Tisztelt Vadászatra jogosultak, Földhasználók és Mindenki, aki a vadászatban – vadgazdálkodásban valamilyen módon érintett!

Az elmúlt napokban eddig soha nem tapasztalt mennyiségben érkeztek a vadászoktól – földhasználóktól a megkeresések, amelyek lényege összefoglalóan az, hogy a területeken konkrétan mit tegyenek a nagy valószínűséggel mindkét felet sújtó veszteségek – károk megelőzéséért – csökkentésért?

Az OMVK az elmúlt napokban elküldte intézkedési javaslatait Bajdik Péter főtitkár aláírásával az Agrárminisztérium számára, az országos főállatorvosnak és a helyettes államtitkárnak, Bognár Lajosnak. Az ott megfogalmazott kérésekkel és javaslatokkal egyetértünk és reméljük, hogy az Agrárminisztérium  a lehető legrövidebb időn belül megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik és segítik a vadgazdálkodásban és a mezőgazdaságban a várható komoly veszteségek csökkentését. Mindebben könnyítést jelent a vészhelyzet miatt elfogadott „szabad kormányzati kéz”, amely érvényben lévő törvényeket és rendeleteket függeszthet fel, új ideiglenes rendeleteket hozhat.

A biztosan bekövetkező veszteségeket és károkat (mindkét oldalon) megakadályozni nem lehet, azonban „túlélési intézkedésekkel” és mások segítségével csökkenteni igen!

A vadkárinfó az alábbi azonnal megkezdhető intézkedéseket javasolja a feleknek azzal a megjegyzéssel, hogy mindezt a közös összefogás jegyében, a helyenként tapasztalt korábban kialakult vagy még napjainkban is meglévő „földhasználókkal való ellenségeskedés” mellőzésével. A javaslatok a vadkárinfó profiljának megfelelően elsősorban a vadkárok csökkentésére, a felek közötti – nem megalkuvásra!, hanem engedékenységre és a megegyezések elősegítésére irányulnak.

Földhasználó

1. Azonnali kapcsolatfelvétel a vadászatra jogosulttal (amennyiben már volt korábban, akkor is) és a vetésterv- valamint a korábbi évek vadkárosításának (vadveszélyes helyek, stb.) figyelembe vételével írásba fektetett közös vadkárelhárítási cselekvési terv elkészítése, részletezve a felek feladatait.
2. Mindkét fél akarata esetén elsősorban  „pausalé” szerződés kötése a korábbi évek vadkárosításának és az idei év vetéstervének -várható károsításának figyelembe vételével. A szerződésnek tartalmaznia kell a felek vadkárelhárítási kötelezettségeit is.
3. Amennyiben volt jelentős előzetes kár és ezek eddig nem kerültek felmérésre, akkor ezeket lehetőség szerint a két fél egy-egy hozzáértő képviselőjének részvételével pótolni kell (amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, akkor a két fél együtt hívjon egy szakértőt magánszakértői vélemény készítésére).
4. A korábbi évek vadkárelhárítási tevékenységének fokozottabb folytatása.
5. Van fegyvertartási engedélyem

• Ott vagyok tag ahol a földem. Megállapodás a Vt-vel, hogy csak én vadászhassak ott/esetleg más is és vadkárelhárítást is végzek/végzünk és ha lehetséges, akkor többlet vad kilövést is kérek (esetleg vadkártérítést nem kérek).
• Ott vagyok tag és alacsonyabb áron (a korábbi árjegyzékhez képest) kapok trófeás – és tar vad kilövést (nem kérek vadkártérítést vagy csak a kárérték x %-át).
• Sehol nem vagyok tag (kiszorultam az új felálláskor), ha a földemen vadászhatok és kapok kilövési darabszámot (a várható kár mértékétől- és darabszámtól függően nem kérek vadkártérítést vagy csak a kárérték x %-át).
• Stb.

            Nincs fegyvertartási engedélyem

• Vadászhat a családtagom a felsorolt lehetőségek valamelyike szerint és nem kérek vadkártérítést, vagy csak x %-ot.
• Hívhatok vendéget külön megállapodás szerint és az értékétől függően nem kérek vadkártérítést, vagy csak x %-ot.
• Stb.

