Vaddisznó túráskárok felmérése 2020. év aszályos tavasza után kukoricában …a látszat néha csal, nem minden sorhiány vadkár!…tanulságos történet…

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim!

A 2020. év tavaszán (a késői fagyok után) szinte az ország egész területén csak minimális csapadék hullott, ami aszályt és jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban.

Az alábbi bejegyzést egy 2020. 06. 15-én! (nem emlékszem ilyen késői túráskár felmérésre) kukoricában végzett túráskárok felmérése során tapasztaltak miatt készítettem vadászatra jogosultaknak, földhasználóknak és vadkárszakértőknek tanulságul.

A kukoricát 2020. április 20-án vetették el, 75 cm sortávolságra, 16 cm tőtávolságra és 6-7 cm mélységben. Sehol nem történt rávetés vagy üres területrészek újravetése. A talaj barna erdőtalaj.  A dátumokból kiderül, hogy a vadkárfelmérés 5 nap híján a vetést követő két hónap múlva történt. Normál időjárási- és talajviszonyok között (víz és hőmérséklet, nem homok) a vetés után 1-3 héten belül le lehet zárni a túráskárok felmérését. Ebben a táblában (és valószínűsíthetően az országban sok helyen) még a helyszínelés napján is volt a földben csírázó mag.

A vadkárfelmérés és a szokatlan jelenségek bemutatása:

This image has an empty alt attribute; its file name is szép.jpg

A táblában voltak „normál kelésű” és homogén táblarészek

és voltak hiányos foltok is.

Először elkülönítésre kerültek a jelentősebben kárt szenvedett területrészek, amelyeket GPS Map reiter programmal rögzítettem (fontos, hogy az elkülönítésre kerülő táblarészek területét minden esetben valamilyen  mérőeszközzel mérjük és rögzítsük).

Ezután megkezdjük a részterületeken a mintaterületekkel történő kárfelmérést. A részterület alakjától – nagyságától függően meghatározzuk a mérések irányát és a felmérés módszerét, a mintaterületek számát. Leggyakoribb a szisztematikus módszer, itt is ez került alkalmazásra. A mintaterület és így (75 cm sortávolságnál a hektáronkénti folyóméter 13.333,33 m)  a mérőeszköz (nem nyúló kötél) hossza 13,33 m (ezt kezdéskor ellenőriztük).

A kötél két oldalán lévő sorban rögzítettük a meglévő összes tőszámot, a vadkáros darabszámot és a hiány darabszámát.

Átlagos hektáronkénti tőszám megállapítása több szakaszon történt méréssel.

Friss-és korábbi disznótúrások.

A sorhiány okának vizsgálata: a hiányzó szakaszon nem volt szem (felső kép)…technológiai hiba,

a hiányzó részen föld alatt volt a csírázó mag ( alsó kép)…nem vadkár, hanem hiányzó, későn kelő tő…

A mintaterületen túrás miatt hiányzó tövek számának megállapítása mérés után.




Gyenge talajok (felső kép),

ahol csak nagyon későn bújt ki a kukorica (alsó kép)

Vízállásos folt miatti tőhiány.

Néhány kép, ahol számottevő különbség látható az egymástól centiméterekre vagy méterre álló töveknél:




Méretbeli különbség 1 méteren!?…

Késői kelés…szinte hiánytalan sorokban?…

Jobbról és balról is 75 cm-re normál sorok, közöttük megkésett kelő kukorica?…

Június 15-én csírázásnak induló magok!…

A vizsgált 35 ha-os táblában 2,99 ha túráskár keletkezett, amelyet a végleges kárfelmérés során lehet kárértékben meghatározni.

A leírt esetet azért osztom meg olvasóimmal, mert az országban vélhetően sok előzetes kárfelmérés történt a vetést követő pár hét elteltével. Az idei aszályos tavasz miatt a nem aprólékos, keléshiányokat nem minden esetben vizsgáló felmérések során a még földben lévő magsorok is vadkárként lehettek felvételezve, így fenn áll a lehetősége annak, hogy nem valós vadkárokat kell a vadászatra jogosultaknak megtéríteni. Amennyiben egy héttel korábban végeztem volna a felmérést, abban az easetben ebben a táblában is föld alatt lett volna a képeken látható friss kelések nagy része. Ajánlom a vadászatra jogosultaknak, hogy még nem késő, akik részt vettek a korai előzetes vadkárfelméréseken, járják be a táblákat és ott esetleg tapasztalhatják a késői kelésű sorok mértékét. Amennyiben ez több százezres és több milliós kárérték különbözetet jelenthet, ott még időben meg lehet ismételni a túrások miatti előzetes kárfelmérést. Ezt a lehetőséget nem a földhasználók (károsultak) ellen, hanem a vadászatra jogosultak érdekében ajánlom.

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim!  Várom  kérdéseiket – kéréseiket a vadkárokkal kapcsolatos problémájuk megoldásához.

Üdvözlettel: Prencsok János

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.