Kedves olvasóim és követőim! Köszönöm az eddigi sok hozzászólást, megkeresést és észrevételt. Abban a bejegyzésben, ahol a törvény és rendelet módosítási javaslatokat kértem, már leírtam, de most újra megismétlem, hogy a javaslatokra most még nem reagálok, csupán összegyűjtöm azokat és év végén fogjuk megfelelő keretek közé tenni, amelyet a siker reményében eljuttatunk a törvényalkotókhoz.
A mai módosítás tartalmú bejegyzésben eltérek az eddigi gyakorlattól és ezután a következő bejegyzéseknél is ezt fogom követni, ugyanis csak annak a beküldőnek a javaslatát fogom feltenni, amely kifejtésre is kerül. Sok hozzászólás érkezik, mindet nem tudom és nem szeretném közölni (ezt néhányan már szóvá is tették, hiányolták a sajátjukat). A telefonos tanácsadás (egyre többen hívnak) továbbra is működik és így még aznap szívesen válaszolok és adok tanácsot a felvetett probléma megoldásához.
Az e-heti téma a szőlőkben – gyümölcsösökben okozott vadkár.
A kerítések ellenére kárt szenvedett gyümölcsfák.
F.S. (vadász-földhasználó): Én is vadászok, de van gyümölcsösöm is. Szinte minden évben van benne vadkár és nem tudom elfogadni a rendelet alábbi pontjában leírtakat:
Vhr. 82. § (2) A Vtv. 75. § (2) A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
A kárbecslő szakértők (a múlt évben és idén 2 különböző volt, mindegyik máshogy csinálta a számítást) a rendeletre hivatkoznak és csak az elpusztult gyümölcsfák újratelepítésének költségét hajlandók elszámolni. Szerintem sehogy se jó ez, mert például a letört ág, a meghántott vázág és az elfogyasztott – levert termés után is járna kártérítés.
Olvastam a készülő új vadkárbecslési eljárásban, hogy a gyümölcsösökben – szőlőben keletkezett károkat másképpen kell majd elszámolni.
Jó lenne, ha a Vhr. 82.§ (2) bekezdését ennek megfelelően módosítanának.
Nyulak által okozott hántáskár.
A vadkárinfó kiegészítése a beküldött módosító javaslathoz:
Vadkárinfó: A szőlőben és gyümölcsösökben okozott vadkárral kapcsolatos hatályos jogszabályok a következők:
Vhr. 82. § (2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben
Vhr. 84. § (1) A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.
(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok felméréséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a vadkárfelmérési eljárással érintett feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.
(3) A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.
19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez (végleges vadkárbecslési jegyzőkönyv)
A szőlő és gyümölcsös vadkárfelmérési útmutató tervezete – amelyre a hozzászóló hivatkozott – az interneten elérhető volt, de a mai napig még nem került kiadásra.
Vadhálóval bekerített gyümölcsösök.
A gyümölcsösök bekerítése megfelelő minőségű kerítéssel a tulajdonos érdeke és feladata. Néhány újonnan telepített ültetvény telepítési pályázatában lehet feltétel a kerítés építése.
Azokban a szőlőkben és gyümölcsösökben, ahol a tulajdonlapon bejegyzett művelési ág is szőlő és gyümölcsös, a vadkárt a Vtv. és Vhr. alapján kell felmérni és itt figyelembe kell venni minden vadkárral kapcsolatos jogszabályt (pl. a felek vadkármegelőzési kötelezettségei, stb.).A telekkönyvi nyilvántartás a földterületeket két osztályba sorolja. Lehetnek belterületiek és külterületiek. A zártkert kategória, ma már hivatalosan nem használt minősítés, viszont a tulajdoni lapokon ezeket még számos esetben nem írták át, ráadásul a köznyelv is még napi szinten használja. A zártkerti kategóriába sorolt területek voltak, (ill. vannak) a településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és pihenő célú épületek. Ma hivatalosan csak belterületi és külterületi földek léteznek és a “zártkert” a külterülethez tartozik. Amennyiben a gyümölcsös belterületen található vagy zártkert (ami nem a vadászterület része), abban az esetben a vadkár felmérését a Ptk. ide vonatkozó pontjai szerint kell megállapítani. Hasonló az eljárás a gyepterületen lévő gyümölcsös esetében is.
Alma- és körte ültetvény.
(Orosz Zoltán): „Szőlő és gyümölcs – kultúrákban keletkezett mezőgazdasági vadkár tekintetében a földművelésügyi miniszter (2018-ban) a 85/2008.(VII. 5.) FVM rendelettel módosította a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 79/2004.(V. 4.) rendeletet. Ez a környezetvédelmi rendelet az, amely a korábban mezőgazdasági vadkár vonatkozásában is felmerülő problémát egyszerűsítette a seregély, kárókatona és még néhány más madárfaj esetében. Akik korábban sérelmezték és hiányolták a gyümölcsösökben kárt okozó seregély kártételének megakadályozását és annak térítését segítő jogi szabályozást, azok most már elégedettek lehetnek.
Seregélyek a szőlőben.
