Tisztelt  Vadászatra jogosultak,  Földhasználók és Olvasóim!

A vadkárinfó a 2019. október 31-én megjelent felhívásával „darázsfészekbe”  nyúlt. A megjelent felhívás:

„Tisztelettel kérem a vadászatra jogosultakat, földhasználókat és a vadkárfelmérésben drónt használókat, hogy röviden írják meg tapasztalatukat (akár jó, akár rossz) a drónnal történő vadkárfelméréssel kapcsolatosan.”  

A felhívás előzménye az volt, hogy több kérdés, észrevétel és panasz érkezett a vadkárinfóhoz elsősorban a vadászatra jogosultaktól a drónok vadkárfelmérésben való használatáról. A következő bejegyzések egyikében szeretnék erről a témáról írni. Összefoglalom a beérkezett észrevételeket, a panaszok leggyakoribb okait, ismertetem a drónok vadkárfelmérésben való jelenlegi bíróságon is megvédhető használhatóságát és megpróbálok tanácsot adni az érintetteknek az eszköz jövőben tervezett igénybevételével kapcsolatosan.  

A felhívásra a vártnál is többen jelentkeztek észrevételeikkel és panaszaikkal, elsősorban vadászok, de a gazdák is. Az észrevételek feldolgozása során azt kellett tapasztalnom, hogy a drónokat érintő  panaszok csupán 25 %-, ellenben az eljárásokat és a vadkárszakértők tevékenységét 75 % kifogásolta – bírálta. Legtöbb észrevétel a Dunántúlról érkezett. A kapott információkat a vadkárinfó  – mint eddig is – bizalmasan kezeli és a forrásokat csak azok hozzájárulásával nevezi meg.

Az észrevételek közül egyet idézek, mert abban majdnem teljes egészében megfogalmazásra kerültek azok a jelenségek, amelyeket többen is jeleztek és amelyek mindannyiunk érdekében azonnali orvoslást igényelnek:

Panasz: „Egy vadászatra jogosult nevében írok, mert ami most már évek óta megy körülöttünk úgy gondoljuk, hogy tarthatatlan és lassan megfizethetetlen lesz nekünk is és más vadásztársaságnak is. Megpróbálom sorba venni az általunk kifogásolt jegyzői és közjegyzői eljárásokat és vadkár becsléseket, amelyek elmondhatom, hogy több közeli és távoli társaságnál is tapasztalhatók.

• A gazdák közül többen vagy nem mondtak igényelt vadkár összeget és egyből a közjegyzőhöz mentek, vagy olyan magasat mondtak, hogy abban biztosan nincs egyezség. Eddig a közjegyzők legtöbb esetben olyan kirendeléseket írtak, hogy a szakértőnek nem kell értesítenie a vadásztársaságot a helyszíni becslésről. A legtöbb gazda és szakértő örült ennek, mert mire értesültünk a  vadkártérítési igényről, addigra a gazda  már be is takarította a terményt, így nem tudott másik szakértő újabb és valós becslést végezni. Szerencsére ez a kirendelési fajta újabban megszűnt és a jövőben minket is kell értesítenie a szakértőnek. Ahol így volt a kirendelés és nem tudtunk magánszakértői becslést végeztetni, ott a bíróságnál nehéz volt és van folyamatban ügyünk most is, bizonyítani a legtöbb esetben a sokszorosára becsült kár valódi nagyságát. Azt szeretném megjegyezni, hogy a közjegyzők véletlen folytán majdnem mindig ugyan azokat a szakértőket rendelik ki. Kifogásunkra azt a választ kaptuk, hogy „ezeket a szakértőket ismerjük”,  de ez nevetséges indok.
• A másik jelenség az, hogy a gazda kártérítési követelésének megismerése után a törvény által leírt lépések megtétele után elérkezünk a jegyzői kirendeléshez. A jegyzők is szeretik ugyanazokat a szakértőket kirendelni, hiába kérjük, hogy távolabbról keressenek szakértőket. A becslés után a jegyző összehívja az egyeztető tárgyalásra a gazdát és minket, ahol legtöbbször a mi véleményünk szerint magas kárbecslés miatt kérünk újabb szakértőt. Sajnos hiába kérjük a jegyzőket, hogy távolról rendeljenek ki második szakértőt, a legtöbb esetben az első szakértő közismert barátját vagy kollégáját rendelik ki, akik „természetesen” hasonló kárt állapítanak meg. Mire a bírósághoz kerül az ügy, addigra régen betakarítják.
• Tudunk arról, hogy a bíróság által kirendelt szakértő nem tudta elvállalni az ügyet és maga helyett a baráti körbe tartozó szakértőt ajánlott és Ő kirendelésre is került.
• A drónokkal kapcsolatosan sajnos csak rossz tapasztalatunk van. Egy példa: a szakértő földi bejárással százezres vadkárt állapított meg, majd ugyan ő drónnal történt becslés után sok milliósra emelte a becsült kárt. Ez az ügy is bíróságon van.
• Az általunk ismert és nálunk vagy más  vadásztársaságnál folytatott bírósági és jegyzői ügyek számai a következők:………………… Ezeknek utána lehet nézni a határozatok tartalma és a szakértők nevei miatt. A folyamatban lévő ügyünkben még nincs itélet.

