Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim!
Az utóbbi hónapokban – hetekben egyre több olvasónktól érkeztek kérdések és kérések, hogy válaszokat várnak több, az érintetteket (vadgazdálkodókat, földhasználókat, erdőgazdákat, vadkárszakértőket és a lakosságot) fokozottan érdeklő vadkárokkal kapcsolatos kérdések és közös kezdeményezések jelenlegi állásáról. A vadkárinfó megkereste Kovács Ferenc Főosztályvezető urat, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre, amelyek a következők voltak:
Kovács Ferenc Főosztályvezető
Vadkárinfó:
Sajnálatos módon a vírushelyzet miatti rendelkezések nagyon súlyosan érintették a vadgazdálkodási ágazatot is.
Kérdésem az, hogy a megismert NAK és OMVK intézkedéseken kívül mivel segítette vagy segíti a Főosztály az elsősorban károkat szenvedő vadászatra jogosultakat és történtek-e kárenyhítő lépések.
Kovács Ferenc:
Magyarország Kormánya hozta meg azokat a döntéseket, amelyek átsegítik a nehéz időszakon a vadászatra jogosultakat. Az Agrárminisztérium javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 miatt érvénybe léptetett korlátozó intézkedések mellett milyen rendelkezések segíthetik a jogosultakat a várható likviditási nehézségek közepette. Ehhez mérlegelte a két érintett Kamara által megfogalmazott javaslatokat is, melyet ezúton is külön köszönünk. Kiemelten fontosnak tartottuk, hogy a vadászat és a vadgazdálkodási tevékenység a pandémia időszaka alatt is folyamatos legyen. Ezen túl a hivatásos vadászok ideiglenes járulékmentessége és a vadhús-értékesítés feltételrendszerének egyszerűsítése volt az a két pont, amellyel a kormány első körben gyorsan és hatékonyan tudott könnyíteni a jogosultak helyzetén. Amennyiben a járványügyi intézkedések miatt a későbbiek folyamán bármikor újra indokolttá válik, akkor a mentőövként szolgáló eddigi javaslatcsomagokat természetesen újragondoljuk.
Vadkárinfó:
A vadkárinfó eljuttatta – többek között a Vadgazdálkodási Főosztályhoz, a két Kamarához és megyei elnökökhöz, a tájegységi fővadászokhoz – a Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Vadkárszakértők által vadkárinfóhoz küldött Vtv., Vhr. és Evt. törvényt és rendeletet módosító javaslatokat. Az érintettek a hatályba lépés óta eltelt időszakban tapasztalhatták a törvények-rendeletek hiányosságait -ellentmondásait és egyben javaslatokat is tettek a módosításokra. Mindenki megismerhette a társadalmi szemlére kiadott vadkárfelmérési útmutatók tervezetét és az ott tervezett pontok közül is jó néhány ellentmondásban van a jelenlegi jogszabályokkal.
A kérdésem az, hogy foglalkozik-e jelenleg a Főosztály a törvénymódosító javaslatokkal és amennyiben igen és van közöttük olyan, amelyek megváltoztatását – pótlását Önök is szükségesnek tartják, abban az esetben előre láthatólag mikorra várható ezek kihirdetése és hatályba lépése?
Kovács Ferenc:
A jogszabály-alkotás, módosítás, finomhangolás tulajdonképpen egy folyamatos feladat, hiszen az meglehetősen ritka, hogy egy jogszabály (főleg egy ágazati) örökre abban a formájában működik jól, ahogy az a hatályba lépésekor megalkotásra került. A mai, kifejezetten gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezethez – bizonyos mértékig – a jogszabályoknak is igazodniuk kell, nem elfeledve természetesen azt, hogy a jogszabályok adnak keretet életünk mindennapjaihoz. Az ágazati jogszabályok módosítására tett társadalmi javaslatokat mindenkor tisztelettel köszönjük, azokat minden esetben áttekintjük, a szükséges időben pedig ezek mentén átgondoljuk a jogszabályok esetlegesen idejétmúlt, túlhaladott szakaszait.
Vadkárinfó:
Az idei FEHOVA-n többek között Ön ismertette a jelenleg kiemelt témákon dolgozó munkacsoportokat.
