Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim!
A 2020. év tavaszán (a késői fagyok után) szinte az ország egész területén csak minimális csapadék hullott, ami aszályt és jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban.
Az alábbi bejegyzést egy 2020. 06. 15-én! (nem emlékszem ilyen késői túráskár felmérésre) kukoricában végzett túráskárok felmérése során tapasztaltak miatt készítettem vadászatra jogosultaknak, földhasználóknak és vadkárszakértőknek tanulságul.
A kukoricát 2020. április 20-án vetették el, 75 cm sortávolságra, 16 cm tőtávolságra és 6-7 cm mélységben. Sehol nem történt rávetés vagy üres területrészek újravetése. A talaj barna erdőtalaj. A dátumokból kiderül, hogy a vadkárfelmérés 5 nap híján a vetést követő két hónap múlva történt. Normál időjárási- és talajviszonyok között (víz és hőmérséklet, nem homok) a vetés után 1-3 héten belül le lehet zárni a túráskárok felmérését. Ebben a táblában (és valószínűsíthetően az országban sok helyen) még a helyszínelés napján is volt a földben csírázó mag.
A vadkárfelmérés és a szokatlan jelenségek bemutatása:
A táblában voltak „normál kelésű” és homogén táblarészek
és voltak hiányos foltok is.
Először elkülönítésre kerültek a jelentősebben kárt szenvedett területrészek, amelyeket GPS Map reiter programmal rögzítettem (fontos, hogy az elkülönítésre kerülő táblarészek területét minden esetben valamilyen mérőeszközzel mérjük és rögzítsük).
Ezután megkezdjük a részterületeken a mintaterületekkel történő kárfelmérést. A részterület alakjától – nagyságától függően meghatározzuk a mérések irányát és a felmérés módszerét, a mintaterületek számát. Leggyakoribb a szisztematikus módszer, itt is ez került alkalmazásra. A mintaterület és így (75 cm sortávolságnál a hektáronkénti folyóméter 13.333,33 m) a mérőeszköz (nem nyúló kötél) hossza 13,33 m (ezt kezdéskor ellenőriztük).
A kötél két oldalán lévő sorban rögzítettük a meglévő összes tőszámot, a vadkáros darabszámot és a hiány darabszámát.
Átlagos hektáronkénti tőszám megállapítása több szakaszon történt méréssel.
Friss-és korábbi disznótúrások.
A sorhiány okának vizsgálata: a hiányzó szakaszon nem volt szem (felső kép)…technológiai hiba,
a hiányzó részen föld alatt volt a csírázó mag ( alsó kép)…nem vadkár, hanem hiányzó, későn kelő tő…
A mintaterületen túrás miatt hiányzó tövek számának megállapítása mérés után.
Gyenge talajok (felső kép),
ahol csak nagyon későn bújt ki a kukorica (alsó kép)…
Vízállásos folt miatti tőhiány.
Néhány kép, ahol számottevő különbség látható az egymástól centiméterekre vagy méterre álló töveknél:
Méretbeli különbség 1 méteren!?…
Késői kelés…szinte hiánytalan sorokban?…
Jobbról és balról is 75 cm-re normál sorok, közöttük megkésett kelő kukorica?…
Június 15-én csírázásnak induló magok!…
A vizsgált 35 ha-os táblában 2,99 ha túráskár keletkezett, amelyet a végleges kárfelmérés során lehet kárértékben meghatározni.
A leírt esetet azért osztom meg olvasóimmal, mert az országban vélhetően sok előzetes kárfelmérés történt a vetést követő pár hét elteltével. Az idei aszályos tavasz miatt a nem aprólékos, keléshiányokat nem minden esetben vizsgáló felmérések során a még földben lévő magsorok is vadkárként lehettek felvételezve, így fenn áll a lehetősége annak, hogy nem valós vadkárokat kell a vadászatra jogosultaknak megtéríteni. Amennyiben egy héttel korábban végeztem volna a felmérést, abban az easetben ebben a táblában is föld alatt lett volna a képeken látható friss kelések nagy része. Ajánlom a vadászatra jogosultaknak, hogy még nem késő, akik részt vettek a korai előzetes vadkárfelméréseken, járják be a táblákat és ott esetleg tapasztalhatják a késői kelésű sorok mértékét. Amennyiben ez több százezres és több milliós kárérték különbözetet jelenthet, ott még időben meg lehet ismételni a túrások miatti előzetes kárfelmérést. Ezt a lehetőséget nem a földhasználók (károsultak) ellen, hanem a vadászatra jogosultak érdekében ajánlom.
Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim! Várom kérdéseiket – kéréseiket a vadkárokkal kapcsolatos problémájuk megoldásához.
Üdvözlettel: Prencsok János