Azonban engedjék meg hogy, néhány általam problémás kérdéssel foglalkozzak a következő sorokban. Ez a jelenlegi állapot szerint a seregély kártételének megakadályozását segítő szabály, mely által augusztus 1.és október 31. között lehetővé teszi a seregély állományszabályozását, gyérítését, elejtését, riasztását sokan úgy vélik kellő megoldás a problémára. Mégis erre azt kell mondanom, hogy csak rész megoldás. Hisz ha csak arra gondolok, hogy Tokaj-hegyalján október közepétől kezdik el a „nagy szüretet”, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a novemberben szüretelendő szőlőfürtök estében bizony már seregély károkozás elhárítására a vadászatra jogosult esetében nincs „fegyveres” lehetősség. Természetesen augusztus 1. után riasztható, elejthető október 31-ig, amikor is bizony lássuk be, hogy a szőlőterületen azért néhányan valószínű már javában szüretelnek és a szőlőlugasok takarásában itt-ott nem egy-két szőlősgazda is serénykedik – a kártokozó seregélyt megelőzve – az évi szőlőtermés betakarításán. Azt is tudnia kell azért a vadászatra jogosultnak, hogy az adott szőlőterület megvédése csak a szőlőbirtok tulajdonosával kötött megállapodás alapján történhet. Ami lássuk be, ha csak Tokaj-hegyalját nézzük a kb. 5500 ha területével és több ezer parcellájával és tulajdonosával nem egyszerű dolog. De felhívom a vadászatra jogosultak figyelmét azonban arra is, hogy nem árt megismerni az adott szőlőterületet abból a szempontból sem, hogy véletlenül nem védett területen helyezkedik-e el. Amit még ezután be kell tartani a vadászatra jogosultnak az már csak az, hogy az elejtett seregélyek számáról el ne feledkezzen jelentést tenni az illetékes felügyelőség részére az adott vadászidény végén. Lássuk be azért nem is olyan egyszerű. Ennek ellenére ez is valamilyen megoldás, melyhez a következőket fűzném:
Javaslat:– az adott területen, ahol a rendeletben felsorolt madárfajok által okozott kár feltételezhető, vizsgálja meg a vadászatra jogosult, mérje fel, írja össze – vizsgálja meg a károkozás mértékét és annak elhárítási költség arányát, szükségességét: két seregély miatt nem célszerű minden nap kijárni a területre, ott költséghatékonyabb a keletkezett kár megtérítése. Amennyiben káresemény bekövetkezését észleli, kössön megállapodást az adott terület tulajdonosával, az esetleges vadkárelhárításkor történő baleset elkerülése véget, valamint vadkár bekövetkezés idejének, időszakának tisztázása végett – amennyiben megállapodás és kár, valamint kárbejelentés is történt, célszerű azt augusztus 1. és október 31. között rendezni – figyelemmel kísérni azt a szabályt, hogy szőlőben és gyümölcsösben, egész évben bejelenthető vadkár. Valamint, hogy azt a kárt milyen állatfaj okozta – az adott terület, ahol károkozás bekövetkezett természetvédelmi és Natura 2000 terület vonatkozásában megvizsgálni, mert arra a területre az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélye szükséges, ellenkező esetben védett állatfaj elejtése következtében „odaveszhet” a fegyver és vadászengedélyünk.
Hálóval védett gyümölcsöst “támad” a seregély.
További problémák: – a november 1. után bejelentett seregély vadkár megtérítés az előző bekezdésben leírtak ismeretében, felveti annak az érdekes esetnek a tényét, hogy az érintett területen keletkezett kár megtérítését már a környezetvédelmi hatóságtól kell igényelni!? – a szőlőterületek, valamint telepítések milliós értékű beruházások tulajdonos részéről történő megvédése, bekerítés, befedés, lefedése a tulajdonos részéről való, esetleges kötelező kiépítésének létjogosultsága!? – kárérték; a szőlőszemek korai károkozása a későbbi esetleges aszúsodás lehetőségének elmaradása, ismeretében bizonytalan jogvitákat szülhet!? – termésszabályozással 7-9 t/ha termésmennyiségek helyett 2-4 t/ha termésmennyiségek több ezer forintos árak palackonként!? – kármegelőzése és megállapítása céljából, egységes gyakorlat és egységes elv alkalmazására, írott formában!? „ … a leírtakat összegezve ismételten megállapíthatom, hogy az a föld, amelyen mezőgazdálkodást, erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást végeznek, a tevékenységet folytató személyek szoros egymás jószándékú, figyelmeztető, tájékoztató és segítő kapcsolattartása nélkül lehetetlen. ”
Vadkárinfó: A fenti idézet némi pontosítást igényel:
A 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet szerint a seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlő- és gyümölcsültetvényekben, valamint csemegekukorica – táblákon, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken kívül,
c) augusztus 1. és október 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi.
(6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak.”
Tehát a seregélyek okozta károkért a vadászatra jogosult nem tartozik felelősséggel. A seregélyek által okozott károk megtérítését a természetvédelmi hatóságnál kell a Ptk. alapján “megkísérelni”.
A szőlők és gyümölcsösök kárbecslése nem olyan ”egyszerű”, mint a szántóföldi növényeké, azonban a megfelelő szakmai- és jogi ismeretek birtokában a két fél megegyezési szándéka mellett megoldható. Jelenleg még a „gyümölcsszezon” közepén tartunk, ezért bízom abban, hogy a fenti bejegyzés sok földhasználónak és vadászatra jogosult jelenthet segítséget a vadkárügyük rendezésében.
Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók és olvasóim!
A VI. részben ezt a módosító javaslatot osztom meg Önökkel. Várom a további módosítási – hiánypótlási javaslatokat.
Üdvözlettel: Prencsok János