El tudja-e látni a hivatásos vadász a vadkár kapcsolattartói feladatokat?

Z. László,  vadkár ügyekben kinevezett vadásztársasági kapcsolattartó az alábbi megkereséssel fordult a vadkarinfo.hu szerkesztőjéhez:

Egy vadásztársaság hivatásos vadásza vagyok, engem jelöltek ki a vadkárokkal kapcsolatos ügyek intézésére.  Alapfokú mezőgazdasági- és felsőfokú vadgazdálkodási képesítéseim vannak. Szeretném a munkámat minél jobban elvégezni, ezért azt kérdezem, hogy milyen tanácsokat, javaslatokat kaphatok ezzel kapcsolatban? Tevékenységem eredményei vegyesek, az elvárt változást az eddigi  munkámmal nem tudtam elérni, ezt azért tudom, mert a korábbi vadászatra jogosultak is mi voltunk. Azért fordulok Önhöz, mert bízom abban, hogy javaslatai segíteni fognak a vadkárügyek minél megnyugtatóbb megoldásaiban. Gratulálok az ötlethez, hogy  a vadkarinfo.hu blogban van lehetőség ezzel a témával kapcsolatosan kérdeznünk valakit és tapasztalatot cserélni más vadászatra jogosultakkal is. Köszönjük és jó vadászatot! Üdvözlettel  Z. László hivatásos vadász és vadkár kapcsolattartó.

Tisztelt Z. László! Köszönöm megkeresését és a hozzám fűzött bizalmat a kérése megválaszolásában. Remélem, hogy sikerül az eddig alkalmazott módszerei mellé újakat javasolnom és olyan tanácsokat adni, amelyek segítségével csökkennek a vadkárok és az elvárt szintre kerülhet a területükön gazdálkodó földhasználókkal – erdőgazdákkal való kapcsolatuk és a jogosult által kifizetett vadkár egyre jobban megközelíti a valós kárértéket. Véleményem szerint csak így lehet hosszú távon (nem biztos, hogy már az első évben) megvalósítani a mindkét felet érintő vadkárok békés megoldását.

Tekintettel arra, hogy nem most kezdi ennek a megbízásnak a végzését, valószínűnek tartom, hogy a javasolt lépések közül már többet megtett, azonban másoknak is segítséget jelenthet, ha az elején kezdem.

Első lépésként a  vadászterületen gazdálkodók számára (földhasználók és erdőgazdák)  elérhető módon meg kell adni az Ön elérhetőségét, mint a vadkárokkal kapcsolatos ügyekben felelős személyt (legolcsóbb és legalkalmasabb az Önkormányzatok faliújságján való közzététel). Ebben a közleményben feltétlen kérni kell a földhasználókat arra, hogy a jövőbeni kapcsolattartásukat lehetőleg e-mail – levelezéssel folytassák, mert mindkét fél számára ma már ez a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás az ügyek kezelésére (a telefonszám mellett és helyett). A kitett Közleményben kérni kell a gazdákat, hogy juttassák el Önnek az Ő elérhetőségeiket és lehetőség szerint a művelt táblák helyrajzi számait és területét, mert erre Önnek előbb-utóbb szüksége lesz. Kérni kell továbbá, hogy minden őszi- és tavaszi vetés előtt küldjék el Önnek a vetésterveiket azért, hogy ezek megismerése után minden földhasználóval (ahol várható vadkár jelentkezése) egyeztetni lehessen a közös vadkármegelőzési tevékenységet.

 (A vadkarinfo.hu blogban a Jogszabályok menüpontban megtalálhatók többek között a Jogszabályok, a két fél vadkárelhárítási kötelezettségei, minta a Hirdetmény-re, és az Értesítésreis.)

