Kedves Olvasóim és Követőim!
A hozzám küldött törvénymódosítási javaslatok összegyűjtése és elkészítése után folytatom a tanácsokért vadkárinfóhoz forduló gazdák- és vadászok kérdéseire a válaszadásokat. Az elmúlt hetekben hozzászólásaikban többen írták (főleg gazdák, de vadászok is), hogy tavasszal az őszi vetések előzetes vadkárfelmérései során már nem tudták megállapítani és bizonyítani azt, hogy milyen volt a vetés a túrási – taposási vadkárok előtt, az esetleges hiányok-foltok vadkárok vagy technológiai-, esetleg kelési hiba következményei.
Az őszi gabonákat keléstől egészen tavaszig a kérődző nagyvadfajok legelhetik (a legelés termésátlagot befolyásoló hatásáról tudományos kísérletek eredményei még nem állnak rendelkezésre -lsd. juhokkal legeltetés !?). Jelentős lehet a gímszarvasnak a puha talajon okozott taposási kára és a vaddisznó túrási kára, ahol a túráskár szinte minden esetben az előző évi kukoricából a földben maradó szemekre-csövekre irányul. (Megjegyzés: amennyiben vadkárveszélyes táblában kukorica után nem őszi vetésű növény kerül a földbe, ajánlatos a tarlót minél tovább meghagyni, hogy a vad a felszínen szedje össze a földre került szemeket és ne legyen ott ezért a következő tavasszal jelentős túráskár.)
Ahol csak minimális esélye is van az esetleges vadkárosításnak, ott ajánlatos elvégezni a teljes kelés utáni állapotfelmérést, a hektáronkénti tőszám megállapítását. Ehhez nem feltétlenül szükséges szakértőt hívni, elégséges lehet a két fél egy – egy képviselőjének a jelenléte. A tábláról fényképfelvételeket kell készíteni és a felmérés eredményéről Jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mindkét fél aláír. Amennyiben valamelyik fél nem elégszik meg a közös felméréssel, akkor szakértőt kell hívni, de nem szükséges a Jegyzőt bevonni az állapotfelmérésbe (ahol háborús viszonyok vannak, ott tanácsos jegyzői eljárásban szakértőt kirendeltetni előzetes kárfelvételhez).
Nagyon szép repce tábla fejlett és szinte hiánytalan tőszámmal. A hektáronkénti tőszám megállapítása 1 x 1 m-es keret segítségével történhet.
Tőszámlálás 1 m2-es keret segítségével. A mintaterületeket pl. szisztematikus módszerrel lehet kijelölni (előre meghatározott irány és távolság).
Novemberi állapotfelvétel és márciusi előzetes kárfelvétel. A képek magukért beszélnek. A vadkár miatt a márciusi tőszám 6.400 tő / ha volt, ezért a tábla kitárcsázásra került (fagykár nem volt).
Volt rá példa, hogy olyan táblában kezdődött a szarvasok kártétele, ahol eddig még soha nem fordult elő sem szarvas, sem vadkár. A károsítást a gazda főleg hó borításkor észlelheti (a gazda nem jár ki naponta, főleg akkor, amikor abban a táblában még soha nem volt vadkár, ezért 1-2 hét alatt a nagyszámú szarvas igen jelentős károkat okozhat). Ilyen esetben jobb, ha a hó lesöprésével megtisztított mintaterületen számoljuk a tőszámot, mert erős károsítás esetén a tavaszi előzetes becsléskor már nagyon nagy tőszámhiány is lehet, így nem lesz elfogadható etalon értékünk.
A gabona vetésekben is keret- vagy 1 m-es mérőeszköz segítségével végezhetjük a tőszámlálást.
Tavasszal az előzetes taposási- és rágáskárok felvétele során kár lehet az őszi (tél eleji) tőszám és a tavaszi tőszám különbözete (amennyiben nem volt más kár, pl. fagykár), valamint a mintaterületben talált károsított tövek mennyisége. A kár mértékét %-ban vagy(és) ha-ban állapíthatjuk meg, amely alapadatul szolgál a végleges kárfelmérésnél.
Tisztelt Földhasználók és Vadászatra jogosultak!
Hamarosan leesik az első hó és ahol még nem végezték el az állapotfelmérést és kárveszélyes helyen vannak az őszi vetésű növények, a konfliktusok elkerülése érdekében minél gyorsabban rögzíteni ajánlatos a jelenlegi állapotot.
Üdvözlettel: Prencsok János