Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim!

Vadgazdálkodásunkban az egyik legnagyobb megoldásra/enyhítésre váró probléma a napjainkban is egyre növekvő vadkárok- és vad által okozott károk kezelése. A vadkár és az e miatti vadászatra jogosultak – földhasználók közötti érdek/ellentét belátható időnbelül meg nem szüntethető, azonban elviselhetővé tehetők. Kijelenthető, hogy országos mértékű problémáról beszélünk, amelyet a vadkárok csökkentése-, az egyre elégedetlenebb lakosság megnyugtatása-, a vadászatra jogosultak erőn felüli anyagi megterhelése- és a két fél közötti ellentét enyhítése miatt megnyugtató módon sürgősen kezelni kell.

Nagy örömünkre szolgált, hogy az Országos Vadásznapon dr. Semjén Zsolt miniszterelnök – helyettes úr bejelentette, hogy még idén ősszel meg fog jelenni a vadkárok rendezését szabályozó rendelet. Csak remélni tudjuk, hogy az új mezőgazdasági- és erdei vadkárfelmérési útmutatók mellett a rendelet tartalmazni fogja a szükséges és elengedhetetlen (hiányos és ellentmondásos) törvénymódosításokat (rendeletben történő kiegészítéseket-értelmezéseket), a vadkárszakértők képzésének szabályait, a szakértők nyilvántartását és ellenőrzését, mert csak így, ezek együttes megléte esetén várható az egyre súlyosabb konfliktusokat előidéző vadkár kérdés mindenki számára megnyugtató megoldása.   

A vadkárinfó a vadászoknak – földhasználóknak az ingyenesen történő tanácsadás mellett  feladatául tűzte a vadkárokkal kapcsolatos jogszabályi hiányok – ellentmondások feltárását és ezek feloldására minden esetben megoldásokat javasol. Azzal a megjegyzéssel, hogy számunkra még nem ismert a közeljövőben megjelenő vadkárok rendezését szabályozó rendelet, összefoglaljuk a gyakorlatban tapasztalt mai állapotokat és javaslatot teszünk azok minden érintett számára elfogadhatónak vélt megoldására.

1. Törvénymódosítás

Az új vadászati-és erdőtörvény hatályba lépését követően a gyakorlati alkalmazásuk során az eltelt időszakban megmutatkoztak azok az ellentmondások és hiányosságok, amelyek feltétlen módosítást igényelnének. A vadkárinfó szakportál összegyűjtötte a vadászatra jogosultak, földhasználók és vadkárszakértők észrevételeit és módosító javaslatait, amelyet elküldött az Agrárminisztériumnak, és a két Kamarának. A megjelenés előtt álló vadkárprotokoll is feltétlenül igényel jogszabály módosítást, kiegészítést. A gyakorlatban történő alkalmazáshoz ezért célszerű és fontos lenne a protokoll és a törvénymódosítások egy időben való megjelenése.

Az összegyűjtött törvénymódosítási javaslatok egységes szerkezetben ( félkövér betűkkel)

A Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Vadkárszakértők által vadkárinfóhoz küldött Vtv., Vhr. és Evt. törvény módosító javaslatainak összefoglalása…

Vtr. 75/A. §

(3) A vad által okozott károk, így a belterületi vadkárok és a vad-gépjármű ütközések során keletkezett károk  felmérésére a vadászati hatóság által készített szakértői névjegyzékből  a települési önkormányzat jegyzője rendelhetki szakértőt. A gépjármű-vad ütközéseknél a kirendelt vadkárszakértő társszakértőket és eseti szakértőket is bevonhat a szakértői vélemény elkészítéséhez.

Vtv.79. §  

(1)  A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles:

c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

Az erdő mellett lévő helyrajzi számos út beleszámít az 5 méterbe. Amennyiben tartós kerítést vagy villanypásztort telepítenek az erdő határára, abban az esetben nem kell kihagyni az 5 m-es sávot. Az 5 méteres sávot nem kötelező bevetni. Amennyiben 50 cm-nél alacsonyabb növényt termesztünk az  erdő mellett, abban az esetben  nem kell kihagyni az 5 métert.