Tisztelt Szakértő úr! Azzal a kéréssel fordulunk a vadkárinfóhoz, hogy állítsuk meg a vadkárbecslő maffiát, akik elsősorban ebben az országrészben tevékenykednek és szakmai tudásukat nem csak a valós károk becslésére használják, hanem valamilyen ok miatt elsősorban a vadászok és kisebb részben a gazdák megkárosítására. Kérem, hogy nevem ne kerüljön nyilvánosságra. További jó munkát a vadkárinfónak!”

Sajnos a szakértők elleni panaszok nem légből kapottak és már magasabb illetékes helyekre is eljutottak. Az elmúlt hónapokban a vadászatra jogosultak olyan megkereséseket kaptak, hogy akinek vélt – vagy valós panasza van a vadkár ügyben eljáró szakértővel szemben, küldjék el a panasz tárgyát képező szakértői véleményt a Minisztériumba, a Kamarához és jelöljék meg, hogy panaszként vagy fegyelmi eljárás kezdeményezéseként kezeljék ügyüket. Fegyelmi eljárás kezdeményezése 50 eFt/panasz. A panaszok fogadására már kijelölésre került néhány személy, akik tanulmányozzák az ügyeket. (ennek a felhívásnak eddigi eredményéről a vadkárinfónak nincs ismerete)

A vadkárinfó középen áll és véleményem szerint amennyiben megadatott a vadászatra jogosultaknak a panaszküldés lehetősége, ugyan úgy a földhasználókat is megilletné ez a lehetőség, többek között itt a vadkárinfónál is.

A vadkárinfó tevékenységének célja, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítse a felek vadkár miatt kialakult ellentétének közös megegyezésen alapuló megoldását. Mindent, amelyek ezt a törekvést segítik, a vadkárinfó támogatott és támogatni fog. (lsd. pl.  törvénymódosítási javaslatok)

A panaszosok által leírt jelenségekről (véleményem szerint a „maffia” rokon értelmű szó használata eltúlzott) tudomásuk van az érintetteknek (gazdák, vadászok, szakértők), a felsőbb vezetésnek, a MISZK-nek és a vadkárinfónak is – az ország különböző részein személyesen szerzett és mindezt megerősítő  negatív tapasztalatai által -, ezért felvállalja ennek a jogosnak vélt  „megtisztulási” törekvésnek a képviseletét.

A „vadkár ügy”  rendezésének elengedhetetlen feltétele a vadkárfelmérési útmutatók elkészítése, a megfelelő szintű szakértői továbbképzés és ezzel együtt a szakmailag felkészült és korrekt szakértői gárda és végül a szakértők minőségi ellenőrzésének megnyugtató megoldása, mert csak ezek együttes jelenléte jelentheti a (majdnem)teljes megoldást.

Az útmutatók várhatóan a jövő év első félévében megjelennek. Véleményem szerint a vadkárszakértők többsége korrekt és távol áll tőlük a korrupt szakértői tevékenység, hamis szakvélemény adás, azonban úgy, mint minden területen lehet kivétel. Azt szeretnénk, hogy az az esetleges néhány kivétel kerüljön ki a sorainkból, ne rontsa a többség tekintélyét és megítélését, valamint ne okozzon kárt egyik vadkárban érintett félnek sem.

A „megtisztulás” ezt jelenti.

Az elérendő célunk:

• Szakmailag magas szinten képzett korrekt igazságügyi-és ágazati vadkárszakértők foglalkoztatása.
• A vadkárügyek objektív (néhány ponton módosítástigénylő!) eljárási szabályok szerinti lefolytatása.
• Megfelelő minőségű vadkárszakértői (tovább)képzés.
• A vadkárszakértők nyilvántartásának és országos szintű minőségi ellenőrzésének megoldása.

