Felhívásomra érkeznek az észrevételek és javaslatok, amelyeket heti rendszerességgel (szándékaim szerint a lehető legkisebb mértékű moderálással – amely elsősorban a stílusra és az esetleges sértő szavakra vonatkozik) megosztom Önökkel –Veletek.

Az ismertetésnek azt a módját választottam, hogy idézem a Vtv. vagy Vhr. azon pontját, amelyre az észrevételek érkeztek és ezeket egymás után nevek nélkül felsorolom, egyenlőre kommentár és a jogszabályba való elhelyezés nélkül.

Észrevételek – javaslatok I. rész

Vtv.79. §²⁷³ (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

1.  (vadászatra jogosult ) Nálunk sok olyan szántó van, amelyik határos az erdővel és állandó vitánk van arról, hogy az út beleszámít – e az 5 méterbe? Az is kérdés, hogy esetleg melyik számít bele, a helyrajzi számos út vagy esetleg a kitaposott út is? Ezt egyértelműen pontosítani kellene a törvényben.
2. (vadászatrajogosult) villanypásztort építettünk az erdő mellé is és ott is kértük az 5 métert, de a gazda nem hagyott ki csak 2 métert. Javasoljuk azt, hogy a törvényben írják meg, hogy mi a helyzet az 5 méterrel, ha villanypásztort vagy drótkerítést építünk az erdő mellé.
3. (földhasználó) Kötelező bevetnünk az 5 méteres sávot, vagy elég az, ha kihagyjuk?  Ezt is bele kellene tenni a törvénybe.
4. (földhasználó) Én bevetettem kukoricával az 5 métert is, de amikor már térdig ért, akkor levágtam. Amíg megvolt, azt is rágták, így kevesebbet károsítottak a belső részekből. A vadászok azt mondták, hogy ez olyan, mintha nem hagytam volna ki az 5 métert. Szerintem pontosabban kellene leírni a törvénybe, hogy mikor teljesítettük ezt a kötelezettségünket.
5. (földhasználó) Akkor is ki kell hagyni az 5 métert, ha alacsony növésű növényt termesztünk az erdő mellett? A törvényből ezt nem lehet kitalálni. Hány  centinél van a meghagyható növény magasságának a határa? Valami magasságot meg kellene adni a törvényben. (van kisebb és nagyobb süldő is)

Vtv.78. §²⁷² (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles

(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

1. (ügyvéd) A (3) pont megfogalmazása szerint pl. 2019. 02. 28-ig a vadászatra jogosult nem teljesítette a vaddisznóra előírt tervszámot, ezért 2019. 03. 01 – 2020. 02. 28-ig  a területén bekövetkezett vadkár teljes egészében őt,  a jogosultat terheli. Itt keletkezett egy joghézag, mert :

Vtv.79. §²⁷³ A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési  kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

Az adott évben (itt 2019-ben)  a vadászatra jogosultnak kell a keletkezett vadkárt megtérítenie, de a földhasználó ebben az időszakban (2019. 03. 01 – 2020. 02. 28) az (1) bekezdés a) – g) pontjaiban foglaltaknak nem tesz eleget, amiért a vadkárt a föld használójának terhére kell figyelembe venni.  

Felmerül a kérdés: ebben az esetben kell-e vadkárt fizetni? Véleményem szerint a Vtv.78.§ (3) bekezdését is és a Vtv.79.§ (3) bekezdését is szükséges lenne kiegészíteni azzal, hogy a leírt esetben 50-50 %-os a kárfelelősség és a vadászatra jogosultnak csak a kárérték 50 %-át kell megtérítenie.

• (vadkár szakértő ) A Vtv. 79.§ (3) bekezdésében leírtak vizsgálatánál (a földhasználó kötelezettségeinek teljesítése) ezt a pontot feltétlen ki kellene egészíteni, hogy a szakértőnek kötelezettsége legyen nyilatkoznia a közreműködés hatékonyságáról és a kirendelőnek figyelembe kellene venni a kárfelmérést végző szakértő véleményét abban a tekintetben, hogy a földhasználó által végzett közreműködés mennyire volt alkalmas a kár megelőzésére vagy csökkentésére (kármegosztás %-a).

A kár megállapítása  Vtv.81.§

(4a)²⁸² A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

1. (földhasználó) Véleményünk szerint egy másik szakértő kirendelésével csak meghosszabbodik a bejelentéstől az arathatóságig eltelt idő. Így  hetek telhetnek el abban az esetben is, még ha mindenki betartja az előírt határidőket. Ne lehessen jegyzői szakaszban még egy szakértőt kirendelni. Ha veszekedős esetről van szó, úgyis bíróság lesz a vége.

• (vadászatra jogosult ) Nem tartjuk jónak azt, hogy újabb szakértőt lehet kirendelni! Inkább olyan szakértők legyenek, akik jól végzik a munkájukat és ne merüljön fel a hozzá nem értésük vagy valamelyik irányban az elfogultságuk! Ráadásul az eltelt napokban még nő is a kár, még többet kell fizetnünk.

• (földhasználó) A hatályos jogszabály szerint egyezség híján újabb szakértőt rendelhet ki a jegyző. Ez a pont több sebből is vérzik.
• Újabb szakértő kirendelése esetén legkevesebb 10 -14 nappal is meghosszabbodhat az aratásig eltelt idő (kirendelés – kárfelmérés – Jegyzőkönyv leadási határideje – felek összehívása egyeztetésre ) és még fenn állhat az egyezség hiánya, amely nagyobb kárérték esetében bírósági keresetet is jelenthet. Sajnos e nélkül is nagyon hosszú a kárigény bejelentésétől az aratásig eltelt idő, még akkor is, ha minden határidőt betartanak! Az eltelt időszakban a termény minősége romolhat, túlérés miatt nőhet a betakarítási veszteség és nőhet a kár mértéke is.
• Az újabb szakértő bevonásával megnő a szakértői díj miatti költség.
•  A jogalkotó ezzel a lehetőséggel „segíteni akar a feleknek” a minél objektívebb szakértői vélemény elkészíttetésével, azonban véleményem szerint ezzel az időhúzással mindkét félnek csak árt.
• A társadalmi szemlére kiadott vadkárfelmérési útmutatókban olvastuk, hogy javasolják benne a megfelelő szaktudással rendelkező szakértők képzésének fontosságát és szükségszerűségét. Ezt tegye kötelezővé a törvény vagy rendelet és akkor  (mert a szubjektív szakértői munkákra sajnos nagyon sok példa van) meg lehet bízni a szakértőkben is. Bíróságon sincs lehetőség másik bíró kijelölésére, ha valamelyik félnek nem tetszik az ítélet – csak fellebbezési lehetőség van -.
• Szintén abban a vadkárfelmérési útmatatóban olvastuk, hogy javasolják egy „minősítő vagy felülvizsgáló bizottság” létrehozását, amely ellenőrizné a szakértőket panasz esetén, vagy akár rendszeres időközönként. Ennek kötelezővé tételét is javasolom a törvénybe vagy rendeletbe.

Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók és kedves olvasóim!

Az I. részben ezeket az észrevételeket osztom meg Önökkel. Várom a további módosítási – hiánypótlási javaslataikat.

Üdvözlettel: Prencsok János