A felsorolt gondolatok célja, hogy a vadászatra jogosult elsősorban vadászati lehetőséggel fizethessen a gazdáknak a vadkárokért vagy bevételhez jusson (még akkor is, ha csökkentett áron) a „kilövési csomagokért, bérvadászati szerződésekért”.

Azok a „gazdák”, akik eddig főleg „vadászbosszantó” növénytermesztést folytattak (csak a támogatás és a vadkártérítés volt a céljuk) most próbálják ezt a művelési módot felcserélni a jó gazda gondosságával végzett tevékenységre.

A csak növénytermesztést folytatók között vannak, akik nem tudnának kiheverni egy év bevétel kiesést (nagymértékű vadkár, amit a vadászatra jogosult az „összeomlása” miatt nem tudna kifizetni), így a Vt-nek az egyezség kötésnél erre is figyelemmel kell lenni.

Megegyezés hiányában a vadkárok közigazgatási- és bírósági úton való rendezése még jó ideig nem várható és az esetleges betakarítások után indult eljárások kimenetele teljességgel bizonytalan. Jobb egy kárértéknek a valahányad részét megegyezés után biztosan megkapni, mint bizonyítottság hiányában elveszíteni a teljes követelést (sok Vt.-nél ez a cél…sajnos).

Először a kalászosok betakarítása várható. A végleges kárban lehetőség szerint törekedjen megegyezésre a két fél, szakértők és eljárások lefolytatása nélkül. Amennyiben ez nem sikerül, abban az esetben a két fél közösen hívjon egy szakértőt aki készít egy végleges kárfelvételi jegyzőkönyvet és ennek figyelembe vételével újra a megegyezést kell megkísérelni! Amennyiben ekkor sincs egyezség, abban az esetben amikor már működnek a bíróságok, peresíteni lehet az ügyet, ahol lesz egy magánszakértői vélemény (kiindulási adat) a bíróság részére a követelés alapjáról.

Fontos! A költségek kímélésének érdekében az egyezségi kísérletek első fázisainál részesítsük előnyben a nagy tapasztalattal rendelkező és megbízható szakértők „szubjektív vélelemmel” készített vadkárfelmérését. Ebben az esetben a felek a költségek kímélése érdekében megegyeznek abban, hogy nem végeztetnek mintavételeken alapuló vadkárfelmérést, hanem egy mindkettőjük bizalmát élvező szakértőt bíznak meg, aki szakértői vélekedést ad a kárról. Ebben az esetben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a szakértőt együttesen kérték fel és az általa adott eredményt visszavonhatatlanul elfogadják.

FÖLDHASZNÁLÓK! A megegyezés legyen a cél! Egyezséget kell kötni!

Vadászatra jogosult

1. Azonnali kapcsolatfelvétel a földhasználókkal (amennyiben már volt korábban, akkor is) és a vetésterv – valamint a korábbi évek vadkárosításának (vadveszélyes helyek, stb.) figyelembe vételével írásba fektetett közös vadkárelhárítási cselekvési terv elkészítése, részletezve a felek feladatait.
2. Valószínű, hogy a külföldiek bérvadászatai elmaradnak, ezért sürgősen el kell kezdeni a hazai vadászok szervezését.
3. Felhívásban értesíteni kell a vadászterületen gazdálkodó és vadászjeggyel rendelkező gazdákat, hogy földjeiken vagy a Vt. területén vadászati lehetőséget kaphatnak, a vadkárelhárítások- és vadkárok felvállalása esetén, vagy csökkentett árjegyzéken történő kilövési díjak mellett ejthetnek el vadat.
4. Hazai bérvadászok szervezése, reklámok, csökkentett árjegyzékek felhasználásával.
5. Az idei vetéstervek ismeretében meg kell szervezni az aktuális kárveszélyes helyeken lévő tábláknál a vadkárelhárítást úgy, hogy folyamatosan legyen kinn a területen vadász (a növények mégalacsonyak, így különösen eredményes lehet a vadászattal történő kárelhárítás).
6. Meg kell szervezni azt, hogy egy szakember segítségével – vezetésével (találjon egy ilyen szakembert a Vt., aki hajlandó ezt elvállalni a vészhelyzet fennállásáig, de akár tartósan a továbbiakban…ezt már korábban is meg lehetett volna tenni!) online lehessen „órakészen” vezetni a vadászati naplókat, amely tájékoztatást ad arról, hogy hová lehet még bejelentkezni (telefonon is), illetve utólag, hogy hol-és ki vadászott.

