Tisztelt  Vadászatra jogosultak,  Földhasználók és Olvasóim!

Március közepe van és itt az ideje az előzetes vadkárfelméréseknek. Az utóbbi évekhez képest aránylag enyhe telünk volt és a nappali hőmérséklet is magasabb a korábbi márciusi átlagoknál, ezért az őszi vetésű növényeink fejlődése-növekedése nagyon gyorsan megindul. El kell kezdeni a vadkárfelméréseket a szántókon, erdőkben és gyümölcsösökben egyaránt. Néhány hét késés több esetben is már azt okozta, hogy a kárképeket (elhalt növényi maradványokat, nyomokat, stb.) az eső és a dúsuló növényzet miatt nem- vagy nehezen lehetett már fellelni.

Az alábbiakban fényképek  illusztrálásával leírok néhány tapasztalati jó tanácsot a felmérésben résztvevő feleknek:

Őszi vetésű gabonák:

Szinte “nullára” lerágott és letaposott őszi búza vetés. Ezt a táblát újra kellett vetni. Alatta egy nagyon rögös magágyba vetett búza, itt a vad is rövid keresgélés után inkább keresztülmegy a táblán, komoly váltót hagyva maga után.   

Őszi búza vetés (volt). A tábla körül magaslesek is álltak, mégis ilyen mértékű túráskár keletkezett…ha itt nem lehet meglőni a disznót, akkor hol?

Egy „nem jó” és egy „jó” gazda gondosságával vetett és kezelt búzatábla.  Milyen vadkárt is keresünk a felső képen látható vetésben?

Repce:

Egy búzatábla szélén üzemeltetett „automata szóró berendezés”. Ki csodálkozik azon,  hogy itt az alsó képen látható mértékű rágási- és taposási kár keletkezett?

A képeken látható búza- és repceveteményben vadkárt jelentett a földhasználó. A búza tábla „károkozójáról” a hivatásos vadász fényképet készített, a repcevetésben pedig a károkozók hagytak a lábnyomon kívül „egyéb” ismertető jeleket.

Egy repce tábla októberben és a következő év februárjában. Ezért kell állapotfelvételt végezni az őszi vetések után!

Mintaterület értékelése egy agyonrágott és agyontaposott táblában. Az alsó képen egy vad által megkímélt repce tábla látható (valószínű a falu közelsége miatt nem történt károsítás).

Nagyon fontos az előzetes kárfelmérés időpontjának megválasztása. A felső képen 03. 23-án még jól láthatóak a rágás miatt elpusztult növények, az alsó képen egy hónap múlva 04. 23-án már a jól kifejlett és sok kárképet (elhalt növényt és vadnyomokat)  eltakaró repcét láthatjuk.

Gyepek:

Az ősgyepekben (felső kép) vad által okozott károkat (túrás- és rágáskár) a Ptk. szerint-, a telepített gyepekben (alsó kép) keletkezett vadkárokat pedig a Vtr. szerint kell felmérni.

Kukorica:

Felhívom a földhasználók figyelmét arra, hogy a tervezett kukorica vetésterületekről időben tájékoztassák a vadászatra jogosultakat,  hogy azok megfelelően fel tudjanak készülni a vetések idején a nagyon fokozott 2-3 hétig tartó vadkárelhárító tevékenységre. Saját eddigi tapasztalatom és véleményem az, hogy eredményes elhárítási módszer csak a táblák éjszakai őrzése és vadászata lehet.

Gyümölcsösök:

A télen és kora tavasszal a vad által okozott károkat is ezekben a hetekben kell felmérni. A felső képen szarvasok által okozott kár látható (ez ellen csak a kerítés nyújthat megfelelő védelmet). Az alsó képen látható, hogy a jól felhelyezett és „elégséges magasságú” egyedi védőeszközökkel meg lehet előzni az őz- és nyulak által okozott kéreghántási károkat.

Erdőkárok:

Tölgyesek- cseresek csúcshajtásának rágáskárai és a makkvetés makkjainak kitúrása-elfogyasztása által okozott kár.

Cseres- tölgyes erdősítésekben okozott rágáskárok.

Csúcshajtás rágáskár (korábban kell elvégezni a felmérést!) és kéreghántás akácosokban. Ne várjuk meg amíg nagyon megindul a vegetáció és megdúsul az aljnövényzet.

Mintaterületes (10 m2) vadkárfelmérés (rágott egyedek és összes tő számlálása) akácosban és tölgyesben (ezek a felmérések is megkéstek!).

Tölgy- és cser szálerdőben újulat rágáskár és tőszám felmérése mintaterületen.

A vad által makk felszedésével okozott károk felmérése véleményem szerint jelenleg nagyon bizonytalan lábakon áll. A lehullott makk mennyiségét aránylag elfogadható pontossággal fel tudjuk mérni, azonban a további sorsuk nagyon bizonytalan. Elfogyaszthatja a vaddisznó, gím- és dámszarvas, őz, mókus, pocok, szajkó, felszedheti a makkot gyűjtő ember, megtámadhatják a férgek, stb. Azt, hogy a csökkenésért a felsoroltak milyen arányban „felelősek”, véleményem szerint hitelt érdemlően megállapítani nem lehet. A képen látható mintaterületben lévő makkot kiszedheti (rakhat bele) ember, pocok, mókus és szajkó és megtámadhatják a férgek is.  Az a megállapítás, hogy a legnagyobb mennyiséget a vad szedheti fel, valószínűsíthető, de ennek nagyságát felelőtlenség lenne számokkal meghatározni (30-40-50-60 %?).

Tisztelt Olvasóim!

Röviden összefoglaltam az aktuálissá vált előzetes vadkárfelmérésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és követésre ajánlott tanácsokat.  Ajánlatos a végleges vadkárfelméréseket azzal a szakértővel elvégeztetni, aki az előzetes felmérést végezte.  

Továbbra is várjuk kérdéseiket és javaslataikat a vadkárok békés és korrekt rendezésére.

Üdvözlettel:  Prencsok János