Megköszönöm a Fataj online szaklap-nak, és több zárt csoportnak, hogy a felhívás megjelenése óta figyelemmel kísérik bejegyzéseimet és a maguk módján segítenek abban, hogy minél többen megismerhessék törvénymódosító kezdeményezésünket és ezáltal egyre nagyobb létszámmal kapcsolódhassanak be ebbe a munkába. Talán előbb – utóbb a különböző vadászati – és mezőgazdasági lapok is magukénak fogják érezni ezt a kezdeményezést és oldalaikon helyet adnak módosításokat gyűjtő törekvésünknek.  

Az alábbiakban idézek néhány hozzászólást az eddigi javaslatokkal kapcsolatosan:

Hozzászólások:

V.S.: Az egyik vadásztársam ajánlotta, hogy nézzem meg a vadkárinfó cikkeit és elmondhatom, hogy tetszik és örülünk a kezdeményezésnek. A mi társaságunk a legtöbb esetben jegyző és bíróság nélkül is megegyezik a gazdákkal, de azért vannak a törvényben olyan részek, amik pontosításra szorulnak és így nehezítik a dolgunkat. Az eddigiekben is láttam már olyan módosításra szoruló javaslatot, ami a jelenlegi állapotában nekünk sem tetszik és támogatjuk azok megváltoztatását. Remélem, hogy sikerül a sok jó és jogos javaslatot elfogadtatni a fentiekkel és még közelebb tudunk kerülni a gazdákhoz és a kiegyezésekhez. Sok sikert vadkárinfó!

Sz.P.: A Dunántúlon gazdálkodok. Évek óta csak megszívat a vadásztársaság. Jó lenne már olyan törvényt hozni, ami nem csak ellenünk van. Én nem bízom abban, hogy sikerül ezeket a módosításokat végigvinni, mert többen vannak a vadászok, akiknek jó így ahogy van.  Azért kívánom, hogy sikerüljön, mert nagyon elegünk van a mostani helyzetünkből!

 J.J.: Egyet értek a korábbi észrevételekkel “kár a gőzért” , mivel a módosítások a termőföld tulajdonosokat csak hátrányosan érintik.
Azért az eddigi tapasztalataimat, észrevételeimet leírnám bár nem sok értelmét látom: 
18.§ (4) a) ” a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson.”
Ez már a módosított vtv-ben nem szerepel a termőföld tulajdonos erre nem hivatkozhat, ha a vadásztársaság tagja szeretne lenni.
75.§ (1) “Vadkárnak minősül: az okozott kár öt százalékot meghaladó része”  módosították tíz százalékra.
Konkrétumokat, nevesítve a meghatározásokat:
Erdő tv. 15.§ (6) “A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét” 
Vagyis ennek létesítése 100%-ban a vadásztársaságot terheli. Nevesíteni a tv.-ben.
A bérleti díj (Vagyon értékű jog) nagysága kritikán aluli.  Legalább a egyéb (szántó) bérleti díj fele kellene, hogy legyen.
Természetesen ezek mind elkerülhetők lennének, ha lenne lehetőség arra, hogy a termőföld tulajdonos (illetve közeli hozzátartozója) egybefüggő tulajdonában álló területen saját maga vadászhatna.

J.P.: Vadászó gazda vagyok.  Az indulása óta olvasom a vadkárinfót és nekem nagyon tetszik. Jó azt látni, hogy valahol le is írják, amit gondolnak, nem beszélnek mellé és mindezt segítő szándékkal. Én is ilyen vagyok és most őszintén leírom, hogy mit gondolok erről a módosítás kezdeményezésről: A facebook különböző vadász csoportjaiban (ahol a cikkek megjelennek)  többen vannak, mint a mezőgazdasági és erdészeti csoportok tagjai, de ezekből a vadászokból a 90 % szerintem nem fog észrevételt írni, mert a hozzászólásokban néhány szóval csak jól lehurrogják a gazdákat, másra nem telik. Ebből a csoportból csupán a vadásztársaságok vezetőségétől, vadászmestertől, elnöktől, hivatásos vadásztól és a vadkár kapcsolattartótól mehetnek módosító javaslatok. A gazdák 90 %-a, akik látják és saját bőrükön érzik a problémákat, kinn vannak a földeken és dolgoznak, nincs idejük az interneten lógni és főleg nem törvényt bogarászni, majd levelet írni. Az ő érdekükben a mezőgazdasági ágazatok vezetőinek, falugazdászoknak kellene észrevételeket írni. A vadkárszakértők részéről eddig csak egy hozzászólást olvastam, pedig ők nap, mint nap találkoznak a törvény esetleges hiányosságaival-ellentmondásaival és ezeket meg kell oldaniuk. Úgy gondolom, hogy előbb-utóbb talán ők is bekapcsolódnak ebbe a kezdeményezésbe.

