Szeretettel köszöntöm a vadkárinfó Olvasóit és Követőit!
A gabona és a repce már betakarításra került, következik a napraforgó és kukorica. Nagyon sok vadászatra jogosult és földhasználó hozzám küldött kérdésére igyekszem ebben a bejegyzésben képek segítségével válaszolni és tanácsot adni, hogy mikor kell a vadászatra jogosultnak vadkár megelőzése érdekében a táblát ideiglenes villanypásztorral bekerítenie.
Sajnos a vadkárfelmérésekkor és a bírósági tárgyalásokon nagyobb károk esetén mindig eldöntendő – nehéz kérdés -, hogy a vizsgált területet kötelessége lett volna-e a vadászatra jogosultnak bekerítenie? Könnyű a válasz akkor, amikor nem volt kerítés és a táblában komoly vadkár keletkezett…kellett volna keríteni! Utólag könnyű okosnak lenni…mondanánk, azonban nem ennyire egyszerű a kérdés.
Először a kapcsolódó jogszabályokat vizsgáljuk:
A kár megelőzése
Földhasználó
Vtv.79. §273 (1)A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles
e) nagyértékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
Vhr. 82/A. §202 (1)
A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajta fenntartási,vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.
(2) A Vtv. 79.§ (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alattálló tábla, amelynek szegélye 40 %-ot meghaladóan
a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy
b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30 %-ot.
A törvény kötelezővé teszi a földhasználónak a nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen a fokozott közreműködést a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében. A rendelet meghatározza a nagyértékű növénykultúra és a fokozottan vadkárveszélyes terület fogalmát. A földhasználó helyzete egyszerűbb, mert világosan megfogalmazásra került, hogy mely növényeknél- és milyen környezetben kell fokozottan közreműködnie a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében. A földhasználó a vadászatra jogosult ideiglenes villanypásztor építési szándékának jóváhagyása-, majd közös üzemeltetése esetén – egy módon már – fokozottan közreműködik a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében.
Vadászatra jogosult
Vtv.78. §272 (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles
f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
A törvény a vadászatra jogosultnak kötelezettségévé teszi az ideiglenes villanypásztor telepítését , amennyiben a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan.
Az esetek többségében a betakarításkor utólag általában már megállapítható, hogy a kerítés elmaradása és komoly vadkárok keletkezése esetén szükség lett volna a kerítésre. Tartós kerítéseknél, de villanypásztorral bekerített területeken is jelentős vadkár esetén is szükséges a felek vadkárelhárítási tevékenységének részletes vizsgálata.
A vadászatra jogosult kerítés építési kötelezettségének vizsgálata az esetek többségében leegyszerűsödne, amennyiben a Vtv. részükre is kötelezővé tenné, – mint a földhasználóknál -, a nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen (fogalmak meghatározva) a fokozott közreműködést és ideiglenes villanypásztor építését. Jelenleg azonban a jogszabály (Vtv. 78. § (1) f)) csupán a vadászatra jogosult mérlegelésére bízza azt, hogy mely területeket kerít és melyeket nem, mely területeken véli megvalósíthatónak a kerítés nélküli vadkár megelőzést, így rossz döntések esetén (nem szívesen költ a vadászatra jogosultak többsége kerítésre) hozzájárulva ezzel az utólagos vitákhoz és perekhez.
A vadkárinfó működtetésének célja az ellentmondások és hiányosságok feltárása mellett a megoldások keresése, ezért a teljesség igénye nélkül felsorolom azokat a szempontokat, amelyeket vizsgálva segítséget kaphatnak a vadászatra jogosultak – és földhasználók is – annak eldöntésében, hogy szükséges-e az adott területen ideiglenes villanypásztort telepíteni.
Tudom, hogy az itt felsorolt- és fel nem sorolt szempontot a döntések előtt nem minden esetben és nem mindenhol lehet – és kell teljes körűen vizsgálni, azonban a helyi adottságok mellett minél többet veszünk figyelembe, annál nagyobb a valószínűsége az eredményes vadkár megelőzésnek.
Nem lehet elégszer ismételni: hosszú távon eredményes vadkárelhárítás és gazdálkodás csak a két fél együttműködése esetén valósítható meg. Ez kezdődik a vetésterv ismertetésével, ezt követően az együttműködés szóban-írásban történő megkötésével, majd a feladatok maradéktalan teljesítésével és befejeződik az esetlegesen mégis keletkező vadkárok megegyezéssel történő rendezésével. A vadkárinfó erre kéri mindkét felet!
