Szeretettel köszöntöm a vadkárinfó Olvasóit és Követőit!
Amint a címből is olvasható, ebben a bejegyzésben szeretnék beszámolni Olvasóimnak az általam végzett idei kukorica vadkárfelmérések tapasztalatairól és eredményeiről, példát mutatva a vadkárokban érintett földhasználóknak és vadászatra jogosultaknak.
A vadkárok rendezése többféle módon történhet:
Idő- és pénz megtakarítás miatt én továbbra is mindenkinek a vadkárszakértő, eljárások előtti közös megbízását javasolom, mert a tapasztalatok szerint ez a „legbékésebb”-, leggyorsabb-és legolcsóbb megoldása a vadkár problémának.
Örömmel mondhatom, hogy az eddigi kukorica vadkár ügyeket a mai napig minden felmérés után „megegyezéssel” zártuk. A legtöbbször már kinn a vizsgált tábláknál megegyezés születet és csupán néhány esetben mentünk be telephelyre vagy irodába a mérések-számítások részletesebb elvégzéséért.
El kell mondanom, hogy tapasztalataim szerint a földhasználók mostani hozzáállása a vadkárokhoz szinte minden esetben dicsérendő és követésre méltó volt, mert messzemenően figyelembe vették a vadászatra jogosultak vírushelyzet miatti kiszolgáltatottságát – anyagi helyzetét. A felmérések alkalmával egy eset kivételével a szakértő által megállapított vadkárértéknél alacsonyabb összegben történt a megegyezés (itt a szakértő által megállapított kárérték került elfogadásra).
A kár mértékének szakmai megállapítása sehol nem képezte vita tárgyát, azonban a kármegosztás mértéke annál gyakrabban. Sajnálatos módon a Vtv. és Vhr. kármegosztással kapcsolatos jogszabályi pontjai jelen állapotukban sok helyen nem egyértelműek, hiányosak és értelmezéseik vitákra adnak okot. Akkor, amikor mindkét fél a megegyezésre törekszik, abban az esetben szerencsére ezek az ellentmondások is könnyebben áthidalhatók.
Az alábbiakban képes beszámolókkal igyekszem bemutatni és színesebbé tenni a vadkárfelmérés helyenként elszomorító „tapasztalásait”.
Tábla nagyságban- és kisebb-nagyobb foltokban jelentkező vadkárok:
Az elszomorító képet mutató károsított táblák mellett szívmelengető látványban is gyönyörködhettünk, például ennek a kis nógrádi falunak a határában.
Technológiai hiba, kihagyott a vetőgép.
Így is lehet – úgy is lehet termelni…
Kukoricamoly és károsítása. Amennyiben tábla méretű a fertőzés, abban az esetben ezt a kárérték megállapításánál figyelembe kell venni.
„Vadföld” az erdők között…
Ebben a táblában nem gond a szarvas elejtése. (Enyhe vadászati kár – út a leshez.)
Minden gazdának példa lehet a képeken látható erdők mellett kihagyott- és karbantartott 5 m-es sáv.
Magasles, villanypásztor és karbantartott 5 méter.Maximális együttműködés és vadkármegelőzés!
A természet vadkárszakértőnek adott októberi ajándéka: az 50 éves munkám során ebben a hónapban virágzó pipacsot még nem láttam…köszönöm!
Arra kérem a vadászatra jogosultakat és földhasználókat, hogy az idei őszön tapasztalt és elkezdett „kívánatos együttműködést” a vadkárok megelőzésében és a vadkárok rendezésében az elkövetkező években folytassák, mert hosszú még a hátralévő 16 év és azt csak békés egymás mellett éléssel lehet hosszabb távon elviselni, túlélni.
Reméljük, hogy az „őszre” beígért vadkárok rendezését segítő rendelet (meteorológiai tél első napja december 1., a csillagászati tél első napja december 22.) még a meteorológiai tél első napja előtt megjelenik és tartalmával segíteni fogja a vadkárok közös megegyezésen alapuló békés rendezését.
Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim. Továbbra is várom hozzászólásaikat, kérdéseiket és javaslataikat.
Üdvözlettel: Prencsok János