Tisztelt Vadászatra jogosultak, Földhasználók és Mindenki, aki a vadászatban – vadgazdálkodásban valamilyen módon érintett!

Tavasszal a koronavírus megjelenésekor a vadkárinfó két bejegyzésben már megtette konkrét javaslatait a kialakult súlyos helyzet kezelésére, ami több vadászatra jogosultnál akár a  túlélést is jelentheti.

A biztosan bekövetkező veszteségeket és károkat megakadályozni nem lehet, azonban „túlélési intézkedésekkel” és mások segítségével csökkenteni igen!

A határok szeptember 1-től a külföldi vendégvadászok előtt lezárultak, így újra nagy veszélybe kerültek a külföldi vendégekkel kötött (vagy ezután kötni tervezett) szerződések (gím, dám, muflon kos, disznóhajtás, fácán- és nyúlvadászat) teljesíthetősége. Ezt követően egy jogszabály módosítással pár napra újra megnyíltak a sorompók a vendégvadászok részére is, azonban a tegnapi napon Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az Országos Rendőrfőkapitánysággal folytatott egyeztetés után nem jöhetnek Magyarországra külföldi bérvadászok, mert az nem minősül üzleti tevékenységnek!

Még nem késő! Ezt a vadgazdálkodási évet is meg lehet/kell menteni, azonban ezt egy azonnal megkezdett túlélési terv elkészítésével és annak maradéktalan végrehajtásával lehet csak megvalósítani.

Ne adjunk hitelt annak az egyre jobban terjedő „pletykának”, hogy több „módos” személy már kinézett magának egy-egy jó vadászterületet és azok esetleges csődbemenetele után fél zsebből megvásárolják azokat – még akkor sem, ha a legjobb vadászterületeken van a legnagyobb vadlétszám, ott lehet a legnagyobb vadkár (költség) és azok érzik meg legjobban a vendégvadász hiányt, a sok megmaradó értékes trófeás nagyvad és disznóhajtások eladatlansága miatt (bevétel hiány)!

Sok éven keresztül voltam nagy területtel bíró vadászatra jogosultak (kiváló nagyvadas területek) vadászati vezetője, így kellő tapasztalatot szereztem úgy a tervezésben, mint a gyakorlati végrehajtásban egyaránt.

Az alábbiakban leírom azt, hogy mit tennék a mostani súlyos, vadgazdálkodást létében veszélyeztető helyzet kezelésére, amennyiben egy vadászatra jogosult vezetője lennék:

1. Az éves vadgazdálkodási terv gazdasági (bevétel – kiadás) aktuális állásának ellenőrzése és a hátralévő időszak bevételi szükségletének (minimum) és kiadásainak (maximum) rögzítése (indulás).
2. A hátralévő kilövési terv teljesítésének intenzív folytatása/indítása vadfajonként, magyar vadászok- és saját tagok részére készített új és csökkentett árú kilövési árjegyzékekkel, amelyek teljesítésével a tervezett bevétel még elérhető.
3. Intenzív vadászat szervezés magyar vadászoknak (egyéni- és társas),amelyhez minél több marketing tevékenységet kell végezni. Fontos lehet ebben a magyar szakmai média segítsége is (szívesen olvasnánk a következő hirdetést a lapokban:

„Figyelem! Magyar vadászatra jogosultak vadászati felajánlásait ingyen hirdetjük 2021. március 1-ig!” )

• Általában a legtöbb nagyvadas vadászatra jogosultnál a munkabérek után a legnagyobb kiadást a vadkárok kifizetése jelenti. A vadkár veszélyes növények közül a napraforgó nagy része és a kukorica még talpon áll, ezek végleges kárfelmérése még nem történt meg. Javasolnám a vadászatra jogosultaknak (ahol a viszony nem példaértékű), hogy „közeledjenek” a földhasználók felé és tegyék félre a büszkeséget és sértődöttséget és próbáljanak meg most, ebben a vészjósló helyzetben először rövid-, majd hosszabb távú együttműködést kötni. Úgy gondolom, hogy a földhasználók többsége (sajnos vannak kivételek is) a békés egymás mellett élést szeretné! A sikeres vadkár megegyezések, kisebb kárértékek, jövő évre is átütemezett vadkártérítések társaságok életét mentheti meg a végelszámolásnál – év végén.

Javaslatok a földhasználókkal való kapcsolatok erősítésére

Van fegyvertartási engedélyem

• Ott vagyok tag ahol a földem. Megállapodás a Vt-vel, hogy csak én vadászhassak ott/esetleg más is és vadkárelhárítást is végzek/végzünk és ha lehetséges, akkor többlet vad kilövést is kérek (vadkártérítést nem kérek).
• Ott vagyok tag és alacsonyabb áron (a korábbi árjegyzékhez képest) kapok trófeás- és tar vad kilövést (nem kérek vadkártérítést vagy csak a kárérték x %-át).
• Sehol nem vagyok tag (kiszorultam az új felálláskor), ha a földemen vadászhatok, és kapok kilövési darabszámot (a várható kár mértékétől- és darabszámtól függően nem kérek vadkártérítést vagy csak a kárérték  x %-át).
• Stb.

