Az I. rész módosítási javaslataira folyamatosan érkeznek hozzászólások, amelyekből idézek néhányat azért, hogy kedvet kapva minél többen nyilvánítsanak véleményt ebben a fontos kérdésben.

Hozzászólások:

V.T.: Én is vadász vagyok és tetszik az a kezdeményezés, hogy tisztázzák az erdő melletti 5 métereket. Társaságunkban sok vita folyik erről a gazdákkal.

D.S.: Úgyse lesz ebből semmi, mert a vezetőknek úgy jó, ahogy van és nem fognak változtatni ezen a törvényen. Azért drukkolok maguknak.

H.K.: Végre valaki, aki nem csak szidja a törvényt, hanem próbál változtatni is rajta és le is írja, hogy hogyan lenne jobb! Én is fogok beírni javaslatokat, mert nekem is van. (egy gazda)

H.I.: Kár a gőzért! A vadkároknál két fél van, a vadászok és a gazdák. Az érvényes törvény jelenleg nagyon a vadászoknak kedvez, jobban, mint a régi. Mindez azért van, mert a törvényt hozók táborában az erősebb emberek a vadászokat képviselik és úgy állnak hozzá, mintha saját maguknak készítenének törvényt. Szerintem a jelenlegi felállással nem nagyon lehet olyan módosításokat végrehajtani, ami (még ha jogos is) nagyobb hátrányba helyezi a vadászokat. Ez az én véleményem. Azért a korábbi bejegyzésekben itt a vadkárinfóban már volt olyan kérdéskör, ami segített nekem a vadkár gondom megoldásában, ezt köszönöm.  

Z.A.: Tetszik ez a próbálkozás és én is terjesztem a vadászok között. Az első részben leírtakkal egyetértek, mert a módosítási javaslataik mind életszerűek és nem egy irodában az asztalnál elképzelt ötletek. Gratulálok! Várom a folytatást.

R.J.:  Megmondom őszintén, hogy szerintem azok, akik tehetnének valamit azért, hogy a vadászati törvény jobb legyen, még el se olvassák ezeket a javaslatokat. Kíváncsi leszek, hogy amikor megkeresik őket a javaslataikkal, hogyan fognak válaszolni. Ha nem Magyarországon élnénk, akkor talán lehetne ilyesmit remélni. Engem az utóbbi évek nagyon kételkedővé, pesszimistává változtattak az ilyesmivel kapcsolatosan. Ennek ellenére sok sikert kívánok azoknak, akik ezt megpróbálják végigcsinálni (a kivétel erősíti a szabályt).

P.V.:  Az indulása óta figyelemmel kísérem az oldal bejegyzéseit. Gratulálok ehhez és biztos vagyok abban, hogy sok vadásznak-gazdának tudott segíteni problémájuk megoldásában már eddig is. Csak így tovább, szükség van erre. Az első részben megjelent javaslatokkal kapcsolatosan a következő észrevételeket teszem:

– Vtv.79. §²⁷³ (1) c) az 5 méternek a pontosítása mindkét félnek jogos igénye véleményem szerint is,

–  Vtv.78. §²⁷² (3) és Vtv.79. §²⁷³ (3) találkozásakor valóban joghézag keletkezne, azonban véleményem szerint a vadászatra jogosultak mindig oda fognak figyelni arra, hogy teljesítsék a kilövési tervet (ha másként nem, akkor az utolsó napokban történő vadelhullásokkal), ezért kicsi a valószínűsége a feltételezésnek (egyik fél sem teljesíti a kötelezettségét), azonban az esetleges néhány eset miatt is kell jogszabály szerinti megoldás.

–  A kár megállapítása  Vtv.81.§ (4a)²⁸²       Szerintem sem szabadna megegyezés hiányában újabb szakértőt kirendelni! A jogszabályokban leírt kárrendezési folyamat enélkül is nagyon hosszú és hátrányosan érinti mindkét felet.