A különböző kerítést igénylő – vagy nem igénylő példák képekben:
A bal oldali képen őszi gabona vetés, amelyet a tél – tavasz folyamán a képen látható mértékben megtúrtak a disznók. Nem kellett volna keríteni, azonban a vadászatra jogosult aktív vadkárelhárító vadászattal meg tudta volna akadályozni ezt a komoly túráskárt (nem kukorica volt az előző évben).
A jobb oldali képen látható gabona táblán „csak” váltó látható, ezért még nem szükséges keríteni.
Egy komoly villanypásztoros kerítés, ahol „figyelmetlen” volt az építő és zárta a kerítést a benne maradó szarvasokkal együtt. Ez lett a végeredmény (a nyomok benn vannak!).
A két szín mindenben megegyező őszi gabona vetést mutat (talaj, vetés idő, fajta, stb.) A különbség „csupán” annyi, hogy a jobb oldali tábla vetés után bekerítésre került. Csak érdekességként: sor került előzetes rágás – taposási kár felvételre, de a földhasználó nem kért végleges kárfelvételt, mivel mindkét táblában hasonló volt a termésátlag (ezt a betakarítás előtt már látta a gazda – ki tudja, hogy hol a rágás mértékének káros-nem káros határa?).
Őszi gabona vetés március 07-én! Komoly vadjárás van azon a területen, de a földhasználó inkább csak a támogatás – és a vadkár miatt folytatott növénytermesztést (a szarvasoknak – pedig rengeteg a nyom – „nem érte meg lehajolni” az 1-2 cm-es növénymagasságú sorokba). Természetesen ezt nem „kötelező” bekeríteni.
A képek magukért beszélnek. Ezeket a táblákat ilyen intenzív „disznótámadás” mellett vagy vetés előtt keríteni-, vagy intenzív vadkárelhárító vadászattal – vadriasztással 2 hétig védeni kellett volna (szükséges újravetés vagy másodvetés, ahol hasonló a feladat!).
Repcében az előzetes rágás- taposási károk a legtöbb esetben jóval nagyobb mértékűek, mint a későbbi rágás- és taposási (általában váltók miatti) károk. Ott, ahol várható az erős őszi-téli-tavaszi rágás- taposás, ajánlatos már vetés után bekeríteni a táblát (itt a repce kitárcsázásra került a megmaradt alacsony tőszám miatt).
A képen a novemberi állapot felmérés és a márciusi előzetes kárfelmérés képei láthatóak.
A képen látható táblát nem szükséges bekeríteni
.
„Repce” vetések februárban és márciusban! A bal oldali képen felül repcehiány nyomokkal, alul repcehiány nyomok nélkül. A jobb oldali képen látható táblában lévő növényhiány sem “csak” a vadkárosítás következménye. Egyik táblát sem kell keríteni.
Kukorica és napraforgó meglehetősen hiányos keléssel. A napraforgó tábla be volt kerítve – de minek-? Egyikben sem a vadkár miatt hiányosak a sorok. Nem szükséges a kerítés.
Két napraforgó tábla „már” tányérok nélkül. Egyik a falu szélén, a másik a határban. Mindkettőt be kellett volna keríteni, mert ilyen mértékű károsítás nem jelentkezik egyik napról a másikra. A területen igen magas a szarvas vadlétszám.
Egy napraforgó- és egy kukorica tábla, mindkettő be volt kerítve. Sajnos ott a vadlétszám rendkívül magas és a vadkárelhárító vadászat-, valamint az „egyéb” vadkárelhárítási módszerek sem álltak a helyzet magaslatán.
Egy villanypásztorral sikeresen- és egy kevésbé sikeresen védett kukorica tábla. Mindkét helyen sok szempontból indokolt volt a táblák bekerítése.
Végezetül ismét elmondom, hogy hosszú távon csak a két fél együttműködésével lehet eredményesen gazdálkodni. Ebben az évben – különösen a vadászatra jogosultaknál – jelentkező vírushelyzet miatti anyagi nehézségek még inkább ösztönözzék a feleket a közös út keresésére és a mindkét fél érdekeit figyelembe vevő megállapodásokra.
Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim. Továbbra is várom kérdéseiket és javaslataikat.
Üdvözlettel: Prencsok János (vadkárinfó)