Vajon „ fenn is” megvan-e a vadkár rendezés jelenleg „vérző lábainak gyógyítási” szándéka?

Kedves Olvasóim és Követőim!

A vadkárinfó blogot azért indítottam, hogy a rendelkezésemre álló eszközökkel -, az érintettek észrevételeivel – javaslataival -, a sok évtizedes szakmai tapasztalatommal segíteni tudjak a feleknek a vadkárok rendezésében a vetéstervtől  egészen a vadkár ügy befejezéséig.

A vadkárinfó tevékenységét egy hasonlattal ( egy hasonlat sem jó) próbálom érzékeltetni:

A család sétál az utcán, ahol egy hajléktalan ül és láthatóan várja az adományokat. Megállnak, az apa ad egy ezrest, a középiskolás fiú ad egy marék aprópénzt, az általános iskolás leány oda adja a nála lévő nasit, az óvodás kislány pedig kivesz a zsebéből két szem gyöngyöt és kezébe adja a férfinak. Mindenki akart segíteni …hát a vadkárinfó is ezt szeretné, segíteni valahol az óvodás és az apa lehetőségei között…azzal, amivel tud.

A vadkárt a címoldalon jelképesen egy szarvastehénnel ábrázoltam (hogy a vadnál maradjunk), amely jelenleg a beérkezett hozzászólások – vélemények alapján sajnos négy vérző lábon áll :

  1. A vadkárral kapcsolatos törvények (Vtv., Vhr., Etv. – ez a legfontosabb!).

A vadkárinfó összegyűjtötte azokat az észrevételeket, amelyek az egyes vadkárokkal kapcsolatos jogszabályi pontok (vélemények szerint) módosítását -, pontosítását – vagy törlését igényelnék. A szövegkörnyezetbe helyezett módosításra ajánlott jogszabályok megtalálhatók a vadkárinfó bejegyzéseiben.

A jó és egyértelmű törvény a legfontosabb, mivel a másik három „lábnak” ehhez kell alkalmazkodnia, a felek, a szakértők és a bíróságok ennek megfelelően végzik kötelezettségeiket és hoznak ítéleteket.

Tehát sokak véleménye szerint a jelenlegi törvény vadkárokkal kapcsolatos néhány pontja (az új törvény azért jobb, mint a régebbi volt) módosítást (injekciót)igényelne.

  1. Új vadkárfelmérési útmutató (a Vtv. 1966-tól hivatkozik ennek kötelező használatára, de csak mostanában fogjuk megismerni).

Köztudott, hogy az erdészeti – és mezőgazdasági útmutató tervezeteket a készítőik átadták a Kamaráknak és a Minisztériumnak, társadalmi szemlén mindenki megismerhette, véleményezhette, majd ezt követően év eleje óta folyamatban van ennek végleges formai – és tartalmi összeállítása. Remélhetőleg az anyag még ebben az évben elfogadásra – és kiadásra kerül!?

A vadkárfelmérés szempontjából nélkülözhetetlen egy minden vadkárszakértő által kötelezően alkalmazandó szakmailag megalapozott útmutató megléte, de…

  • hiába van jó útmutató, ha a törvényi környezet nem egyértelmű, kiegészítés-, módosítás-, pótlás és esetleg egy régebbi pont törlése szükséges,
  • hiába van jó törvény, jó felmérési útmutató, ha az eljáró szakértő szakmai felkészültsége nem megfelelő vagy – sajnos sok példa van erre – nem jár el korrekt, objektív módon és ennek elbírálása sem megoldott.

Végezetül megállapítható, hogy az új (sajnos nem volt régi) vadkárfelmérési útmutató megjelenése hamarosan(?) várható (folyamatban van a sérült láb bekötése) és ez segíteni fogja a vadkárfelmérésben mindenki által kötelezően alkalmazandó módszer használatát.

  1. A vadkárfelméréseket végző szakértők.

A felméréseket jelenleg jogszerűen az IM által nyilvántartásba vett igazságügyi szakértők és az Agrárminisztérium kijelölt Intézménye által nyilvántartásba vett ágazati szakértők végezhetik.

El kell mondani, hogy az igazságügyi szakértőknél a jelenlegi kompetencia besorolás, az ágazati szakértőknél pedig a szakértői szakterületi besorolás és nyilvántartás sürgősen megoldandó intézkedéseket igényelne.

Csak egy példa:  

Az az igazságügyi szakértő, aki agrár felsőfokú végzettséggel rendelkezik és vadgazda vagy vadgazdálkodási szakmérnök, folytathat erdei vadkár felmérést. Ugyan ez fordítva is fennáll az erdőmérnök végzettségűeknél is a mezőgazdasági vadkárok felmérésénél. Gondolom az egyértelmű, hogy néhány 10 órás vadgazda mérnöki vagy vadgazdálkodási szakmérnöki képzéskor nem sajátítható el az az elengedhetetlen szakmai tudás, amit a felsőfokú intézményekben szereznek a hallgatók és a vadkárfelmérés igényelne. Ilyen alapok mellett jónak nevezhető-e a jelenleg használatos kompetencia besorolás? Megnyugtató a másik ágazatban szerzett oklevél megléte az általuk készített vadkárfelmérés során? Mindenki válaszoljon tetszése szerint.