     Javaslatom  Vtv. 81.§  (5) pont

„A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek.”

Az én véleményem is az, hogy  a „haladéktalanul” szó nem megfelelő, mert a szakértő nagyon sok esetben csak  1 hónap elteltével adja le a Jegyzőkönyvet, ami a betakarítás idején nagy gondot és veszteséget jelenthet mindkét fél számára.

Javasolom, hogy a „haladéktalanul” szó helyett a „maximum 3 munkanapon belül” kerüljön a törvénybe.

További jó munkát a vadkárinfónak!   

  Észrevételek – javaslatok II. rész

 Tekintettel arra, hogy a bejegyzésben több hozzászólást is közöltem, ezért ebben a részben  csak egy témát- , mégpedig a gyepekkel kapcsolatos  javaslatokat ismertetem.

Vtv.75. §²⁶⁵ (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.

                    (2) Vadkárnak minősül

  a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a   mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá…

Vhr. 82. §²⁰¹ .(2)         A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a  vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a  gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

A földterületek művelési ág szerint szerepelnek a tulajdon lapokon és a gyepet elkülönítik a szántótól, így a gyepben vad által okozott kárt a törvény nem nevezi „VADKÁRNAK” (Vtv. 75. §) , ezért a kárt a Vtv. 75/A. §-ban megjelölt Ptk. vad által okozott károkkal kapcsolatos jogszabályainak hatáskörébe helyezi, amely a következő:

 Ptk.6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]
(1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az avadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén akárokozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt,a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek avadászterületéről a vad kiváltott.

1. (földhasználó): Békés megyében lakok, itt gazdálkodok. Az utóbbi években egyre több vaddisznó van a környékünkön és azok a gyepekben nagy károkat okoznak a túrásukkal. Eddig a vadászok minden alkalommal elküldtek azzal, hogy a gyepkár az nem vadkár a törvény szerint és azért nem fizetnek kártérítést. Javasolom, hogy a Vhr. 82. § (2) pontba a mezőgazdaságban okozott vadkárok közé kerüljön be a gyep is, mert a gyepgazdálkodás is mezőgazdasági tevékenység.
2. (földhasználó): Állattartással is foglalkozok és ehhez korábban több helyen is vásároltam gyepet. Az utóbbi időben egyre nagyobb károk keletkeznek a gyepek feltúrásával, ahol a disznók biztosan bogarakat keresnek. A vadászatra jogosult nem vesz komolyan, amikor kártérítést kérek a túrásokért, mert azt a feltúrt földet rendbe kell tenni. Az indok amiért nem akarnak fizetni az az, hogy a gyepkár nem is vadkár. Javasolom, hogy a gyepek is kerüljenek be a vadkárok közé (Vhr. 82. § (2) pontba).
3. (vadászatra jogosult): Területünkön elég sok gyepterület van, mivel sok gazda foglalkozik állattartással. A vadászati törvény nem ismeri el vadkárnak a gyepek feltúrását és ezért a kártérítést követelő gazdákkal (elismerjük, hogy a túrásokkal és azok  rendbetételével kárt okoznak a vaddisznók) igen sokat veszekedünk. A helyzet tisztázásához módosítani kellene a Vhr. 82. § (2) pontját azzal, hogy vadkár a telepített gyepekben okozott kártétel is. Szeretnénk a gazdákkal jó kapcsolatot ápolni, de a jelenlegi törvényi szabályozás ezt igen csak megnehezíti.
4. (vadkár szakértő): Véleményem szerint a telepített gyepeket is (gyepgazdálkodás) mezőgazdaságban okozott kárként kellene nevesíteni a Vhr. 82. § (2) pontban. Az ősgyepekben okozott károkat pedig továbbra is a  – Ptk.6:563. § [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]- alapján kellene kezelni.
   
   

Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók és olvasóim!

A II. részben ezeket az észrevételeket osztom meg Önökkel. Várom a további módosítási – hiánypótlási javaslatokat.

Üdvözlettel: Prencsok János