A Vadvilág Megőrzési Intézet (az Országos Vadgazdálkodási Adattár utódja) igazgatójának, dr. Csányi Sándor professzor egyetemi tanárnak a tiszteletére rendezték meg a tegnapi napon a “Szent István Előadást”, a Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a
„Tudományos generációk találkozása” címmel.
Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.
dr. Csányi Sándor professzort egyetemi munkájának elismeréseképpen a Szent István Egyetem Szenátusa, a SZIE Rektorának dr. Palkovics Lászlónak javaslatára a “Szent István Előadás” megtartásának kitüntetésében részesítette 2019-ben.
A kitüntető címhez ezúton is gratulálunk!
Fotó:Balázs Gusztáv
dr. Csányi Sándor életútja, munkássága és kitüntetései:
dr. Csányi Sándor 1983-ban végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Azóta folyamatosan Gödöllőn, a hivatalosan ugyan több különböző néven is hívott, de általa és mások által is csak Vadbiológiának nevezett intézetben dolgozik.
1987-óta lát el vezetői feladatokat. Vezetése alatt a GATE Állattani és Vadbiológiai Intézetének Vadbiológiai Osztálya, önálló, magyar és angol nyelvű alap- és mesterszakért, valamint az Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola Vadbiológia programjáért felelős intézetté vált. Ez a mostani a Vadvilág Megőrzési Intézet melynek jelenleg is igazgatója. Az első vezetői megbízása óta a Vadbiológia számos átalakuláson ment át, de azokból minden esetben megerősödve, szakmai, tudományos és oktatási színvonalát megtartva került ki.
Az eltelt több, mint 30 évben folyamatosan építette be az új kollégákat az Intézet munkaközösségébe. Ennek is köszönhetően ma az intézeten belül okleveles agrármérnökök, biológusok és biológia tanárok, vadgazda mérnökök, agármérnök és vadgazda mérnök mesterképzettséggel rendelkező kollégák végzik oktatási-kutatási tevékenységüket. Témavezetésével eddig heten (hivatalosan 6,5-en) szerezték meg doktori fokozatukat, köztük dr. Heltai Miklós a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi tanár is. Jelenleg két hallgató munkáját irányítja.
Legfontosabb szakmai alkotása az Országos Vadgazdálkodási Adattár koncepciójának kidolgozása és fejlesztése, valamint működésének irányítása, 1993-tól. Csányi Sándor dolgozta ki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996.évi LV-ös törvény által bevezetett háromszintű vadgazdálkodási tervezési rendszert. Ehhez kapcsolódva az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisán alapulva előbb Magyarország vadgazdálkodási tájait és körzeteit, majd a jelenleg érvényben lévő 52 vadgazdálkodási tájegység kijelölését végezte el. Vezetésével, az OVA, valamint az Intézet munkatársai közösen készítették el az 52 vadgazdálkodási tájegység 20 éves, 2017 és 2037 között érvényes üzemtervét.
Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy eddigi pályafutása alatt két nagy nemzetközi konferencia szervezője volt. 1991-ben a Vadbiológusok Nemzetközi Uniója (International Union of Game Biologists) XX. kongresszusának főtitkár-elnöke, majd 1999-ben a II. Nemzetközi Vadgazdálkodási Kongresszus Magyar Szervező Bizottságának elnöke volt. 2019-ben pedig egyhangú szavazás után megbízták a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának XXXII. konferenciájának elnöki feladataival. A konferenciát a Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódva, 2021-ben rendezik majd meg. A konferencia szervezési feladatok mellett többek között a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának magyarországi összekötője 1991-óta; a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyar delegációjának tagja és szakértője 1994-óta; az IUCN European Sustainable Use Specialists Group (ESUSG) tagja és a Committee-ben a Kelet-Európai régió képviselője 1997 és 2007 között.
Munkája a hazai legnagyobb vadgazdálkodási szervezetekben is folyamatos. Így az FM (FVM) Vadászati és Halászati Szakértői Munkacsoport tagja (1994-); Az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Társaság elnökségi tagja 1993-2007; az Országos Magyar Vadászkamara Oktatási Bizottságának tagja 2002-2006; az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagja, majd 2013-tól elnöke; az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület tagja (2013-).
Munkáját számos alkalommal ismerték el különböző kitüntetésekkel:
1988-ban Rektori dicséretben részesült.
1996-ban A földművelésügyi miniszter “Magyar vadgazdálkodásért és vadászati kultúráért” elnevezésű díjának kitüntetettje.
Szintén 1996-ban a Vadászati Kultúrális Egyesület “Szent Hubertus Kereszt”-jének (arany fokozat) kitüntetettje a tudományos népszerűsítő tevékenység elismeréseként.
Széchenyi Professzori Ösztöndíjat 1998 és 2001 között kapott.
1999-ben a MAVAD Vad- és Természetvédelmi Alapítványának emlékplakettjét kapta a vadgazdálkodásért kifejtett munka elismeréseként.