 (3) a) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési  kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak egyikének sem tesz eleget,ugyanakkor a vadászatra jogosult pedig az előző évi jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesítette, akkor az adott évben a bekövetkezett vadkárt a föld használójánál és a vadászatra jogosultnál 50-50 %-osarányban kell figyelembe venni.

(3) b) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a – g) pontjaiban foglaltak szerint egyiknek sem tesz eleget, az eljárás során vizsgált  vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

Vhr. 82. § .

(2)  A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a  vad táplálkozása,taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a  telepített  gyepben, a MIN TILL és NO TILL technológia takarónövényeiben, a  gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás…

Vtv.81. §

(3) „A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki,” miután a szakértői díjat a károsult befizette a Kirendelőnél. A szakértői díj 50 %-át a vadászatrajogosult az eljárás végén károsultnak megtéríti. A szakértőnek az eljárás során meg kell állapítania a felek kárfelelősségének arányát is.

vagy:

Vhr. 83. §

(3) „A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság évente március 01-ig állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.”A szakértői díjat a károsultnak az eljárás megkezdése előtt be kell fizetnie a Kirendelőnél, amely összegnek az 50 %-át vadászatra jogosultaz eljárás végén a károsultnak megtéríti.

Vhr. 84. § (1) A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint kár százalékban (%) megállapítani azt, hogy a károsult és a vadászatra jogosult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon és arányban tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

Vhr. 34. §  (3) ^*  Avadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel,  amelyek a felújítandó erdő területtől 200 m védőtávolságnál közelebb nem lehetnek. 

Vhr. 83. §

(1) Vadkár, vadászati kár,valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vagy középfokú  szakmai /mezőgazdasági vagy kertészeti vagy erdészeti/ és felsőfokú vagy középfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személyvégezhet. Egy felsőfokú és egy középfokú végzettség szükséges.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság  évente március 01-ig állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek és a listán szereplő szakértők rendelkezésére bocsátja.

Vtv.81. §

(5) A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet 5 napon belül átadni a jegyzőnek. A jegyző a vadkárfelmérési jegyzőkönyv átvételét követő 3 napon belül a jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

(6) Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettség vállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget 3 napon belül határozatba foglalja és jóváhagyja.

(7) Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást 3 napon belül megszünteti.

Vtv.81/B. §

(1) A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot (a továbbiakban: vadkár alap) hoz létre.

(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év  március 01. napjáig biztosítja.

(3) A vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év március 15-ig megküldi.

(7) A jogosultnak az év közben megtartott hatósági ellenőrzés során a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének alapot csökkentő kifizetéseit igazolnia kell.

Vhr. 82. § 

(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás – és a keletkezett terméskiesés mértékének arányában kell meghatározni. A gyümölcsösök bekerítése megfelelő minőségű kerítéssel a tulajdonos feladata.

Evt. 15. §

 (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó…

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ahol „rendes erdőgazdálkodás” az üzemtervben előírt módon történő erdőfelújítás végrehajtása. A vadkárelhárító kerítés létesítése az erdőgazdával történt egyeztetés után a vadászatra jogosult kötelezettsége, az üzemeltetést közösen kell végezni.

A fenti,  felek véleménye alapján összeállított alulról jövő törvénymódosítási javaslatokat továbbra is figyelmébe ajánljuk a kamarai érdekképviseleteknek és a jogalkotóknak.

A javaslatok eddigi sorsa: A törvényalkotó és az érdekképviseletek megköszönték azzal a megjegyzéssel, hogy megfelelő súlyú igény esetén a törvénymódosítás során figyelembe veszik azokat.