            Nincs fegyvertartási engedélyem

• Vadászhat a családtagom a felsorolt lehetőségek valamelyike szerint és nem kérek vadkártérítést, vagy csak x %-ot.
• Hívhatok vendéget külön megállapodás szerint és az értékétől függően nem kérek vadkártérítést, vagy csak x %-ot.
• Stb.

A felsorolt gondolatok célja, hogy a vadászatra jogosult „elsősorban vadászati lehetőséggel fizethessen a gazdáknak a vadkárokért vagy bevételhez jusson (még akkor is, ha csökkentett áron) a „kilövési csomagokért, bérvadászati szerződésekért”.

Azok a „gazdák”, akik eddig főleg„vadászbosszantó” növénytermesztést folytattak (csak a támogatás és a vadkártérítés volt a céljuk) most próbálják ezt a művelési módot felcserélni a jó gazda gondosságával végzett tevékenységre.

A csak növénytermesztést folytatók között vannak, akik nem tudnának kiheverni egy év bevétel kiesést (nagymértékű vadkár, amit a vadászatra jogosult az „összeomlása” miatt nem tudna kifizetni), a Vt-nek az egyezség kötésnél erre is figyelemmel kell lenni.

Megegyezés hiányában a vadkárok közigazgatási- és bírósági úton való rendezése és az esetleges betakarítások  után indult eljárások kimenetele teljességgel bizonytalan. Jobb egy kárértéknek a valahányad részét megegyezés után biztosan megkapni, mint bizonyítottság hiányában elveszíteni a teljes követelést (sok Vt.-nél találkozhattunk ezzel a céllal…sajnos).

Fontos! A költségek kímélésének érdekében az egyezségi kísérletek első fázisainál részesítsük előnyben a nagy tapasztalattal rendelkező és megbízható szakértők „szubjektív vélelemmel” készített vadkárfelmérését. Ebben az esetben a felek a költségek kímélése érdekében megegyeznek abban, hogy nem végeztetnek mintavételeken alapuló vadkárfelmérést, hanem egy mindkettőjük bizalmát élvező szakértőt bíznak meg, aki szakértői vélekedést ad a kárról. Ebben az esetben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a szakértőt együttesen kérték fel és az általa adott eredményt visszavonhatatlanul elfogadják.

FÖLDHASZNÁLÓK! A megegyezés legyen a cél! Egyezséget kell kötni!

A vadászatra jogosult minden erejével törekedjen arra, hogy a kilövési terveket teljesíteni tudja és a vadászterületen a vadkárokat a földhasználókkal együttműködve fokozott elhárítási tevékenységgel a minimálisra csökkentse. Nagyon gyakori eset volt az, amikor a vadászatra jogosult azt mondta a károsultnak, hogy „ennyi pénzünk van, ha elfogadja megegyeztünk, ha nem akkor menjen a bíróságra ahol évekig pereskedhet”. Kérem, hogy az egyezség kötésnek ezt a formáját mellőzzük. Kérjen a vadászatra jogosult fizetési haladékot, esetleg akár egy évre is.Valószínűnek tartom, hogy az a károsult, amelyik a vadkár bevétele nélkül is tudná folytatni a földművelést, a vírushelyzetre tekintettel el fogja fogadni a halasztott fizetést is. Tudom, hogy a földhasználók vadászati lehetőséghez juttatása és a „sok” magyar bérvadász megjelenése sokakban ellenszenvet válthat ki, de most vészhelyzet van, ahol akár a vadászatra jogosult működésének életben tartása a cél…és most elsősorban a vadászatra jogosult kér segítséget (mindennek ára van!).

Vadászlapok, mezőgazdasági lapok és blogok   (FELHÍVÁS!)

A különböző újságok és azok internetes oldalai tegyék lehetővé a vadászatra jogosultak vadkilövési felajánlásainak és a vadászok vadkilövési lehetőséget kereső hirdetéseinek megjelenését ebben az évben!

VADÁSZATRA JOGOSULTAK! A megegyezés legyen a cél! Egyezséget kell kötni!

Fotó: kefeg.hu

Vészhelyzetben a bajban lévőnek minden esetben kötelező saját „túlélési intézkedéseket” hozni, amelyet ismertet és csak ez után etikus másoktól is segítséget kérni!

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim. Továbbra is várom kérdéseiket és javaslataikat.

Üdvözlettel: Prencsok János