A vetéstervek átvétele- és a földhasználóval való vadkármegelőzési vállalások megbeszélése és rögzítése után a vadászatra jogosult illetékes tagjaival (elnök,vadászmester, stb.) meg kell beszélni a vállalt feladatokat, azok teljesítésének módját, helyét, idejét és az igénybe vehető eszközöket, vegyszereket, stb. Ez vonatkozhat a veteménytől függő vadkárelhárító vadászatok idejének tervezésére, azok helyére és gyakoriságára, esetleg magaslesek ki- és áthelyezésére. A tervezett vadkár elhárítási tevékenységet mindig a károsítás jelentkezésének intenzitásához kell menet közben igazítani. Elengedhetetlen a táblák (főleg a vadkárveszélyes helyen lévőknek) a rendszeres ellenőrzése és amennyiben szükséges, akkor a megfelelő intézkedések megtétele. A károsítás kezdetekor „értesíteni” kell a földhasználót is (ez kölcsönös kötelessége a két félnek). Nagyon fontos a földhasználókkal  való folyamatos kapcsolattartás és az információk cseréje. Intézkedni és cselekedni kell a növények fejlettségi stádiumától függően az esetlegesen újonnan kihelyezendő vagy áthelyezendő magaslesekről. Ahol szükséges, mert az addig alkalmazott módszer- és eszköz, stb. alkalmazása nem volt elégséges, ott meg kell építeni a villanypásztort és azt a földhasználóval közösen működtetni szükséges. Nagyon fontos a villanypásztor állapotának napi szintű ellenőrzése, mert ezen múlik annak hatékonysága. Amennyiben a villanypásztoros védelem sem elegendő, ott a földhasználóval egyeztetve más módszereket és eszközöket is alkalmazni szükséges (pl. őrzés, hangriasztó eszközök, stb.). Ha lehetséges, elterelő etetést is szükséges végezni, mert azzal csökkenteni lehet a vad mezőgazdasági területen való tartózkodásának idejét. A betakarítás közeledtével növelni kell a vadkárelhárító vadászatok gyakoriságát, elsősorban a legveszélyeztetettebb táblák környékén. Ha a kapcsolattartó úgy tapasztalja, hogy a nagyvadállomány túlszaporodása miatt egyre jobban fokozódik a vadkárveszély, abban az esetben a vadászatra jogosultnál (elnök,vadászmester) kezdeményezze , hogy a vadászati hatóságtól kérjenek idényen kívüli állományszabályozó vadászat engedélyezését. A vadkárok elleni megelőző –védekező  – elhárító tevékenységet folytatni kell a betakarításig (és nem csak a végleges vadkárfelvétel napjáig). Gondoskodni kell arról, hogy a vadkárelhárító vadászatok-tevékenységek megfelelő módon dokumentálva legyenek (vadászati napló, teríték nyilvántartás,szolgálati könyv, stb.), mert ezekre minden esetben szükség lehet az esetleges bírósági eljárások során.

Az őszi vetésű növények teljes kelése után közösen (ehhez még nem szükséges szakértőt hívni) végezzenek állapot felmérést : tőszámlálás és fénykép felvételek  (ekkor rögzíteni lehet az esetlegesen egyéb okok miatti tőhiányt vagy hiányos foltok mennyiségét – ha-ban vagy %-ban -). Ez azért fontos, mert tavasszal a kötelező (ha van kár, a gazdának is és a vadászatra jogosultnak is nagyon fontos) előzetes kárfelmérés során a hiányos foltok oka ismert lesz (mert nem vadkár).

Amennyiben szükséges, abban az esetben el kell végezni  az előzetes vadkárfelvételt is. Ezt a kár nagyságától függően a földhasználóval együtt, vagy vadkár szakértő bevonásával. Mindkét esetben elengedhetetlen az előzetes károk nagyságának rögzítése ( Előzetes vadkárfelvételi jegyzőkönyv vagy Szakértői vélemény + fényképek) amelyet hektárban vagy százalékban adunk meg és feltétlen rögzítsék az akkori átlagos tőszámot is. Tavasszal a kukorica vetések után is nagyon gyakori a túráskár, amelyről szintén kell előzetes kárfelvételt készíteni. Amennyiben a disznó kitúrta a tábla 70-80 %-át és a károsult kitárcsázza az egész területet, abban az esetben ez az előzetes kárfelvétel végleges lehet. Az előzetes vadkárokat a végleges vadkárfelvételkor– növényektől függően – figyelembe kell venni.

Ha a két fél közösen elvégzett vadkárelhárító tevékenysége mellett mégis keletkeztek károk és ezért a földhasználó kártérítést kér, abban az esetben a következő feladata lehet a kapcsolattartónak:

A termesztett növény fajtájától függően az utolsó kártételtől számított 15 napon belül, a tervezett betakarítás előtt kb. 2 héttel a földhasználónak  írásban kell a vadászatra jogosultat a kártérítési igényről értesíteni és az átvételtől számított 5 napon belül meg kell történnie az egyezségi kísérletnek a vadkárérték megfizetéséről. Kisebb károk esetén (pár tízezer forint) nagy valószínűséggel meg tud egyezni a két fél. Nagyobb károk esetén (százezrek-milliók) már tanácsos ekkor szakembert hívni, aki lehet falugazdász, növénytermesztő mérnök, stb., de igazán a vadkárszakértő közreműködése lehet megnyugtató mindkét fél számára. Fontos,hogy a kárfelmérés és az utána következő egyeztetés 5 napon belül megtörténjen (ebben már nem csak a kapcsolattartó vesz részt, hanem a döntésre jogosult Vt. feljogosított személye is).Mindenki számára a lehető legjobb megoldás, ha már itt egyezség születik a két fél között. További eljárással kapcsolatos költségek és napok kerülhetők el, nem növekszik a kár, nem nő a betakarítási veszteség és csak a betakarításig kell a vadkárelhárítást folytatni, ami mindkét félnek a legjobb megoldás.