  2. Vadkárszakértők képzése

A vadkárszakértőkre jelenleg érvényes jogszabályok:

Vhr. 83. §²⁰³ (1)²⁰⁴ Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

Igazságügyi szakértők

A 4. számú melléklet a 9/2006. (II.27.) IM rendelethez

Igazságügyi szakértői szakterületek és az azokhoz kapcsolódó képesítési feltételek a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari területeken

9. erdei vadkár, erdei vadkárokbecslése: a) okleveles erdőmérnök vagy, b) vadgazdálkodási szakmérnök vagy, c) vadgazdamérnök

21. mezőgazdasági vadkár:  a) okleveles agrármérnök vagy, b) vadgazdamérnök vagy, c) vadgazdálkodási szakmérnök.

Ágazati szakértők

8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez ^* 

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK JEGYZÉKE

Jelenleg a szakértő „lelkiismeretére” van bízva, hogy erdőmérnöki végzettsége mellett,  vállal-e mezőgazdasági vadkárfelmérést és agrármérnöki végzettsége mellett erdei vadkár felmérést…mert a jogszabályok ezt lehetővé teszik…jól van ez így?

A vadkárszakértő képzés/továbbképzés intézményi (tantárgyak és óraszám)- és jelentkezési feltételeit a protokoll megjelenésével egy időben kellene szabályozni, hogy a már nyilvántartásba vett szakértők és az újak is megismerjék a tevékenység folytatásához szükséges- és megkövetelt feltételeket. A mezőgazdasági vadkárfelmérési útmutató tervezetét készítő szakembereknek egyhangú véleménye volt, hogy mezőgazdasági vadkárfelmérést az a szakértő végezhessen, aki rendelkezik egy felsőfokú és egy középfokú végzettséggel mezőgazdasági vagy vadgazdálkodási szakterületen. Ugyan ennek a feltételnek kellene megfelelni az erdőkár szakértőknek is, felsőfokú és középfokú erdész vagy vadgazdálkodási szakterületen.

3. Vadkárszakértők nyilvántartása

Az ágazati szakértők nyilvántartásba vételét és a névjegyzék vezetését jelenleg a Pest Megyei Kormányhivatal végzi. A javaslat a következő:

Az ágazati szakértők nyilvántartásba vételét-, a névjegyzék vezetését- és a beérkező minőség biztosítási határozatok/javaslatok (figyelmeztetés,felfüggesztés, kizárás, stb.) végrehajtását/rögzítését az Agrárminisztérium hatáskörébe kellene áthelyezni. A jelenlegi nyilvántartásba vétel végzettségi követelményei szigorítást-, míg a gyakorlati idő (vadkárfelmérési tevékenység) növelést igényelnek. Amennyiben az Agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületek szakértői névjegyzékéből a Vadgazdálkodási Főosztályhoz kerül a „vadgazdálkodás és vadászat” szakterület (és csak ez), abban az esetben egy erre kijelölt osztály minimális átszervezéssel/bővítéssel el tudná látni ezt az új feladatot. Ebben az esetben megfelelő helyre kerülhet a vadkárszakértők nyilvántartásba vétele, annak vezetése és tevékenységük ellenőrzése is.

Itt kell megjegyezni, hogy ebbe az ellenőrzési körbe úgy kerülhetnek az igazságügyi szakértők (tevékenységüket hiba lenne elválasztani az ágazati szakértőktől), hogy a 2016. évi XXIX. törvény 5.§ (2) bekezdését egy új ponttal kellene bővíteni: az igazságügyi szakértők nyilvántartásba vételének feltételei: …” h) ágazati szakértőként nyilvántartásba vették.”   

4. Vadkárfelmérési útmutatók

A vadkárfelmérési útmutatók elkészítése, megjelentetése elvárt feltétele az egységes-, korrekt- és utólagosan is ellenőrizhető vadkárfelmérések végzésének. A protokoll megjelenését minden érdekelt fél nagyon várta és várja, hiszen ennek alkalmazását a Vtv. 1966. év óta már kötelezővé tette az eljáró szakértők számára. A protokoll első tervezetét társadalmi szemle során már 3 évvel ezelőtt megismerhették és véleményezhették az érintettek, majd ezt követően további módosítások után a végleges tervezetet 2020. februárjában a két Kamara és a Miniszter úr is aláírta. A 3-4 évvel ezelőtti „beharangozás” és ígéretek után minden érintettnek nagyon fontos az útmutatók megjelenése és mielőbbi hatályba lépése.