2001-ben az Országos Magyar Vadászati Védegylet “Nimród Emlékérmének” kitüntetettje.
2004-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter “Pro Silva Hungariae” díjának kitüntetettje.
2006-ban a Nemzeti Vadászrend kitüntetettje
2007-ben Doby Géza Díj, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar díja.
2007-ben Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapott.
2009-ben FAOWorld Food Day Medal kitüntettje.
2017-ben Az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége kiemelkedő munkájuk elismeréseként „Vadászkamara aranyérme” kitüntetésben részesítette.
Csányi Sándor szakmai pályafutása alatt két olyan kitüntetést is átvehetett, ami Neki és az általa vezetett Intézeti közösségnek is szólt. Előbb 2008-ban a Nemzetközi Vadvédelmi és Vadászati Tanács (CIC) Marrakech-ben tartott 55. Közgyűlésén a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának VadVilág Megőrzési Intézete az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozásáért és működtetéséért a CIC Edmond Blanc Diplomáját vehette át,
majd 2011-ben a Vadászati Kulturális Egyesület Arany fácán-toll kitüntetését kapta meg a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézete.
dr. Csányi Sándor lassan 40 éve tartó szakmai pályafutása során munkájának minden terén maradandót alkotott, mely az utódoknak is komoly lehetőséget és felelősséget is ad. Eredményeit elismerik volt hallgatói, a tudományos és szakmai élet munkatársai is. Munkatársai büszkék rá, hogy együtt dolgozhatnak vele.
dr. Csányi Sándor a Vadgazdálkodás adatbázisok fejlesztésének nehézségei és a használat szépségei címmel tartotta meg előadását.
Elmondta, hogy munkatársaival negyedszázaddal ezelőtt kezdték meg az Országos Vadgazdálkodási Adattár fejlesztését az akkori Földművelési Minisztérium megbízásából. Az elmúlt években többször átélték új hardverek és szoftverek megjelenését és kihalását, új vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölését, vadászterületek újrarajzolását, vadgazdálkodási tervek számos fajtájának kidolgozását és a megbízó nevének ismétlődő változását. A változások és kihívások közepette jött létre egy olyan adatbázis, ami korábban sosem volt hozzáférhető: 25 év számszerű adatai és térképi információi egy olyan rendszerben, ami más adatbázisokkal is összekapcsolható.
Külön megköszönte a maga- és az Intézet nevében a Minisztériumok Vadgazdálkodási Osztályának eddigi osztályvezetőinek-, az Intézet munkatársainak- és minden olyan személynek a segítségét, akik közreműködtek abban, hogy az Intézet a felsorolt tudományos- és a gyakorlatban hasznosítható kimagasló eredményeket elérhette.
dr. Heltai Miklós, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi tanár a
Vadgazdálkodási adatok felhasználása ragadozó fajok védelme érdekében címmel tartott előadást.
A Magyarországon előforduló 16 emlős ragadozó fajból 7 faj vadászható, 9 pedig törvényi védelmet élvez. Egyetlen vadászható faj esetében sem tapasztalható sem az állomány, sem az elterjedési terület csökkenése, ráadásul az állományváltozások az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján nyomon követhetőek. A védett fajok esetében ugyanakkor pont az adatok hiánya miatt rendszeresen kételyek merülnek fel a védelem hatékonyságával és okaival kapcsolatban. Ki akarna rosszat egy ragadozónak? Legyen minden ragadozó vadászható – mondta dr.Heltai Miklós.
dr. Palkovics László rektor dr. Heltai Miklóst is kitüntetésben részesítette.
A harmadik előadást Schally Gergely okleveles vadgazda mérnök, predoktor, a Vadvilág Megőrzési Intézet tudományos segédmunkatársa tartotta
Térinformatika a vadgazdálkodásban: „Semmi sem állandó, csak a változás maga” címmel.
Az előadáson elhangzott, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattárban több mint negyedszázada áll rendelkezésre a Magyarország teljes területét fedő, mintegy 1.500 db vadgazdálkodási egység határvonalait tartalmazó digitális térkép. A térinformatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a vadászterületek jellemzőiről, a területváltozásokról, valamint a vadállományok térbeli alakulásáról is megbízható és naprakész információkat szolgáltassanak a szakemberek.
Schally Gergelyt is kitüntetésben részesítette dr. Palkovics László rektor.
Az ünnepség második felében dr. Palkovics László rektor az egyetem oktatói és hallgatói közül azoknak, akik ebben az évben munkájukkal kiérdemelték, átadta a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat, a Grassalkovich ösztöndíjat és a Dimény Imre ösztöndíjat.
Az ünnepség pezsgős pohárköszöntővel ért véget.
Fotó: Balázs Gusztáv
A vadkárinfó köszönetet mond dr. Heltai Miklósnak az életút ismertetésében-, a szie.hu –nak az előadások rövid tartalmának ismertetésében- és Balázs Gusztávnak a fotók átadásával nyújtott segítségért.
Üdvözlettel: Prencsok János