Szeretettel köszöntöm a vadkárinfó Olvasóit és Követőit!
Gyakran fordulnak a vadkárinfóhoz földhasználók és vadászatra jogosultak a legelőkön és gyepen keletkező vadkárok – vad által okozott károk – és az ott folytatott vadászattal kapcsolatosan. Ezzel a bejegyzéssel itt válaszolok az egyik tanácsot – és állásfoglalást kérő földhasználónak azért, hogy az olvasottak után remélhetőleg a hasonló gondokkal küzdő felek is találnak megoldást problémájukra.
A megkereső levél és a kérdésekre adott válaszok:
„Tisztelt Prencsok Úr!
A hatályos vadásztörvény értelmezésével kapcsolatban szeretném kérni szíves állásfoglalását az alábbi kérdések vonatkozásában:
1.
2-5 szál villanypásztorral körbekerített haszonállatok által legeltetett (szarvasmarha, bivaly, ló) birtokon szarvas, illetve vaddisznók által sokszor látogatott terület révén a vadászatot miként kell értelmezni a törvénynek megfelelően, azaz pontosítva a kérdést Ön véleménye szerint a vadászat hogyan folytatható ezeken a területeken a haszonállatok jelenlétében?
Válasz
109/1999. (XII.29.) FVM rendelet
Legelő: 42. § (1) Legelő művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amelynek fűtermését rendszeres legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják.
A pótlólag kapott információk alapján a MePAR térképen azonosítottam a legelő művelési ágként nyilvántartott területeket a környezetükkel és ezeket megjelöltem a mellékelt térképen. Azon jól látható, hogy a legelőket és a kisebb területtel bíró szántókat közvetlenül – vagy kissé távolabbról minden oldalról erdő veszi körül. Az erdőben élő vad a táplálékát csak ott- (az erdővédelmi kerítésekkel elzárt területeken kívül) és a környező legelőkön -szántókon találja meg. Ezek az erdők tartós kerítéssel nem lettek (szerencsére) lekerítve, így természetes az, hogy a vad éjjelente kijár a mezőgazdasági területekre, főleg akkor, ha ott víz is található. A szarvasok legelés miatt -, a vaddisznók pedig elsősorban az állati fehérjék (pajor, giliszta) elfogyasztása miatt (túrások), jelennek meg a legelőkön, de szívesen fogyasztják a pillangósokat is.
Vaddisznók által feltúrt legelő.
Fontos megjegyezni, hogy a legelők köré telepített villanypásztor általában a háziállatokat benn tarja, azonban azok a vad ellen nem elégségesek, így azokon a vad könnyedén ki – be járhat.
Egy 2 szálas gyenge villanypásztoros kerítés.
A vizsgált ingatlanok a Vtv.8.§ szerint vadászterületnek minősülnek, így a legelőkön a jogszabályokban meghatározott módon – és eszközökkel vadászat folytatható.
Vtv. 56. § (2) A vadászatra jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz szükséges létesítményeket állíthat fel.
Biztonságos és eredményes vadászat ezeken a legelőterületeken a két fél együttműködése nélkül nem valósítható meg! A lesek elhelyezését és azok biztonságos használatát sok tényező befolyásolhatja, így a vad kiváltások, a lekerített legelő minősége – elhelyezkedése – nagysága és a kerítés erőssége, az esetleges víz közelsége, a kerítésen lévő átjárók (kapuk), a gazdasági épületek, stb.
A legelők villanypásztorral történő bekerítésénél gyakran változhatnak az éppen kerítéssel védett szakaszok, amelyet napra készen ismernie kell a feleknek és a vadászati tevékenységet ehhez kell igazítani. Fontos, hogy az itt elhelyezett magaslesekhez a Vadászati naplóban aktuális „használati útmutatást” kell adni. Fontos szempont, hogy a vadászat ne veszélyeztesse az állatok közelében esetleg megjelenő embert és az se zavarja meg a lesen ülő vadászatát.
A lekerített legelőben lévő állatok jelenlétében minden esetben a biztonság maximális betartásával folytatható vadászat, amelyet a két fél előzetes egyeztetése után a terület adottságainak figyelembe vételével írásban rögzített módon lehet folytatni.
2.
az esetlegesen meglőtt vadat fent említett területekről mi módon szállíthatja el a vadász gépjárművel, traktorral. Miután olyan területekről beszélünk, amelyek térképes, közúttal nem lehet megközelíteni, az elejtett vadat csakis a villanypásztor rendszer megbontásával van lehetőség megközelíteni. Egyébként az Ön véleménye szerint mi a kötelezettsége/ feladata a vadgazdálkodónak, illetve tulajdonosnak ilyen esetben? Rongálásnak, esetleg birtokháborításnak minősül, ha előzetes egyeztetést mellőzve közelíti meg a vadat, a villanypásztor megbontásával (és gépjárművel megy be a területre, úgy, hogy nincs térképes közút)
Válasz
Háborús viszonyok között hosszú távon együtt élni nem lehet. Ebben a háborúban győztes nincs, csupán a kérdés az, hogy ki veszít többet?
