A Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Vadkárszakértők által vadkárinfóhoz küldött Vtv., Vhr. és Evt. törvény módosító javaslatainak összefoglalása…

Vtr. 75/A. §

(3) A vad által okozott károk, így a belterületi vadkárok és a vad – gépjármű ütközések során keletkezett károk felmérésére a vadászati hatóság által készített szakértői névjegyzékből  a települési önkormányzat jegyzője rendelhet ki szakértőt. A gépjármű-vad ütközéseknél a kirendelt vadkárszakértő társszakértőket és eseti szakértőket is bevonhat a szakértői vélemény elkészítéséhez.

Vtv.79. §  

(1)  A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles:

c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

Az erdő mellett lévő helyrajzi számos út beleszámít az 5 méterbe. Amennyiben tartós kerítést vagy villanypásztort telepítenek az erdő határára, abban az esetben nem kell kihagyni az 5 m-es sávot. Az 5 méteres sávot nem kötelező bevetni. Amennyiben 50 cm-nél alacsonyabb növésű vetemény kerül termesztésre az  erdő mellett, abban az esetben  nem kell kihagyni az 5 métert.

 (3) a) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési  kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak egyikének sem tesz eleget, ugyanakkor a vadászatra jogosult pedig az előző évi jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesítette, akkor az adott évben a bekövetkezett vadkárt a föld használójánál és a vadászatra jogosultnál 50-50 %-os arányban kell figyelembe venni.

(3) b) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a – g) pontjaiban foglaltak szerint egyiknek sem tesz eleget, az eljárás során vizsgált  vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

Vhr. 82. § .

(2)  A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a  vad táplálkozása,taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a  telepített   gyepben, a  gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás…

Vtv.81. §

(3) „A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki,” miután a szakértői díjat a károsult befizette a Kirendelőnél. A szakértői díj 50 %-át a vadászatra jogosult az eljárás végén a károsultnak megtéríti. A szakértőnek az eljárás során meg kell állapítania a felek kárfelelősségének arányát is.

vagy:

Vhr. 83. §

(3) „A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsájtja. ”A szakértői díjat a károsultnak az eljárás megkezdése előtt be kell fizetnie a Kirendelőnél, amely összegnek az 50 %-át vadászatra jogosult az eljárás végén a károsultnak megtéríti.

Vhr. 84. § (1) A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint kár százalékban (%) megállapítani azt, hogy a károsult és a vadászatra jogosult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon és arányban tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

Vhr. 34. §  (3)  A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel,  amelyek a felújítandó területtől 200 m védőtávolságnál közelebb nem lehetnek. 

Vhr. 83. §

(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú mezőgazdasági, kertészeti vagy erdészeti és vadgazdálkodási szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság  évente március 01-ig állítja össze és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsájtja.

Vtv.75. §

(1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.

(2) Vadkárnak minősül

a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá

b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár.

(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

(4) A földhasználó a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére minden év 01. 31-ig ..…Ft/ha  természetes önfenntartási érték vadászatra jogosultnak történő befizetésével járul hozzá.

(Az eddigi 10 %-os kötelezettség helyett.)

Vtv.81. §

(5) A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet 5 napon belül átadni a jegyzőnek. A jegyző a vadkárfelmérési jegyzőkönyv átvételét követő 3 napon belül a jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

(6) Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget 3 napon belül határozatba foglalja és jóváhagyja.

(7) Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást 3 napon belül megszünteti.

Vtv.81/B. §

(1) A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre.

(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év  március 01. napjáig biztosítja.

(3) A vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év március 15-ig megküldi.

(7) A jogosultnak az év közben megtartott hatósági ellenőrzés során a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének alapot csökkentő kifizetéseit igazolnia kell.

Vhr. 82. § 

(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás – és a keletkezett terméskiesés mértékének arányában kell meghatározni. A gyümölcsösök bekerítése megfelelő minőségű kerítéssel a tulajdonos feladata.

Vhr. 34. §  (3)  A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel, amelyek a felújítandó területtől 200 m védőtávolságnál közelebb nem lehetnek. 

Evt. 15. §

 (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó…

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ahol „rendes erdőgazdálkodás” az üzemtervben előírt módon történő erdőfelújítás végrehajtása. A vadkárelhárító kerítés létesítése az erdőgazdával történt egyeztetés után a vadászatra jogosult kötelezettsége, az üzemeltetést közösen kell végezni.

Prencsok János (vadkarinfo.hu)

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.