Szeretettel köszöntöm a vadkárinfó Olvasóit és Követőit az új év alkalmából!
A 2020-as év első bejegyzése a hamarosan beadandó vadgazdálkodási jelentéssel-, abból is a vadlétszám becsléssel kapcsolatos. Ez a téma már vadgazdálkodás kategória, azonban a vadkárok alapvető és legnagyobb problémáját a vadlétszámban kereshetjük a sok más egyéb befolyásoló tényező mellett. Mennyi a megfelelő vadlétszám? Sajnos ezt számokkal nem tudjuk kifejezni, annál inkább a jelenségekkel.
A vad élőhelye az erdő és amikor eltartható vadlétszámról beszélünk, mindig ezt kell kiindulási alapnak tekintenünk.
A jelenlegi jogszabályi kényszer miatt annyi a vadászterület (és itt sok ezer hektárban kell gondolkodnunk) elviselhető vadlétszáma, amennyinek a következményeit (erdő talajának fizikai romlása, erdei- mezőgazdasági vadkárok, vad által okozott károk, szociális ellenállás, stb.) a vadászatra jogosult viselni tudja. Az eltartható vadlétszámot lehet különböző kiegészítésekkel növelni, például vadföldekkel, etetőkkel, stb., de nem a végtelenségig. Sajnos a nyílt erdőkből egyre nagyobb részt vesznek el az ideiglenes- és tartós kerítésekkel védett területek.
Erdővédelmi kerítések
Egy szűkebb (ezer hektár) erdő területen az aktuális vadkár mértéke a vadlétszámon kívül még több tényezőtől is függ. A teljesség igénye nélkül: az állomány kora, fafaj, kitettség, az ott található vadföld, etető, szóró, itató-dagonya, a lakott terület távolsága, az erdőrészek zavartsága, vadászatra való feltártság – nyiladékok, magaslesek -, az adott év makktermése, a bekerített és elzárt területek nagysága – elhelyezkedése, a táplálkozási lehetőséget nyújtó mezőgazdasági területek távolsága (több km-t is megtehetnek éjszakánként),stb.
Erdőkár felmérés
Egy szűkebb (ezer hektár) mezőgazdasági művelésű területen az aktuális vadkár mértéke a vadlétszámon kívül a teljesség igénye nélkül függhet: van-e kerítés az erdő mellett, az évszaktól, a növényi kultúrától – gabona, kapás, pillangós, stb. – azok időben mikor érnek és milyen elhelyezkedésben találhatók a területen, vannak-e bekerített táblák és azok nagysága (összes területe), a földhasználó- és vadászatra jogosult közötti kapcsolat és a felek milyen vadkárelhárító tevékenységet folytatnak, a felek hozzáállása a vadkár kérdéséhez, stb.
Mezőgazdasági vadkár
A felsoroltakból is látható, hogy egy adott évben a vadkárok mértéke a vadlétszámon kívül még nagyon sok tényezőtől függ, ezért nem lehet „mindent a túltartott állomány nyakába varrni”, ennek ellenére mégis a vadlétszám a legfontosabb tényező.
A vadkárokon kívül sajnos egyre nagyobb gondot okoznak a belterületeken megjelenő és ott megfelelő életkörülményeket találó (élelem, víz, búvóhely, elviselhető zavartság, stb.) vaddisznók és más fajok is. Véleményem szerint ez azért mutat növekvő tendenciát, mert az erdőkből (elsősorban a rohamosan nagy területeket jelentő erdővédelmi kerítések miatt) évek óta egyre jobban kiszorul a vad (amelynek száma nem csökken) a mezőgazdasági területekre, ahol szintén a sokasodó kerítések miatt már nem jut elegendő élelemhez, így kénytelen a lakott területeken is élelmet és búvóhelyet keresni. Az elhanyagolt ingatlanok ebben nagy szerepet játszanak, azonban nem ez a fő ok, hanem az élelem keresés.
Sajnálatos módon szinte heti rendszerességgel megjelennek a médiákban a Káli-medencében és több városban a lakott területeken félelmet- és károkat okozó vaddisznókról szóló tudósítások.
Belterületen megjelenő és károsító vaddisznók és szarvasok
A fentiekből is látható, hogy a vadlétszám nagyon befolyásolhatja a vadkárok nagyságát és a belterületeken egyre nagyobb számban megjelenő vad mennyiségét.
Hazánkban a vadászatra jogosultak köre elég változatos, így vannak olyan jogosultak is, ahol a„vadgazdálkodás” költségei nem jelentenek gondot. Ezek a jogosultak könnyedén kifizetik a nagy vadlétszám miatti kötelezettségeket. Sajnos a legtöbb „átlagos” vadászatra jogosult létét és ezzel együtt gazdálkodásának lehetőségét az ott található vadlétszám döntően befolyásolja. Mi lehet a feladatuk és céljuk ezeknek az „átlagos” vadászatra jogosultaknak?
A legfontosabbak:
Sajnos a vadászatra jogosultak többsége nagyon „bezárkózott”, nem enged betekintést a lapjaiba és nem ad lehetőséget a terület nélküli vadászoknak elsősorban a kilövésekkel és a vadkárelhárító vadászatokkal. Bátrabban lehetne magasabb vadlétszámot is jelenteni, ha ott lenne mögötte az ezt a létszámot kilövő-teljesítő „külső sportvadászok” létszámcsökkentő vadászati tevékenysége.