A legnagyobb csalódásom a két kamara miatt van. Tulajdonképpen nekik kellene ezt az ügyet felkarolni, a tagságukat mélyen érintő problémát megoldani és képviselni, és szervezetten előkészíteni a törvény módosítást a különböző rendezvényeken és megjelenő írásokkal. Ezzel kapcsolatosan én még semmit nem láttam és nem hallottam, azt viszont sokszor, hogy a vadkár jogszabályok rendben vannak és a vadkár felmérési útmutatók kiadása után minden megoldódik. Szerintem nem. Most csak ennyit szerettem volna elmondani, de küldök javaslatokat is. Sok sikert vadkárinfó!

U.Á.: Nyugdíjas vadászati vezető vagyok. Szerintem az esetlegesen összegyűjtött módosító javaslatokat úgysem fogják ott fenn engedélyezni és megvalósítani. A szívemben továbbra is vadászpárti vagyok. Azért meg lehet próbálni.

Z.A.: Gratulálok a kezdeményezéshez, csak hiányolom az erdőkárokkal kapcsolatos módosító javaslatokat. Az eddig olvasott javaslatokkal én is egyetértek. Kívánom, hogy érjék el céljukat és a jövő évben pótolják azokat a jogszabályokat, amelyek javításra szorulnak.   

Észrevételek – javaslatok III. rész

Annak ellenére, hogy én személy szerint nagyon ellene vagyok az erdőben létesítendő tartós kerítéseknek, sajnos el kell fogadnom, hogy a jelenlegi vadlétszám mellett az újraerdősítés csak kerítésekkel biztosítható. Nagyon bízom abban, hogy még megélem azt az időt, amikor a vadlétszám lecsökken az adott erdő vadeltartó képességéig úgy, hogy a meglévő kerítések sorra lebontásra kerülnek, újakat nem építenek és a mostani időben a lakott területekre és a mezőgazdasági területekre egyre jobban kiszoruló vad (táplálék, búvóhely hiánya)újra visszatérhet hazájába az erdőbe.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

Az erdészeti létesítmény

15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó…

(6)Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

(földhasználó-erdőgazda): Erdő tv. 15.§ (6) “A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét” 
Vagyis ennek létesítése 100%-ban a vadásztársaságot terheli.Nevesíteni a tv.-ben.

(erdőgazda): Erdőgazda vagyok és az erdőmben kerítés nélkül erdőt felhozni nem lehet. Az erdőtörvény leírja, hogy a vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, de ebből a legtöbb helyen nem tudják, hogy ki viselje a kerítés építés költségét. Állandó harcban vagyunk a vadásztársasággal, mert ők nem akarják kifizetni, de még részben sem. Most is bíróság előtt van az egyik kerítésem ügye. Javasolom, hogy az erdőtörvényben egészítsék ki a 15.§ (6) bekezdését azzal, hogy a kerítés építés a vadászara jogosult kötelezettsége legyen ugyan úgy, mint a mezőgazdaságban a villanypásztor építése. Egyébként örülök a vadkárinfó cikkeinek.

(vadászatra jogosult): Területünkön 64 % erdő van, így sok problémánk van az erdőgazdákkal az erdővédelmi kerítések miatt. Javasolnánk, hogy pontosítsák az erdőtörvényben, hogy kinek a költségére lehet erdei tartós kerítést létesíteni (Etv. 15.§ (6).

(vadászatra jogosult): Vitánk van a gazdával, mert egy erdő –szántó találkozásánál vadhálós kerítést akar építeni, amely 1,5 km hosszú és itt az erdőben lesz tarvágás is. Tisztázni kellene azt, hogy ez a kerítés ebben az esetben tartós vadkárelhárító kerítés, vagy erdővédelmi kerítés. A meglévő törvényekből (Vtv. 29.§ (4) és Etv. 15.§ (6) ez nem derül ki. Ki kellene egészíteni a törvény ide vonatkozó pontjait ezzel a kitétellel. Köszönöm a lehetőséget és továbbra is figyelemmel kísérem a bejegyzéseket.

Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók és olvasóim!

A  III. részben ezeket az észrevételeket osztom meg Önökkel. Várom a további módosítási – hiánypótlási javaslatokat.

Üdvözlettel: Prencsok János