Első lépésként amennyiben lesz KITŐL, abban az esetben a szakértői gárda megtisztítását szeretnénk elérni. Ezért kérek minden tájegységi fővadászt, vadászatra jogosultat, földhasználót , erdőgazdát és vadkárszakértőt is, hogy aki találkozott már a felsorolt panaszokkal, jelenségekkel, küldjön el olyan bírósági végzéseket – jegyzői határozatokat (ügyszámokat), szakértői véleményeket és minden más dokumentumot, amelyek segítenek a cél elérésében. Minden dokumentum esetében tiszteletben tartjuk a személyiségi jogokat és a megkövetelt titoktartást. Az elévülés nem probléma, mert azok az ügyek is jelezhetnek a szakértőknél „ismétlődéseket”.

 A dokumentumok összegyűjtését követően a vadkárinfó gondoskodik azok illetékesekhez való eljuttatásáról.

Elkezdődött „valami a szakmai felügyelet terén”, azonban itt nem mindegy, hogy kik, milyen felkészültséggel és időintervallumban, milyen intézmények közreműködésével dolgoznak, mennyi idő telik el az esetlegesen „súlyosan vétkező” szakértők figyelmeztetéséig – kizárásáig.

Sajnos naívság azt gondolni,hogy a MISZK-ben jelenleg már megoldott a bepanaszolt szakértők ügyeinek kivizsgálása.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál működik a Fegyelmi Bizottság, amely hivatott lenne a fegyelmi eljárások során megítélni azt, hogy a panaszolt szakértő „bűnös-e”, azonban ez kevés. Miért is ? Egy Fegyelmi Tanács 3 főből áll: elnök és két tag, akik közül legtöbb esetben nincs a panaszolt szakterülete szerinti szakértő. Jó esetben megkapja az ügyet egy vizsgálóbiztos, aki véleményezi a panasz tárgyát képező szakvéleményt (vagy cselekményt). A vizsgálatot legalább 3 fős komoly szakmai felkészültséggel és gyakorlattal rendelkező személynek kellene elvégezni, amely napjainkban még nem működik. Ismerek a kamarai fegyelmi eljárásban példát arra (folyamatban lévő ügy), hogy egy 2 évvel ezelőtt készült “szakértői véleményt” a vizsgálóbiztos elfogadhatatlannak tartott (eljárási hiba, hogy bírósági folyamatban lévő ügyet nem függesztettek fel a panasz beérkezésekor azonnal és elvégezte a vizsgálatot a biztos, megtörtént a meghallgatás – és itt lett csak felfüggesztve az ügy), így már nagy fokban valószínűsíthetően fenn áll a hamis szakvéleményadás gyanúja, azonban a panaszolt szakértő nem került felfüggesztésre és még ma is „szakért” és „gyártja” a bíróságokon landoló „szakértői véleményeket”.

A kamarában van egy Minőségbiztosítási Bizottság, ahol két tag található a vadkárszakértés szakterületről. A jelenleg kötelezően figyelembe veendő „kompetencia rendelet”  – több más szakterülettel egyetemben – azonban sürgős módosítást igényelne (pl.erdőmérnök végzettséggel mezőgazdasági vadkárok is vizsgálhatók és fordítva is, stb.) .

Határozott véleményem az, hogy a Kamara Fegyelmi Bizottsága jelenleg nem tudja ellátni a kívánt szakmai minőségellenőrzést a vadkárbecslő igazságügyi szakértők esetében (úgy a mennyiség -, mint a minőség tekintetében), ezért segítő szándékkal azt javasolom, hogy az Igazságügyi Minisztériummal és az Agrárminisztériummal közösen sürgősen kerüljön megnyugtató megoldásra ez a kérdés. (Nem elfogadható a kézlegyintés, hogy “ez a KAMARA dolga és gondja”!)

Az ágazati szakértők elleni panasz esetén nem ismert az eljárás menete. Elvileg panaszt lehetne tenni a nyilvántartásba vételt végző Intézménynél, de erre nem nagyon tudunk példát mondani. A szakmai felülvizsgálat itt sem megoldott.

Tisztában vagyok azzal, hogy ez a bejegyzés „kő” nagy hullámokat fog kavarnia a vadkár „edénybe” dobva, de bízom abban, hogy a

„hullámok” nem a vadkárinfó és más ezen dolgozó személyek „szájának befogásával”, hanem a probléma megoldásával és a kitűzött célok elérésével fognak lecsendesedni!

A  fejleményekről rendszeresen  tájékoztatjuk Olvasóinkat és Követőinket.

Ezt a bejegyzést elküldöm az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának, a  NAK és az OMVK országos- és megyei elnökeinek, valamint a tájegységi fővadászoknak is. Több észrevételt várok a tájegységi fővadászoktól, mert Ők találkoznak leginkább a területen jelentkező problémákkal és többek között a vadászatra jogosultak érdekének védelme is a feladataik között szerepel.

Üdvözlettel:  Prencsok János