Azt mindenki tudja, (lent is és fenn is), hogy országos szinten túltartott vadállomány van. Ezt igazolják a különböző szakmai statisztikai kimutatások, az ebből eredő következmények (vadkárok, belterületi megjelenések, stb.) és ezt csak az nem ismeri el, aki valamilyen érdeke miatt (függőség, anyagi, stb.) nem akarja elismerni. Magyarországon mennyi az eltartható vadlétszám? Mennyi van most? Sajnos ez a becslési adatok megbízhatatlansága miatt csak „költői” kérdés marad. Országos viszonylatban is biztos, hogy változó… Meg kell jegyezni, hogy az „átlagos vadászatra jogosultaknak” abban az esetben, ha a valós vadkárokat ki kellene fizetniük, 1-2 éven belül fizetésképtelenné válnának. Jelenleg még különböző módszerekkel sokan „kibújnak” a vadkártérítések kötelezettségéből, de sokáig így „gazdálkodni” nem lehet. A felsőbb szakmai vezetés törekvése a vadkárfelmérési útmutatók kiadásával-, a vadkárszakértők tervezett kötelező képzésével, majd ellenőrzésével- el fogja érni azt, hogy az (objektíven) megállapított vadkárok már nagyon valóság közeliek lesznek.
Az OMVK az elmúlt évben egy szakmai fórumon elmondta, hogy elismerik, több a vad a megengedhetőnél és ezért lépéseket fognak tenni a vadlétszám csökkentéséért. Volt első lépés? Erről nincs információnk.
Az agrártárca a médiában napokban megjelent tudósítás szerint sürgős lépéseket tesz az erdőben élő szarvasállomány csökkentésére. Várjuk ezeket a lépéseket!
Véleményem szerint a (szükséges) vadlétszám csökkentést a jelenlegi helyzetben (hatósági irányítási-,vadgazdálkodási – jogszabályi- és gazdasági) csak a vadászatra jogosultakra előírt kötelezettségekkel megoldani nem lehet.
A jelenlegi vadlétszám elviselhető mértékűre való csökkentése csak a Minisztérium, a két Kamara, a vadászatra jogosultak és az erdőgazdák-földhasználók együttes részvételével valósítható meg. Ezt „akarat esetén” fokozottan, több év alatt és megfelelően előkészített tervek – szakmai előírások mentén tudjuk nagy hibák és sérelmek elkövetése nélkül megvalósítani. Figyelem! Már most is nagy késésben vagyunk!
Az előzőekben már írtam, hogy a probléma gyökere az erdőben található (a túltartott vadállomány).
Egyre kevesebb az élettér az erdőben lévő vadnak
Itt kellene kezdeni, de ki teszi meg az első lépést?
Csupán egy javaslat az első lépésre: a hatóság az erdővédelmi kerítések megépítésének leállításával úgy, hogy először csak a lebontott kerítések mértékének megfelelő új kerítés építésének engedélyezésével, majd fokozatosan az átadások-beléptetések arányában történő kerítés bontások előírásával. Ennek ellenőrzése a szakhatóság feladata lehet. Így fokozatosan nőhet az erdő vadtűrő- és vadeltartó képessége. Mindezzel egy időben a vadászatra jogosultak megemelt (az elmúlt évihez képest) kilövéseket folytatnának. Ily módon, amikor egy időben nő az élettér és a megemelt kilövésekkel csökken a vadlétszám, egymással szemben közeledve sokkal rövidebb idő kell a találkozáshoz, az elviselhető vagy kívánatos vadlétszám eléréséhez. A Kamarák eközben a maguk eszközeivel segíthetik a két felet például a vadkárokkal kapcsolatos problémák megoldásában, megegyezések elérésében.
Kerítés bontás
A vadkárbecslések ideje igazából nem csak a január-február hónapok lennének, mert pl. a gímszarvasoknál az agancskeresők egy-egy rudlit akár a 3. szomszédos Vt. területére is átzavarhatnak ilyenkor.
Vonuló szarvasrudli (Takács Ferenc felvétele)
Sokkal pontosabb létszámot kaphatunk pl. a szarvas állományról a bőgés idején. Igen sok és változatos vadlétszám becslési módszer ismert és sok vadászterületen történnek is ezekkel becslések. Fogadjuk el, hogy a hivatásos vadászok (akiknek nem kell a család eltartásához még 1-2 mellékállásban dolgozni) egész évben megközelítő pontossággal ismerik a területükön található vad mennyiségét…azonban, amint a nyitó kép is súgja, nem mindig az kerül a jelentésbe. Nagyon megbízhatóak pl. a nappali lerepüléses helikopteres- vagy drónos-, az éjszakai infrás vadlétszám becslések, csak ki meri vagy akarja annak eredményét ma publikálni, netán a jelentésbe beírni? Itt elsősorban a különböző okok miatti akarat hiányzik! Bízom abban, hogy annak is eljön az ideje!
Ezt a bejegyzést annak érdekében készítettem, hogy ezzel is gondolatokat ébresszek és mielőbbi cselekvéseket (első lépések megtétele) indukáljak mindazoknál lenn és fenn is, akik felelősek a vadászokért – földhasználókért és természetesen a rájuk bízott vadállományért.
Az előző bejegyzésemben történt kérésemnek megfelelően érkeznek a vadkárbecslést végzőkkel kapcsolatos észrevételek és panaszok, amelyeket összegezés után, a megfelelő helyekre továbbítani fogok.
Üdvözlettel: Prencsok János (vadkárinfó)