Első olvasatra bonyolultnak tűnik, de a rendszer felállása után a fertőzések megelőzése (érintkezés nélkül lehet kinn tartózkodni a területen), a balesetek megelőzése-, az orrvadászatok kiszűrése és a terület arányos vadászatok (most  elsősorban a bak) – vadkárelhárító vadászatok szervezése szempontjából gyors, biztonságos és eredményes lehet.

• Készíteni kell egy „Igazolás” formanyomtatványt, amelyben a Vt. igazolja, hogy az ellenőrzött személy jogosan tartózkodik (közlekedik) a területen (munkavégzés, bérvadászat, saját tag vadászata vagy vadkárelhárítás céllal). Ez az igazolás lehet papír formában kiadott, de én a telefonnal elérhető formát is alkalmaznám (szervezés kérdése).
• A területen lévő hatósági szervekkel egyeztetni kell a feladatokat az orrvadászatok megelőzése és az ellenőrzések végzése tekintetében.
• Meg kell szervezni a lőtt vad beszállítását, kezelését a lehető legkevesebb érintkezések figyelembe vételével.
• Gondoskodni kell a hivatásos vadászok munkavégzésének segítéséről (pl. saját tag felváltva vállalhat bizonyos tevékenységeket) és Igazolást kell adni a részükre.
• Kerülni kell a csoportos találkozásokat és át kell helyezni a hangsúlyt a telefonos- ésinternetes megoldásokra.
• Körlevélben értesíteni kell a tagságot (és a Hatóságot, OMVKK-t, önkormányzatokat) a tett intézkedésekről és rendszeres tájékoztatást kell adni (legalább hetente) a kialakult aktuális helyzetről.
• Közzé kell tenni a mindenki által igénybe vehető ELÉRHETŐSÉGEKET, ahol az érdeklődő (vagy bejelentő) hivatalos tájékoztatást kaphat.

A vadászatra jogosult minden erejével törekedjen arra, hogy a kilövési terveket teljesíteni tudja és a vadászterületen a vadkárokat a földhasználókkal együttműködve fokozott elhárítási tevékenységgel a minimálisra csökkentse. Nagyon gyakori eset volt az, amikor a vadászatra jogosult azt mondta a károsultnak, hogy „ennyi pénzünk van, ha elfogadja megegyeztünk, ha nem akkor menjen a bíróságra ahol évekig pereskedhet”. Kérem, hogy az egyezség kötésnek ezt a formáját mellőzzük. Kérjen a vadászatra jogosult fizetési haladékot, esetleg akár egy évre is. Valószínűnek tartom, hogy az a károsult, amelyik a vadkár kifizetése nélkül is tudná folytatni a földművelést, a vírushelyzetre tekintettel el fogja fogadni a halasztott fizetést is. Tudom, hogy a földhasználók esetleges vadászati lehetőséghez juttatása és a „sok” magyar bérvadász megjelenése sokakban ellenszenvet válthat ki, de most vészhelyzet van, ahol akár a vadászatra jogosult működésének életben tartása a cél…és most elsősorban a vadászatra jogosult kér segítséget (mindennek ára van!).

Vadászlapok, mezőgazdasági lapok és blogok   (FELHÍVÁS!)

A különböző újságok és azok internetes oldalai tegyék lehetővé a vadászatra jogosultak vadkilövési felajánlásainak és a vadászok vadkilövési lehetőséget kereső hirdetéseinek ingyenes megjelenését ebben az évben!

VADÁSZATRA JOGOSULTAK! A megegyezés legyen a cél! Egyezséget kell kötni!

Nagyon fontos körülmény az, hogy úgy a vadgazdálkodásban, mint a mezőgazdaságban a résztvevők más személyekkel való érintkezése minimális, így a kijárási tilalom legfőbb oka itt nem lehet mérvadó. Ennek  figyelembe vétele az intézkedések meghozatalakor  lényeges szempont.

Vészhelyzetben a bajban lévőnek minden esetben kötelező saját „túlélési intézkedéseket” hozni, amelyet ismertet és csak ez után etikus másoktól is segítséget kérni!

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim. Továbbra is várom kérdéseiket és javaslataikat.

Üdvözlettel: Prencsok János