Kedves olvasóim és követőim!
A mai módosítás tartalmú bejegyzésben a szakértői díjjal- és a kármegosztással kapcsolatos javaslatokat ismertetem.
T.K. (földhasználó): A földhasználónak jelenleg érdekében áll egy részletesen felvételezett kárfelmérés, hiszen a jogszabály a kárért felelős személy felé hárítja a szakértői díjat. Ennek 50-50 % -os megosztását javaslom, ami további ösztönzést ad a feleknek arra, hogy amennyiben nem tudtak megegyezni, úgy végezzék el az új útmutató alapján a felmérést. További előnye a szakértői díj megosztásának, hogy a kezdeti időszak szakértői hiányában –hiszen a tervezetben 3 féléves képzés van előírva – a kampányszerű aratási időt megelőző kárfelvételezésnél csökkenne rajtuk a nyomás. Különben is szinte mindenütt állandó vita tárgya, hogy kinek kell fizetnie a szakértőt. Legyen egyértelmű és világos.
Javaslatom a következő:
Vtv. 81. § (3) „A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki, ” miután a szakértői díjat a károsult befizette a Kirendelőnél. A szakértői díj 50 %-át a vadászatra jogosult az eljárás végén károsultnak megtéríti.
vagy
Vhr. 83. (3) „A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.” A szakértői díjat a károsultnak az eljárás megkezdése előtt be kell fizetnie a Kirendelőnél, amely összegnek az 50 %-át vadászatra jogosult az eljárás végén megtéríti a károsultnak.
V.S. (vadászatra jogosult): A Vtv. 79. § (3) bek. rendelkezik arról, hogy a földhasználónak milyen kötelességei vannak a kár enyhítésében. Amennyiben ezt elmulasztja, úgy az ő terhére kell figyelembe venni a kár bizonyos részét. Ennek meghatározása igen fontos és nélkülözhetetlen része kell, hogy legyen az új vadkárfelmérési útmutatónak, ezért a Vtv-ben vagy a Vhr-ben erre ki kellene térni.
Z.T. (vadászatra jogosult): A felek közötti kármegosztás: A felek közötti kármegosztást arra kell alapozni, hogy milyen mértékben csökkenhetett volna a keletkezett vadkár mértéke, ha a föld használója és a vadászatra jogosult megfelelő mértékű és módú vadkárelhárító védekezést valósított volna meg (Vtv. 78.§ (1) és 79.§ (1)). A kármegosztási arányt a természetes önfenntartási érték (10 %) levonása után kell a fentiek ismeretében alkalmazni, ill. megállapítani! A kármegosztás arányát a szakértőnek kötelezővé kell tenni a vadkárfelmérési eljárás során!
Javaslatok a következők:
Vtv. 81.§ (4) A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított (jóváhagyott) egységes vadkárfelmérési útmutató szabályai szerint – a kirendeléstől számított 3 napon belül kell lefolytatni. Az eljáró szakértőnek meg kell állapítania a felek kárfelelősségének arányát is.
vagy
Vhr. 84. § (1) A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint kár százalékban (%) megállapítani azt, hogy a károsult és a vadászatra jogosult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon és arányban tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.
A hozzászólók által tett javaslatok a vadkárfelméréseknél nagyon gyakran elhangzanak a helyszíni szemlék és egyeztető tárgyalások alkalmával.
Tisztelt vadászatra jogosultak, földhasználók és olvasóim!
A VII. részben ezeket a módosító javaslatokat osztom meg Önökkel. Várom a további módosítási – hiánypótlási javaslatokat.
Üdvözlettel: Prencsok János