Amennyiben nem születik megegyezés és a károsult nem közvetlenül a bíróságtól kéri kára megtérítését, akkor 5 napon belül az illetékes jegyzőtől írásban vagy szóban kérheti az Önök közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A szakértőt a jegyző 3 munkanapon belül rendeli ki. A szakértőnek a kárfelmérést a kirendeléstől számított 5 napon belül kell lefolytatnia. A szakértőnek a kárfelmérésről készített szakértői véleményt „haladéktalanul” át kell adnia a jegyzőnek. Sajnos ez a„haladéktalanul” megjelölt szó nagyon pongyola megfogalmazás, senki nem tudja, hogy hány napot jelent és a betakarításkor minden nap számít! A jegyző összehívja a feleket (sajnos nincs meghatározva, hogy hány napon belül) és a szakértői vélemény alapján a kár megtérítésére vonatkozóan egyezség létrehozását kísérli meg a felek között. Amennyiben nem születik egyezség, abban az esetben bármelyik fél 3 napon belül kérheti másik szakértő kirendelését a szakértői díj letétbe helyezése mellett, de addig, amíg a szakértő nem végez a felméréssel, addig a betakarítást nem lehet elvégezni (a jogszabály nem írja le, hogy hányszor lehet új szakértőt kérni?…kirendelés – kárfelmérés -egyezségi tárgyalás) …Amennyiben a második (lehet, hogy harmadik a kárigény bejelentésekor közreműködő szakértő esetén) kárfelmérés után a felek között egyezség születik, abban az esetben a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Abban az esetben, ha a felek között nem jön létre egyezség nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ha a vadkárügy peresítésre kerül és a bíróság újabb szakértőt rendel ki a kárérték meghatározására, abban az esetben az eljáró szakértő már nem fogja látni a károsított területet, azonban rendelkezésére fog állni 1-2-3- vagy több szakértői vélemény és ezek-, illetve más dokumentumok alapján már tud véleményt alkotni.

Amennyiben a vadászatra jogosult együttműködik a földhasználókkal, a tanácsolt módon teljesíti a vadkármegelőzési kötelezettségeit, betartja a javasolt és szükséges lépéseket, abban az esetben remélhetőleg megelőzhető a jelentős vadkárok keletkezése és már az első lépésben meg tudnak egyezni a földhasználókkal a vadkártérítés összegében.

Tisztelt Z. László! El kell mondanom Önnek a következőket:

Véleményem szerint sem Ön, sem más vadászatra jogosult hivatásos vadásza egy személyben nem tudja megfelelően ellátni a kapcsolattartó fentebb leírt, javasolt és elvárt feladatait a hivatásos vadászi munkája mellett. A hivatásos vadászok leterheltsége ismert, nem nagyon van már több „bőr” rajtuk, amit le lehetne még húzni úgy, hogy az ne menjen a fő feladataik ellátásának rovására. Javaslatom az, hogy jelöljön ki a Vt. egy másik személyt, aki a felsorolt tevékenységek nagy részét átvállalja Öntől és így együtt végezhetik ezt a nem kis felelősséggel járó munkát, vagy olyan tagot (lehetőség szerint legyen valamilyen szintű vadgazdálkodási, mezőgazdasági végzettsége vagy gyakorló földhasználó) aki el tudja látni ezt a feladatot. Én nem csodálkozom azon, amit megkeresésében írt, hogy  „Tevékenységem eredményei vegyesek, az elvárt változást az eddigi  munkámmal nem tudtam elérni,…”.

Zárásként azt tudom Önnek és más hasonló „cipőben” járó kapcsolattartónak tanácsolni, hogy üljenek le a Vt. vezetőivel, beszéljék meg az általam felvázolt kapcsolattartói feladatokat, próbálják elhelyezni az Önök környezetébe és körülményei közé és döntsék el, ki vagy kik alkalmasak (itt a rendelkezésre álló idő és a szakmai tudás – mg-i, vadgazdálkodási – figyelembevétele szükséges) ennek az igen fontos és nagy felelősséggel járó munkának az elvégzésére. A vadászatra jogosultaknál a megfelelően végzett vadkárelhárítási tevékenység a földhasználókkal való elvárt jó kapcsolattal társulva sok milliós megtakarítást jelenthet a gazdálkodásban, amit természetesen hosszú távon kell folytatni.

Köszönöm, hogy megkeresett és jó munkát kívánok Önnek. Üdvözlettel:  Prencsok János

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.