5. Vadkárszakértők ellenőrzése

Sajnálatos módon – amit az elmúlt hónapok történései is megerősítenek- számos szakértői működést kifogásoló panasz érkezik a minisztériumba, a kamarákhoz és a tájegységi fővadászokhoz. A vadászatra jogosultak körlevélben felhívást kaptak, hogy küldjék el a panaszokat igazoló dokumentumokat, amelyeket egy kijelölt csoport összegyűjt és a megfelelő helyre továbbít (MISZK vagy a Minisztérium). Ez a „gyűjtő munka” még napjainkban is folyamatban van.

Mindenki által elismerten a vadkárszakértőknél is szükséges egy minőségbiztosítási bizottság működtetése, amely panaszok esetén a konkrét ügy mellett megvizsgálja a szakértő tevékenységét/alkalmasságát is. Ebbe a bizottságba különösen fontos a legjobb szakemberek delegálása, mert az egyes esetek szakmai véleményezése mellett emberek sorsáról is dönteniük kell. A bizottság működésével kapcsolatosan fontos a kívánt személyi-, anyagi- és technikai feltételek biztosítása. A cél az, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban-, minél képzettebb tagok felállításával- és minél alacsonyabb működési költséggel kezdhesse meg tevékenységét a bizottság.

Jelen pillanatban a felsorolt elvárásoknak az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület lehet a legalkalmasabb úgy, hogy a meglévő 48 fő (55fő lehet) kiegészítésre kerülhet 7 fő kimondottan magasan képzett és/vagy15-20 évnél több gyakorlattal (és felsőfokú végzettséggel) rendelkező vadkár szakemberrel, akik a meglévő tagokkal együtt 15-en egy „vadkár alcsoportban” végezhetik tevékenységüket. Ezt az alcsoportot lehet nevezni minőségbiztosítási bizottságnak is és ez a bizottság jelentésében javaslatot tehet a vizsgált szakértővel kapcsolatosan a névjegyzéket vezető vadgazdálkodási osztálynak, ahol döntenek az esetlegesen alkalmazható szankcióról. A Testületnél a bizottság felállítása esetén csupán az Ügyrendet kell kiegészíteni az alcsopor tevékenységét illetően, minden más adott és ami fontos szempont, hogy a szakértőket „szakmai bizottság” ellenőrzi és bírálja el.  

A rendelkezésünkre álló információk szerint az utóbbi években egy ágazati vadkárszakértőt sem vizsgált a nyilvántartást vezető Pest Megyei Kormányhivatal, de véleményünk szerint alkalmas szakemberek hiányában nincs is erre felkészülve.

Az ujjáalakult MISZK megválasztott Minőségbiztosítási bizottsága „jogszabályi ellentmondásokra, hiányosságokra hivatkozva” a 4 éves működése során (a számos panasz ellenére) egy igazságügyi szakértőt sem vizsgált! Itt is felmerülhet a kérdés, hogy ebben a bizottságban mikor lesz a vadgazdálkodás-vadászat szakterületről a kívánalmaknak megfelelő szakértő?  

 

A felvázolt javaslatok elsősorban a vadkárokkal kapcsolatos részfeladatok rövid távon történő leghatékonyabb- és legköltségtakarékosabb-, szakmailag indokolt megoldására és a felek között fennálló ellentétek enyhítésére készültek.

Reméljük, hogy a hamarosan megjelenő „vadkárok rendezését szabályozó rendelet” valóban megoldja az abban érintettek egyre súlyosbodó vadkárproblémáját. Ehhez jó- és eredményes munkát kívánunk a törvényalkotóknak!

Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim.  Várom hozzászólásaikat, kérdéseiket és javaslataikat.

Üdvözlettel: Prencsok János