A február 7-én megnyílt kiállítás megnyitóján és délután a NAK által szervezett„Vadgazdálkodás aktuális kérdései” címmel megtartott konferencián is kiemelten foglalkoztak a vadgazdálkodásban, növénytermesztésben és erdőgazdálkodásban érdekeltek által nagyon várt mezőgazdasági- és erdei vadkárfelmérési útmutatók témájával.
A megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter is szólt a vadgazdálkodási törvény változásairól és a vadkárfelmérési útmutatók elkészítésének jelenlegi állásáról. Mindketten hangsúlyozták a felek együttműködésének fontosságát és azt, hogy az ügyeket a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani (vadgazdálkodó és károsult közötti megegyezéssel).
A délután megtartott konferencián megnyitó beszédet tartott Győrffy Balázs a NAK elnöke, Dr. Bittay Márton az AM államtitkára és Dr. Jámbor László az OMV elnöke.
Bittay államtitkár Úr kicsit eltúlzottan ecsetelte az új vadászati törvény vadkárokkal kapcsolatos változásainak köszönhető vadgazdálkodók-károsultak között egyre nagyobb mértékben kialakult és kívánatos megegyezéses viszonyt, amelyet Győrffy elnök Úr finomított azzal a megjegyzésével, hogy azért van még tennivaló a felek mindenki által óhajtott példás kapcsolatának megvalósításáért. Többek között ezt a célt szolgálja majd a vadkárfelmérési útmutatók kötelező használatának bevezetése.
A konferencián ismertetésre kerültek a vadgazdálkodást érintő jogszabályi változások – köztük a vadkár kérdést érintők is.
A vadkárinfó blog főleg vadkár témával foglalkozik és ezért a továbbiakban elsősorban az ezzel kapcsolatos változásokat- és néhány remélt módosítást ismertetem.
A Vtv 81. §. (2) bekezdése a következő:
(2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.
Idézet az előadásból:
„A Vtv. 81.§. (2) bekezdésében az „és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, szövegrész törölve lett.
Cél: a vadkárrendezés folyamata az ágazati rendelkezések szerint történjen, a polgári bírósági szakaszra minél később kerüljön sor.”
Kulcsszó: MEGEGYEZÉS! „
A vadkárinfó is egyik legfontosabb céljának a felek közötti megegyezés elősegítését tekinti és ezért a fenti módosítást nagy örömmel fogadtuk. Ez a módosítás valóban megrövidítheti a két fél közötti megegyezés útját, azonban:
A korábbi gyakorlat és jogszabályi háttér lehetővé tette, hogy több károsult (tisztelet a kivételnek) a bekövetkezett vadkárt nemperes eljárással – közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján a vadászatra jogosult értesítése és részvétele nélkül megtartott vadkár felmérés után – próbálta bíróságon megfizettetni. A legtöbb esetben a vadászatra jogosult csak a fizetési meghagyás – vagy bírósági idézés megküldésekor szembesült ezzel a korrektnek cseppet sem nevezhető eljárással és követeléssel (akkor, amikor a „károsult” (vagy nem is igazán károsult?) terményt már régen betakarították).
A jogalkotók a vadászkamara sürgetésére változtattak az eddigi jogszabályon úgy, hogy ma már a kirendelt szakértőnek kötelessége mindkét felet értesíteni a tervezett helyszíni szemléről. Ez így korrekt…azonban az, hogy a vadkárügyet el lehet húzni egy közjegyző által kirendelt szakértő bevonásával (szakértő kirendelése, helyszínelés, vélemény elkészítése, fizetési meghagyás megküldése, teljesítési határidő vagy bírósági peresítés, stb.) véleményem szerint cseppet sem segíti azt a célt, ami a fentiekben megfogalmazásra került…sőt, ellentétes azzal! Véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a közjegyzői eljárás ki lenne iktatva a vadkárrendezés folyamatából, így még nagyobb érdeke fűződne mindkét félnek a mielőbbi (időt és költségeket megtakarítva) MEGEGYEZÉSRE!
Ezzel kapcsolatosan nagyon várom az olvasóim véleményét!
A mezőgazdasági vadkárfelmérést készítők tervezetükben fontos szerepet adnának az úgynevezett „mediátoroknak”. Ma több előadó is egyetértésének adott hangot ennek az intézménynek (falugazdászok és térségi fővadászok bevonása a vadkárrendezésbe) a bevezetésére. Én is teljes mértékben egyetértek ezzel a gondolattal és remélem, hogy minél előbb sikerül kidolgozni működésének módját, majd bevezetni, ami nagy segítséget jelenthet a vadkárügyek nagy többségének helyben történő megoldásához.
Nagy gondot és problémát jelentett a védett állatok (emlősök, madarak) károkozása. Én magam is végeztem kárfelvételt, amikor 16 ha kukoricát kellett újravetni a vetési varjú kártétele miatt, vagy másik esetben a borz kaparta ki 4 ha-on a vetőburgonyát (azokat a pici gumókat keresve). Ezen a téren is történt változás.
Tekintettel arra, hogy a védett állatok is az állam tulajdonát képezik, ezért az általuk okozott károkért is az állam tartozik felelősséggel. Ezt eddig is tudtuk, de sajnos a hiányos jogszabályok miatt nem sokan tudták károk esetén azt érvényesíteni. A változást követően a károsultak a Természetvédelmi Hivatalon keresztül a Ptk. alkalmazásával érvényesíthetik kárigényüket.