Tanácsom az – amit az előző pontban is leírtam -, hogy a két fél a környezeti adottságok figyelembe vétele mellett beszélje meg a lesek elhelyezését és készítsenek – akár közösen is – a kerítésen átjárókat, amelyek igénybe vételével a lőtt vad felvétele megtörténhet. Legelőn komoly taposási károk a felázott mély talaj „sárdagasztása” kivételével nem keletkeznek. Természetesen a kerítés szaggatása a Ptk. szerint rongálásnak minősül és ez peres eljárással orvosolható. Kerüljük ezt a megoldást!
5 szálas villanypásztoros kerítés átjáróval.
3.
Az Ön szakmai ismerete alapján van e törvényi előírás, illetve alakult e ki bármilyen szokásjog annak vonatkozásában, hogy a fent említett villanypásztoroktól milyen távolságban törvényes, illetve etikus szórót létesíteni. Konkrét problémám, hogy villanypásztortól 50-60 m távolságban szórót (nagyon jól ellátottat) létesítettek, mely következtében a haszonállatok természetszerűleg kitörtek, ezzel újabb konfliktus helyzet jött létre a vadgazdálkodóval.
Válasz
Az etetők – szórók létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatosan olyan jogszabály, amely a villanypásztoros kerítéstől való távolságukra vonatkozna nem készült. A két fél jó kapcsolata és együttműködése esetén az természetes, hogy a vadgazdálkodó nem idéz elő a szórók üzemeltetésével a leírtak szerinti konfliktus helyzetet és ezzel együtt kárt a földhasználónak. Az erdőszéli etetőhelyek egyébként sem „elterelő”, hanem inkább az erdőből „kicsalogató” etetések lehetnek.
4.
Szálaló erdőgazdálkodást folytatunk (500 nm körök vágása hektáronként) olyan erdőterületen, ahol 30-40 éve érdemleges újulat nem található a vadak miatt. Emiatt az újulatot csemete, illetve makk ültetésével kell pótolnunk, amelynek megvédésében a pályázat keretében 10 évig kell gondoskodunk. Egyelőre nem mutat együttműködési szándékot a vadgazdálkodó – az erdőbirtokosok , valamint szakmai vezetőnk véleménye alapján tartós kerítés építésére lenne szükség, hogy a pályázatban foglalt kötelezettséget maradéktalanul tudjuk teljesíteni. Az Ön véleménye alapján mi a vadgazdálkodó feladata, mi a törvényi kötelezettsége (ha van), illetve a helyes magatartása? hogyan tudjuk együttműködésre bírni?
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: K. I.”
Válasz
Az erdei vadkárelhárító kerítésekkel kapcsolatosan figyelembe veendő jogszabályok:
Evt. 15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó
c) az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor…., továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével – létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
Az Evt. 15. § (6) bekezdése kimondja, hogy a vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét! Ebből kifolyólag azok megépítésének és megfinanszírozásának vállalása maradék nélkül nem terhelhető az erdőgazdálkodóra, e tekintetben a vadgazdálkodóval való együttműködés, szerződéses megállapodás szükséges. A vadgazdálkodó sem kötelezhető erdővédelmi célú vadkárelhárító kerítés létesítésére, a vadkárelhárítás módját maga választhatja meg.
Az erdei vadkárelhárító kerítés engedélyezési eljárásban a vadgazdálkodónak a létesítéshez hozzájárulását kell adnia, de elutasító magatartása esetén a később keletkezett vadkárért maradék nélkül jót kell állnia.
A vadkárinfó már több bejegyzésben ismertette álláspontját az erdőben létesített kerítésekkel kapcsolatosan, amelyben kifejezésre juttatta, hogy ellenzi a kerítések építését. Sajnálatos módon a jelenlegi – elsősorban szarvas – vadlétszám miatt a legtöbb területen erdő felújítás a várható nagy vadkárok miatt kerítés nélkül nem lesz sikeres. Az erdőgazda által megadott erdőrész is (lsd. fenti térkép) több évtizede újulat nélküli, ezért most makkvetéssel és csemete ültetéssel próbálkoznak. Sajnos ezt a felújítást tartós kerítés – vagy nagyon erős villanypásztoros kerítés építése nélkül nagy valószínűséggel megvalósítani nem lehet.
Tanácsom az, hogy az erdőgazda és a vadászatra jogosult egy szerződéses megállapodással közös hozzájárulással építse meg az erdővédelmi kerítést, mert kerítés hiányában minden évben jelentős összegű vadkártérítési kötelezettség keletkezhet.
A kérdések között nem szerepelt a legelőn vad által okozott károk felmérése és megtérítése, azonban erről a 2019. 05. 31-i „Miértnem „VADKÁR” a gyepek vaddisznó általi túráskára?” című Bejegyzésben részletesen írtam, amely a következő linken érhető el:
Tisztelt Földhasználók, Vadászatra jogosultak és Olvasóim. Továbbra is várom hozzászólásaikat, kérdéseiketés javaslataikat.
A nyitó kép csupán illusztráció.
Üdvözlettel: Prencsok János