.
(5)266 A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.
A vadászható állat által okozott kár267
Vtv.75/A. §268 (1)269 A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.
(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A vadászati kár
Vtv.76. §270 A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben,valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).
A vad elpusztításával okozott kár
Vtv.77. §271 Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
A kár megelőzése
Vtv.78. §272 (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles
a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;
b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;
d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagyelhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;
h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.
(2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
Vtv.79. §273 (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultathaladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e) nagyértékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(3) A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint agyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.
(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter általrendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.
Vtv.80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősenveszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.
(2)274 Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.
(3)275
(4)276 Ha a vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.
A kár megállapítása
Vtv.81. §277 (1)278 Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.
(2)279 Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítésérőlés a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
(3)280 A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.
(4)281 A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint – a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt abejelentő terhére kell figyelembe venni.
(4a)282 A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.
(5)283 A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni ajegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
(6)284 Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettség vállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
(7)285 Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
(8)286 A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(9)287 Abban az esetben, ha a károsult kérésére a közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkár felmérés céljából szakértőt rendel ki, a szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult a szakértő eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételeket tenni a kár tényével és mértékével összefüggésben. Ha a vadászatra jogosult képviselője a szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérési eljárás helyszínén, úgy ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
Vtv.81/A. §288 A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.
A vadkár pénzügyi fedezete289
Vtv.81/B. §290 (1) A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre.
(2)291 A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő – az adott vadászati év október 31. napjáig vadkárért ténylegesen kifizetett összeggel csökkentett – összeget a vadkár alapban az adott vadászati év november 1. napjáig biztosítja.
(3) A vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november15-ig megküldi.
(4) A vadászatra jogosult a vadkár alap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.
(5) A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból, ha
a) a vadkár alap (2) bekezdés szerinti képzését nem igazolja,
b) a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget.
(6) A vadászatra jogosult kártérítési kifizetési kötelezettségét abban az esetben is teljesíti, ha a vadkár alapon elkülönített összeg a kárt nem fedezi
——————————————————————————————————-
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
(A Vtv. 75–81. §-aihoz)
Vhr. 82. §201 (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona: október 1. – július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
c) kukorica: április 15. – november 15.
d) burgonya: április 15. – október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
f) borsó: március 1. – augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben
Vhr. 82/A. §202 (1) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.
(2) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40 %-ot meghaladóan
a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy
b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.
Vhr. 83. §203 (1)204 Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet. (2)205 A Vtv. 75. § (2) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni.
(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.
Vhr. 84. § (1)206 A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kármegelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.
(2)207 A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok felméréséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a vadkárfelmérési eljárással érintett feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.
(3)208 A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.
18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez252
19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez253
I.
MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES FELMÉRÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült …..(károsult)………………………………………………………vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadkárral érintett területek
| a) a …… fekvő……..-val bevetett …… ha … m2 területű ingatlanból ….. ha …… m2 területen, |
| b) a ….. fekvő……..-val bevetett …. ha … m2 területű ingatlanból …… ha …… m2 területen, |
| c) ….. |
2. A szakértő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:
| a) alatti esetben ……………………………… | ……%-ban |
| …………………………………………………………. | ……%-ban |
| vadkár | ……%-ban |
| b) alatti esetben …………………………… | ……%-ban |
| ………………………………………………………… | ……%-ban |
| vadkár | ……%-ban |
| c).…………………………………………………… |
3. A vadkárt ………………………………… vad okozta.
4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:
5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:
6. Mikor következett be a vadkár: ………………………………..
7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: …………….. kódszáma: ………………….
Kelt: ……………………………, ……… év ………………… hó …… napján
………………………………………
szakértő
A felek a jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
Kelt: ……………………………, ……… év ………………… hó …… napján
……………………………………………… képviseletében
………………………………………
aláírás
……………………………………………… képviseletében
………………………………………
aláírás
MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES FELMÉRÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült: …….(károsult)…………………………….. vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. A vadkárral érintett területek
| a) a … dűlőben fekvő … -val bevetett … ha … m2 területű ingatlanból …. ha … m2 területen, |
| b) a ..dűlőben fekvő…-val bevetett .. ha … m2 területű ingatlanból … ha …. m2 területen, |
| c) ….. |
2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár -levonva a termény betakarítási, tisztítási, tárolási és szállítási költségét):
a) alatti esetben …%…… t …… kg, ……… Ft, értéke:
b) alatti esetben …%…… t …… kg, ……… Ft, értéke:
c).………………
Összesen: ……… Ft
3. A szakértő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár)………………. Ft.
Kelt: ……………………………, ……… év ………………… hó …… napján
………………………………………
szakértő
II.
ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES FELMÉRÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült:…………………..(károsult)………………………………… vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:
kódszáma:
2. Erdőgazdálkodó megnevezése:
3. Községhatár megnevezése:
4. Erdőtag száma:
erdőrészlet megnevezése:
területe: ………… ha
5. Az erdősítés eredete
a) természetes mageredetű:
b) természetes sarjeredetű:
c) mesterséges erdőfelújítás:
6. Sikeresen erdősült terület:
7. Elszámolható célállomány típus:
8. Az erdősítés készültségi foka:
9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:
10. A károsítás időpontja:
11. A károsítás mértéke: ………%
12. Károsult redukált terület: ……… ha
(sikeresen erdősült terület ´ károsítási%)
13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:
14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:
Kelt: ……………………………, ……… év ………………… hó …… napján
………………………………………
szakértő
A felek jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
Kelt: ……………………………, ……… év ………………… hó …… napján
……………………………………………… képviseletében
………………………………………
aláírás
……………………………………………… képviseletében
………………………………………
aláírás
III.
ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES FELMÉRÉSE
(Jegyzőkönyv)
Készült: ……….(károsult) …………………………… vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
| 1. Vadgazdálkodó egység megnevezése: |
| kódszáma: |
| 2. Erdőgazdálkodó megnevezése: |
| 3. Községhatár megnevezése: |
| 4. Erdőtag száma: |
| erdőrészlet megnevezése: |
| területe: ha |
| 5. Az erdősítés eredete |
| a) természetes mageredetű: |
| b) természetes sarjeredetű: |
| c) mesterséges erdőfelújítás: |
| 6. Sikeresen erdősült terület: |
| 7. Elszámolható célállomány típus: |
| 8. Az erdősítés készültségi foka: |
| 9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése: |
| 10. A károsítás időpontja: |
| 11. A károsítás mértéke: % |
| 12. Károsult redukált terület: ha |
| (sikeresen erdősült terület x károsítási %) |
| 13. A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke: Ft/ha |
| 14. Az erdőrészletben keletkezett kár értéke: Ft |
| (károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha) |
| 15. A szakértő véleménye szerint az összes kárigény: Ft |
Bízom abban, hogy azok az érintettek, akik munkájuk során csak ritkán lapozgatják a jogszabályokat és az elmúlt időszakban néhány hatályos pont miatt hátrányba kerültek vagy kárt szenvedtek, ennek a kivonatnak a segítségével pontosan megfogalmazhatják módosító- vagy kiegészítő javaslataikat.
Üdvözlettel: Prencsok János