Kérdésem és kérésem az, hogy néhány mondattal tájékoztasson bennünket a vadkár munkacsoport munkáinak állásáról:
Kovács Ferenc:
A belterületi vadkár kérdéskörének rendezése egy rendkívül összetett és hosszú folyamat, mert nemcsak a vadgazdálkodási jogszabályokat kell hozzá módosítani, hanem számos egyéb jogszabályt is. Minden egyes jogszabály módosításakor alaposan át kell gondolni, hogy egy-egy új rendelkezés beépítése milyen hatással jár az adott jogszabály által lefedett területre, amely egyébként látszólag nincs kapcsolatban magával a vadgazdálkodással. De addig is, amíg a belterületi vadkár jogszabályi úton rendezésre kerül, a tájegységi fővadászok mindenhol, így a Káli-medencében is rendelkezésre állnak mind a vadgazdálkodóknak, mind a lakosoknak, hogy a felmerülő problémák megoldásában aktív, gyors és hathatós segítséget nyújtsanak. Mindezt az országban működő önkormányzatoknak kiküldött hivatalos levélben is már jeleztük, az illetékes tájegységi fővadász elérhetőségeinek megadásával együtt.
Vadkárinfó:
Kovács Ferenc:
Fontos hangsúlyozni, hogy a vadkár térítésére vonatkozóan senki semmiféle eljárást nem készít elő, hiszen egy megállapított vadkárt kell megfizetni, ennek módja azonban a felek megállapodásán múlik. A vadkárfelmérési útmutatók véglegesítése folyamatban van, ezzel párhuzamosan zajlik annak vizsgálata, hogy az elkészült útmutatókat milyen módon lehet egységesen és kötelezően alkalmazhatóvá tenni, illetve a használatukhoz milyen egyéb részletszabályozás kialakítására van esetlegesen szükség.
Vadkárinfó:
Kovács Ferenc:
Ne felejtsük el, hogy a vad-gépjármű ütközések esetén a felelősség megállapítására és a bekövetkezett károk rendezésére jelenleg is megvan a jogszabályi keret.Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne esetleg jobb megoldásokat találni. Tekintettel arra, hogy az ilyen ügyek jogi minősítése igen bonyolult, a vonatkozó közlekedési szabályrendszer is régi és sok esetben elavult, ezért a helyzet megoldásához alapos előkészítő munkára van szükség, ami jelenleg is zajlik. Vizsgáljuk az egyes biztosítási lehetőségeket, felvettük a kapcsolatot a közlekedésért felelős ágazati minisztériummal, illetve a saját ágazati jogszabályi rendelkezéseinket is felülvizsgáljuk.
Vadkárinfó:
A Jegyző által indított és jogszabályokban lefektetett vadkárfelmérési hatósági eljárásban jelenleg olyan hiányosságok és ellentmondások vannak, hogy pl. egy végleges vadkárfelmérési ügyet (nyár-ősz) akár fél évig is el lehet húzni (szankciók nélkül).
Kérdésem az, hogy terveznek-e a végleges vadkárfelméréssel kapcsolatosan (az ellentmondások feloldására és pontosításokra) új és rövidebb határidőket kijelölni?
Kovács Ferenc:
Az egységes vadkárfelmérési útmutatók kötelező alkalmazásához szükséges jogszabályi környezetet igyekszünk úgy kidolgozni, hogy annak során minden, a hatékony ügymenetet akadályozó tényező vagy gyakorlat kiküszöbölésre kerüljön.
A települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság évente március 01-ig állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.
Kérdésem az, hogy ki- és milyen gyakorisággal ellenőrzi ezeknek a névjegyzékeknek a meglétét és aktualitását?
Kovács Ferenc:
Ahogy a kérdésben már el is hangzott, a szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze. Ennél fogva az adatok helyességéért és aktualitásáért is ő felel, és mivel a jegyzéket évente kell közreadni, ezért vélelmezhető, hogy a vadászati hatóság évente felülvizsgálja az általa közreadandó listát. E lista aktualitása egyébként valamennyi érintett szereplő érdeke is.
Vadkárinfó:
A vadkár ügyekben érintetteknek tudomásuk van arról, hogy meglehetősen sok panasz látott napvilágot vadkárszakértők munkájáról és vélelmezett elfogultságáról. A vadászatra jogosultak megkereső levelet kaptak olyan tartalommal, hogy juttassák el panaszaikat és a sérelmesnek tartott vadkárfelmérési jegyzőkönyveket – szakértői véleményeket a megnevezett helyekre és azok kivizsgálásra kerülnek. A vadkárinfó is felhívást tett közzé a vadászatra jogosultakhoz és földhasználókhoz, hogy küldjék el panaszaikat.