Az elkészült vadkárfelmérési útmutatóban olvashattuk, hogy – készítőik szerint – a vadkárbecslőknél elengedhetetlen a szakirányú felsőfokú – és vadgazdálkodási felsőfokú végzettség minimum 5 éves szakmai gyakorlattal.

Tehát a látszat az, hogy a szakértőknél a megnyugtató szakmai háttér megkövetelése, vagy a  „gyógyítási folyamat nyomai” még nem láthatók.

  1. Vadkárszakértők továbbképzése és szakmai felügyelete.
  1. Továbbképzés

A szakmailag elvárható (megkövetelt) végzettséget biztosító vadkárszakértői képzés – továbbképzés jelenleg bizonytalan. Véleményem szerint először törvényben vagy rendeletben kellene előírni a szakértéshez szükséges képesítést, majd ezt követően megnevezni azokat az intézményeket, ahol ez megkapható. Semmiképp sem tartják elfogadhatónak olvasóim azt, hogy megfelelő szakmai felsőfokú végzettség nélkül néhány órás továbbképzéssel mezőgazdasági- vagy erdei vadkárfelmérést végezhessen valaki.  

  • Szakmai felügyelet

A vadkárfelmérést végző szakértők munkáját (mint minden szakterületen) vagy rendszeresen vagy panaszok előfordulása esetén ellenőrizni kellene. Sajnos ennek intézménye jelen pillanatban még nem működik és nem megoldott.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál működik a Fegyelmi Bizottság, amely hivatott lenne a fegyelmi eljárások során megítélni azt, hogy a panaszolt szakértő „bűnös-e”, azonban ez kevés. Miért is? Egy Fegyelmi Tanács 3 főből áll: elnök és két tag, akik közül legtöbb esetben nincs a panaszolt szakterülete szerinti szakértő. Jó esetben megkapja az ügyet egy vizsgálóbiztos, aki véleményezi a panasz tárgyát képező szakvéleményt (vagy cselekményt). A vizsgálatot legalább 3 fős komoly felkészültséggel rendelkező személynek kellene elvégezni, amely napjainkban még nem működik. Tudok a kamarai fegyelmi eljárásban példát arra (folyamatban lévő ügy), hogy egy 2 évvel ezelőtt készült szakértői véleményt a vizsgálóbiztos elfogadhatatlannak tartott, fennáll a hamis szakvéleményadás gyanúja és a panaszolt szakértő nem került felfüggesztésre és még ma is „szakért” és készíti a bíróságokon landoló szakértői véleményeket. Véleményem szerint a Kamara Fegyelmi Bizottsága nem tudja ellátni az általunk kívánt színvonalú szakmai felügyeletet az igazságügyi szakértők tekintetében.

Az ágazati szakértők elleni panasz esetén nem ismert az eljárás menete. Elvileg panaszt lehetne tenni a nyilvántartásba vételt végző Intézménynél, de erre nem nagyon tudunk példát mondani. A szakmai felülvizsgálat itt sem megoldott.

Az elmúlt napokban három olyan olvasóm is megkeresett, akik vadászok is és földhasználók is. Elmondták, hogy a vadászatra jogosultak olyan megkereséseket kaptak, hogy akinek vélt- vagy valós panasza van a vadkár ügyben eljáró szakértővel szemben, küldjék el a panasz tárgyát képező szakértői véleményt a Minisztériumba, a Kamarához és jelöljék meg, hogy panaszként vagy fegyelmi eljárás kezdeményezéseként kezeljék ügyüket. Fegyelmi eljárás kezdeményezése 50 eFt/panasz. Az elmondottak szerint „valami megmozdult”, mert az utóbbi időben nagyon sok helyről lehetett az eljárt szakértők munkája miatt elégedetlen hangot hallani. A vadkárinfó is többek között ezért kérte a feleket a drónnal történt vadkárfelmérésekkel kapcsolatos észrevételek elküldésére. Tehát elkezdődött „valami a szakmai felügyelet terén”, azonban itt nem mindegy, hogy kik, milyen felkészültséggel és időintervallumban, milyen intézmények közreműködésével dolgoznak, mennyi idő telik el az esetlegesen „súlyosan vétkező” szakértők figyelmeztetéséig – kizárásáig (és ki hivatott erre?).

Mindhárom olvasóm egyformán sérelmezte, hogy „és a károsultak hová fordulhatnak, kihez mehetnek a panaszukkal”? A vadkárinfó középen áll és véleményem szerint igazuk is van. Amennyiben megadatott a vadászatra jogosultaknak a panasz küldés lehetősége, ugyan úgy a földhasználókat is megilletné ez a lehetőség.

Véleményem szerint üdvözölni lehet a megindult kezdeményezést, azonban ez még nem megoldása az elvárt szakmai felügyelet létrehozásának és működtetésének.

Tisztelt  Vadászatra jogosultak,  Földhasználók és Olvasóim!

Az Önök (és kicsit az én)  véleményem  szerint összeállított vadkár helyzet értékelést ajánlom az érintetteknek és azoknak az Illetékeseknek, akik akarat esetén segíthetik a gyógyulást és a vadkárügyek minél kisebb fájdalommal járó megoldását.

Üdvözlettel:  Prencsok János