Üdvözlöm a vadkarinfo.hu olvasóit, követőit. Az alábbiakban idézek néhány hozzászólást az eddigi javaslatokkal kapcsolatosan:
Hozzászólások:
V.S. (erdőgazda): Örömmel olvastam itt a III. részben, hogy az erdőkárokkal kapcsolatos jogszabályokkal is foglalkozik a vadkárinfó. Köszönöm az erdőgazdák nevében.
H.Z. (vadászatra jogosult): Az építendő kerítések költsége szerintem nem minket vadászokat kell, hogy terheljen, hanem az erdőtulajdonost, mert a kerítés az Ő érdeke, és ez mellett még a kerítések elveszik a táplálkozási lehetőséget is a vadtól és a megszokott váltóik is megváltoznak. Örülök, hogy valaki foglakozik a vadkáros gondjainkkal. Köszönjük vadkárinfó!
R.T. (erdőgazda): Sajnos bírósági perem van a vadászokkal, mivel nem akarják a megépített erdővédelmi kerítésemet kifizetni. Most már úgy néz ki, hogy én fogom megnyerni, ezért más erdőgazdát is arra bíztatok, hogy harcoljon a kerítés költségéhez való hozzájárulásért a vadásztársasággal. Megírom majd az ítéletet.
G.S. (vadkárszakértő): Szerintem mindenki (erdőgazda, vadászatra jogosult és szakértő is ) örülne a törvény pontosításának az erdővédelmi kerítés építése tárgykörben és sok bírósági per is elkerülhető lenne. Kezdem várni a vadkárinfó bejegyzéseit, mivel “jó pap is holtig tanul”. Folytassa szakértő kolléga!
P.F. (vadász): A vadásztársaságunk jó kapcsolatban van az erdőbirtokossággal és többek között azokat a kerítéseket, amelyekre már nincs szükség az erdőben (sajnos sok kerítés van nálunk) mi bontjuk le társadalmi munkában. Ők a magaslesekhez és etetőkhöz adnak faanyagot és előzetes egyeztetés után helyezzük ki azokat. Csak ajánlani tudom az együttműködést (persze ehhez „olyan” partnerek is kellenek). Jó vadászatot!
Észrevételek – javaslatok IV. rész
Ezen a héten újra az erdőkárokkal kapcsolatos módosítási javaslatokból idézek, mert ebből a körből érkezett a legtöbb észrevétel.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
Az erdészeti létesítmény
15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó…
(6)Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.
Tartós erdővédelmi kerítés.
Etv. 4. § (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható.
(3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.
A.J. (erdőgazda): Nekem,mint erdőbirtokosságban lévő erdőgazdának is problémát jelent a „rendes erdőgazdálkodás körének” meghatározása. Sajnos ennek deffinálásával sehol nem találkoztam és jó lenne, ha ez valahol, például az Etv –ben le lenne írva, például az Etv. (2) pontjának folytatásaként.
Magasles egy fiatalos mellett (Fotó: zaol.hu).A
Vhr. 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.
A vadászatra jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai *
Vhr.34. § (1) * A vadászatra jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.
(3) * A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.
Cs.B.A. (földhasználó-erdőgazda): Két témában tennék, nem jogszabályszerű, -alakú, ámde mégis koncepcionális javaslatot: (jogi nyelvbe fogalmazza meg az, aki ért hozzá)
1.) Rendes földhasználat
2.) Védőtávolságok
1.) Ma a hazai jogrendben _SEHOL_SINCS_MEGHATÁROZVA_az, hogy mi a rendes földhasználat. Mitől rendes a rendes, meddig rendes, (hogyan lesz rendetlen, rendtelen, vagy hogyan válik azzá?), mikor változik meg a rendes és megváltozás esetén mikortól válik ismét rendessé?
Életszerűen:
Adott egy pl. szántó. Amíg szántják/vetik/aratják rendes a földhasználat.
Beerdősítik. Megváltozik a földhasználat, a tulajdonos egyfajta befektetést gyakorol.
Mikortól válik ismét rendessé a megváltozott földhasználat?
– első kivitel erdészeti hatósági átvezetésétől?
– művelési ág jogerős megváltoztatásától?
– erdősítés befejezésétől?
– revíziótól?
Nagyon nem mindegy és teljes az ún. “ex-lex”állapot.
Még az is lehet, hogy ezt nem Vtv, hanem Ptk. szinten kell kezelni, de kezelni szükséges, …muszáj, …kell.
2.) Korábban volt egy szabályozás, amely korlátozta egyes vadászati berendezések elhelyezésének lehetőségét erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdőrészlet esetén, védőtávolság meghatározással. Ez az 1996-os szabályozással nyomtalanul eltűnt.
Ez – úgy vélem – továbbra is helyén való lenne.
A szóró, az aktív vadföld nem való erdőfelújítás közelébe. A kerítés ezen a gondon sokszor nem segít. A sózót már nem látom problémásnak.
Hozzá kell tenni, hogy egy célszerű szórózás/szóróztatás egy fokozatos erdőfelújításban sem feltétlen az ördögtől való, mert jól alkalmazva segítHET kilőni a vadat és ezáltal lehet vadkárt elhárítani, amíg jól használják és nincs érdemi vadkár. Ámde ehhez a jogosult erdészeti szakszemélyzet kárbejelentése gyakorlatilag vétőjogot kell maga után vonhasson a berendezés fenntartására, hatóságilag rögzített határidővel (pl. két év).
(JESz megállapítja a kárt, erdőfelügyelő ellenőrzi, hatósági intézkedés keretében megszüntetteti a szórót (de ki? az erdőfelügyelő, a vadászati hatóság?), majd amikor minden rendben már melyik hatóság engedélyezi (kell-e hozzá hatóság, vagy csak elég a végrehajtási bírság intézménye, no meg a tiltás elmúlása, elévülése)?
Szóval: szerteágazó a dolog, kellő körültekintést igényel, de ez nem jelenti azt, hogy ne kéne vele foglalkozni.
Barátsággal: CsBA
Nagyvadetető (Fotó: erdőkertvad.hu)
Javaslat a 2. pontra: Vhr. 34. § (3) * A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel, amelyek a felújítandó területtől 200/300 m védőtávolságnál közelebb nem lehetnek.
ui: Kis időm lesz, akkor megfogalmazom a vadászati üzemtervek készítésének szempontjait is, mert ami most megy, az nagyjából a minősíthetetlen kategória.
A Vtv.75. § (2) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása,túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni.
Z.M. (erdőgazda): Olvastuk a szemlére bocsájtott vadkárprotokolt és abban az erdőkárok becslése is szerepelt. Úgy gondolom, hogy az abban lévő számításokhoz a Vtv. 75.§ (2) bekezdésének utolsó mondatát is igazítani kellene, amennyiben az ott bemutatott számítási módok kerülnek elfogadásra és kiadásra.
Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók és olvasóim!
A IV. részben ezeket azészrevételeket osztom meg Önökkel. Várom a további módosítási – hiánypótlásijavaslatokat.
Üdvözlettel: Prencsok János