Itt a vadkárinfó korábbi bejegyzéseiben is megfogalmazódott kettő olyan jogszabály, amelyek az eddigi gyakorlat során kialakult vélemények szerint is törvény módosítást és egyértelmű megfogalmazást igényelnének. Ezek a következők:
Hány napot jelent a „haladéktalanul”? Sajnos ez a bizonytalanság nagyon sok problémát okozott az eljárásban, mert gyakori a 10-20-30 nap múlva leadott szakértői vélemény is. Ekkor a legtöbb esetben már betakarításra kerül a károsított termény és nem lehet teljesíteni a következő alábbi jogszabályt sem. Véleményem szerint ezt maximum 5 napra kellene pontosítani.
Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a jegyző előtt nem tud megegyezni a két fél, hányszor kérhetik új szakértő kirendelését? Akkor is kérhetnek újabb szakértőt, ha közben a károsult betakarította a terményt? Ez a jogszabály ebben a formában meglehetősen homályos és sok kérdés fogalmazódhat meg, amelyre csak a jogalkotó tudna választ adni (de legfőképpen pontosítani ezeket a megfogalmazásokat). Miért kell ennek a pontnak késleltetnie a betakarítást akkor, amikor ebben az időszakban minden nap nagyobb kár keletkezhet, a termény veszíthet a minőségéből, növekednek a vadkárelhárítással kapcsolatos költségek és jöhetnek a kedvezőtlen időjárási körülmények (eső, stb.) is?
Reméljük, hogy ezt a problémát a jogalkotók is észlelik és fontosságára való tekintettel a következő törvényi változásokban már pontosításra kerül.
79. §. (1) c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát.
Fontoskérdés az, hogy az 5 m-be beletartozik-e az út is és az, hogy villanypásztor alkalmazása esetén amely az erdő szélén kerül felállításra, ki kell-e hagyni az 5 métert?
Itt is kívánatos lenne a pontosítás.
Sajnos sokan úgy tapasztalják, hogy nagyon „felhígult” a vadkárszakértés. Információink szerint előre haladott állapotban van a vadkárszakértők magas szintű képzésének és rendszeres továbbképzésének szervezése. Véleményem szerint mindhárom érintett fél (szakértő, vadászatra jogosult és károsult) közös érdeke, hogy a szakértői munkát lehetőség szerint felsőfokú szakmai (erdő-mező-kertész-vadgazdálkodási) végzettségű szakemberek végezzék. A magas színvonalú vadkárszakértői képzések kötelezővé tétele és az új (nem volt régi) vadkárfelmérési útmutatók alkalmazása remélhetőleg megoldást fog jelenteni ebben a kérdésben.
A konferencián Dr. Csányi Sándor SZIE Vadvilágmegőrzési Intézet igazgató ismertette a Mezőgazdasági vadkárfelmérési útmutató tervezetet, Nagy Imre NAIK Erdészeti Tudományos Intézet főmunkatársa pedig az Erdei vadkárfelmérési útmutatő tervezetről tartott előadást.
Információink szerint folyamatban van a vadkárfelmérési útmutatók jogi hátterének kidolgozása és így azok a végleges tartalmuk elfogadása után hamarosan alkalmazásra kerülhetnek.
Végezetül mindenkinek figyelmébe ajánlom a konferencia záró képén megfogalmazott közös érdekünket!
Prencsok János
Összegyűjtöttem egy csokorral a hozzászólásokból, amelyeket ezúton is köszönök:
V.Z.: Végre felébredt a vadászkamara és tett értünk valamit! (egy gazdálkodó)
S.T.: csináljanak valamit, mer minden évben megszívat a vadásztársaság azzal, hogy addig húzzák az időt, amíg nem lehet megbecsülni a károkat!
K.J.: Nagyon örülünk, hogy ezután majd nem minket támadnak a gazdák a varjak károkozása miatt.
P.L.: Jó lenne már tisztázni azt, hogy bele számítanak az utak abba az 5 méterbe?!
B.Zs.: Ki volt az a h…e aki kitalálta, hogy várjunk az aratással az újabb szakértő becsléséig?
D.S.: Szerintem is tudnának segíteni a falugazdászok és akkor nem kellene várni a szakértőkre!
L.T.: Nekem is volt károm és a szakértő másfél hónap múlva adta csak le a jegyzőkönyvet! Felháborító és nem tudtam csinálni semmit!
N.F.: A mi vadásztársaságunk már többször is olyan helyzetbe került, hogy nem tudtuk azt, hogy a gazdák közjegyzőtől kértek szakértőt, akik titokban végezték el a kárbecslést. Mire megtudtuk, addigra már régen learattak.
B.L.: Egy gazda a közjegyzőtől kért szakértő kirendelést, aki titokban meg is becsülte a kárt, de mi még időben a betakarítás előtt megtudtuk ezt és ezért megbíztunk egy másik szakértőt a becslésre. Csodák csodájára a közjegyzői szakértő a valódi kár hatszorosát!!!becsülte. Bíróságon van az ügy, de úgy állunk, hogy nekünk lesz igazunk.
V.S.: Örülünk, ha a mediátorok is segítenek a vadkárok becslésében. Így biztosan előbb és kevesebb költséggel meg tudunk egyezni.
G.Z.: Várjuk, hogy kipotyogjanak azok a szakértők, akik pénzért jobbra-balra dűlöngélnek.
S.P.: Jelenjen meg már végre az a becslési útmutató,mert a környékünkön kirendelt szakértők ahányan vannak, annyi féle kárt állapítanak meg.