Kérdésem az, hogy a Főosztály részt vesz-e ebben a kivizsgálási – „megtisztítási” munkában és amennyiben igen, jelenleg hol tart ez a folyamat?
Kovács Ferenc:
Ez a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara feladata, és az Agrárminisztérium, mint jogszabály-előkészítő és -alkotó szerv nem illetékes különböző panaszos ügyek kivizsgálásában. A hozzánk forduló és sérelmet elszenvedett személyeket tájékoztatjuk arról, hogy a panaszukkal milyen módon és hová fordulhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy az érintett felek ilyen jellegű problémái megoldást találjanak.
Vadkárinfó:
Várható-e a vadkáralap feltöltési idejének (folyó év november 01.) a következő év március 01-re való módosítása?
Kovács Ferenc:
A vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítása érdekében létrehozott úgynevezett vadkáralapot első alkalommal 2018. november 1-én kellett képeznie a vadászatra jogosultaknak. E rendelkezés a vadgazdálkodási törvény 2015-ös átfogó módosításának egyik része volt, amely 2017. március 1-én lépett hatályba. A november 1-i fordulónap a vadgazdálkodásban, illetve a vadkár kérdéskörében érintett szereplők egyetértése mellett került meghatározásra, és mivel ellene szóló konszenzusos indok vagy kifogás azóta sem merült fel, ezért a szaktárca nem tervezi módosítani a dátumot.
Vadkárinfó:
Vannak-e konkrét intézkedések a vadászatra jogosultak és a földhasználók korábbi (vagy jelenlegi) rossz viszonyának javítására?
Kovács Ferenc:
Véleményem szerint a vadászatra jogosultak és a földhasználók közötti viszony alapesetben jó, vagy legalább rendezett. Természetesen vannak problémás esetek, helyzetek, emberek, de nem ez az általános, ahogy ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016-ban végzett országos szintű felmérése is kimutatta.
A vadgazdálkodók és a földet, földterületet egyéb módon használó személyek a természeti javaknak jellemzően csak egy-egy részével gazdálkodnak, sok esetben ez jelenti számukra az életet, a megélhetést. Természetes tehát, hogy e javakat messzemenőkig oltalmazni akarják. Fontos ugyanakkor, hogy a gazdálkodás során törekedni kell az együttműködésre és az összhangra, meg kell érteni és el kell fogadni egymás érdekeit és igényeit. Az érintettek közötti kapcsolat minőségén a tájegységi fővadászok jelentős mértékben képesek javítani, ahogy a vadkármegelőzésben mindkét felet segítő munkájukkal a vitás helyzetek megoldásában is. Ez ma már a vadkárral terheltebb tájegységekben napi gyakorlat.
Vadkárinfó:
Mi a véleménye az egyre szaporodó erdővédelmi kerítésekről? Ön szerint mikorra várható a központi intézkedések miatt csökkent vadlétszám mellett kevesebb új kerítés építése, esetleg a meglévők fokozatos bontása? Várhatjuk-e ezt?
Kovács Ferenc:
A vadlétszám szabályozása hosszú folyamat, ezen a téren semmilyen intézkedés nem hoz azonnali tartós eredményt. A központi rendelkezés azonban nem elég, a vadgazdálkodóknak is be kell látniuk, hogy fontos és elháríthatatlan szerepük van a nagyvadlétszám apasztásában és tartósan alacsony szinten tartásában. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a jövő nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadgazdálkodásé. Egy alacsonyabb szinten stabilizálódott vadállománynak a természeti környezetre gyakorolt hatása és nyomása is alacsonyabb, ezáltal a vadkárelhárítás érdekében kevesebb feladata adódna a vad-, erdő- és mezőgazdálkodóknak is.
Vadkárinfó:
Főosztályvezető Úr! Olvasóim- és a vadkárinfó nevében is köszönöm, hogy válaszolt kérdéseinkre.
Tisztelt Földhasználók, Vadászatrajogosultak és Olvasóim! Várom hozzászólásaikat a riportban elhangzottakkal kapcsolatosan és várom kérdéseiket- kéréseiket a vadkárokkal kapcsolatos problémájuk megoldásához.
Üdvözlettel: Prencsok János