Kedves Olvasóim és Követőim!
Az elmúlt három hétben nem készítettem bejegyzést, mert „szezon” van és több, mint egy hónapja szó szerint éjjel-nappal vadkároztam – Szakértői véleményt készítettem, ezért elnézést kérek.
Már nagyon sokszor bebizonyosodott, hogy akik október – november hónapokban nem készítenek az őszi veteményekről állapotfelmérést, azok tavasszal az őszi vetések előzetes vadkárfelmérései során már nem – vagy nehezen tudják megállapítani és bizonyítani azt, hogy milyen volt a vetés a túrási – taposási – legelési vadkárok előtt, az esetleges hiányok – foltok vadkár vagy technológia i-, esetleg kelési hiba következményei.
Repcében novemberi „kelés utáni állapot”…
Ugyan itt február végén „tájkép csata után”… A képek magukért beszélnek!
Az őszi gabonákat keléstől egészen tavaszig a kérődző nagyvadfajok legelhetik (a legelés termésátlagot befolyásoló hatásáról tudományos kísérletek eredményei még nem állnak rendelkezésre – lsd. juhokkal legeltetés !?).
A szarvasok egész évben a közelben tartózkodnak és minden évszakban várható a táblán való megjelenésük.
A vezértehén rövid figyelés után megadta a jelet, „mindenki nyugodtan jöhet ebédelni”…(ugyanis napközben vagyunk, látszanak az árnyékok).
Jelentős lehet a gímszarvasnak a puha talajon okozott taposási kára és a vaddisznó túrási kára, ahol a túráskár szinte minden esetben az előző évi kukoricából a földben maradó szemekre – csövekre irányul. (Megjegyzés: amennyiben vadkárveszélyes táblában kukorica után nem őszi vetésű növény kerül a földbe, ajánlatos a tarlót minél tovább meghagyni, hogy a vad ez idő alatt – és lehetőleg a felszínen szedje össze a földre került szemeket és ne legyen ott ezért a következő tavasszal jelentős túráskár.)
Amikor egynél több szarvas vált ki a vetésre, ott – főleg nedves talajon – hasonló taposási károk keletkezhetnek…(még „szerencse”, hogy távolabb volt egy repcetábla, ezért a rudli elsősorban azt látogatta)…
Disznó túráskár (még mindig a tavalyi kukoricamaradványokat keresi- és meg is találja)…
Ahol csak minimálisan is, de fennáll a vadkárosítás veszélye, ott ajánlatos elvégezni a teljes kelés utáni állapotfelmérést, a hektáronkénti tőszám megállapítását. Ehhez nem feltétlenül szükséges szakértőt hívni, elégséges lehet a két fél egy – egy képviselőjének a jelenléte. A tábláról fényképfelvételeket kell készíteni és a felmérés eredményéről Jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mindkét fél aláír. Amennyiben valamelyik fél nem elégszik meg a közös felméréssel, akkor szakértőt kell hívni, de nem szükséges a Jegyzőt bevonni az állapotfelmérésbe (ahol háborús viszonyok vannak, ott tanácsos jegyzői eljárásban szakértőt kirendeltetni előzetes kárfelvételhez is).
Nagyon szép repce tábla fejlett és szinte hiánytalan tőszámmal.
A hektáronkénti tőszám megállapítása 1 x 1 m-es keret segítségével történhet.
„Állapotfelmérők” munkában…Tőszámlálás 1 m2-es keret segítségével. A mintaterületeket szisztematikus módszerrel kell kijelölni (előre meghatározott irány és távolság).
Vadveszélyes táblákban ritkán találhatunk hasonlóan kármentes tavaszi állapotot…
A gabona vetésekben is keret – vagy 1 m-es mérőeszköz segítségével végezhetjük a tőszámlálást. Az alsó képen egy időben elvetett (mert nem esett annyi eső, mint az elmúlt hetekben) szép őszi gabona vetés…
Tavasszal az előzetes taposási- és rágáskárok felvétele során kár lehet az őszi (tél eleji) tőszám – és a tavaszi tőszám különbözete (amennyiben nem volt más kár, pl. fagykár), valamint a mintaterületben talált károsított tövek mennyisége. A kár mértékét %-ban vagy(és) ha – ban állapíthatjuk meg, amely alapadatul szolgál a végleges kárfelmérésnél.
Tisztelt Földhasználók és Vadászatra jogosultak!
Hamarosan leesik az első hó és ahol még nem végezték el az állapotfelmérést és vadkárveszélyes helyen vannak az őszi vetésű növények, a konfliktusok elkerülése – és az objektív kárfelmérés érdekében minél gyorsabban rögzíteni ajánlatos a jelenlegi állapotot.
Üdvözlettel: Prencsok János